Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1886–1890

1886. október

8 Július 11-én a barsmegyei esperesség egyházainak meglátogatusára indultam és érkeztem Körmöczbányára — lélekszám 1117. — Ezen egyház egyike a legrégiebbeknek. Cordatus Konrád és Kreszlingi János már 1525-ben Luther szellemében működtek itt. Bepanaszoltatván Szálkán László érsek által, Esztergomba idéztettek és bebörtönöztettek; de a polgárok közbenjárása folytán szabadon bocsátattak s Kreszlingi János lelkészüknek maradt 1540-ig. Melanchton eredeti levele szerint 1553-ban Nikas Pál, csehországi lelkész működött Körmöczün. A város reformálása bámulatos léptekkel haladott; a lakosok csaknem kivétel nélkül evangélikusokká lettek; három templom az ő birtokukba ment át s már a XVI-ik ^században virágzó tanintézetük volt. A bányavárosok zsinatai itt tartattak 1558, 1569, 1577 és 1580-ban. E szerint Körmöcz bizonyos tekintetben a mostani kiterjedt bányakerület bölcsője. E virágzó állapot tartott egészen 167

3/

4-ig. A halálos csapást az egyházra az 1673-ik év mérte. A templomok elvétettek. Graff János és Luczy Lajos lelkészek a legkeményebb hidegben kénytelenek voltak a várost elhagyni. Az evang. lakosság a városi segélytől megfosztva, 1668-ban egyházat és telket vett a városon kivül s arra épített templomot, mely 1824-ig állott. Elkorhadván ennek fából készült része, Mária Dorottya, József nádor nejének 200 forintnyi adománya segélyével hozzá látott a lakosság a mostani szép templom építéséhez, mely 1826-ban fel is szenteltetett. A felekezeti iskolák 1870-ben községiekké lettek; a két lelkészí állomás 1871-ben egygyé redukáltatott; a város évi 1000 forinttal segélyzi az egyházat s azonkívül összes épületeinek fenntartását magára vállalta. Julius 2-án jelen voltam az elemi, a polgári és a reáliskola hites vallástani vizsgálatán s meggyőződtem, hogy nt. Raab Károly esperes-lelkész lelkiismeretesen és buzgón jár el vallás-tanító tisztében. Jul. 4-én istentisztelet tartatott három nyelven. Előzőleg az uj orgonát, melyet a liivek önkéntes adakozásokból szereztek meg, felszenteltem. A gazdag bányaváros élén a lelkes Chabada József polgár mester és egyházi felügyelő ritka tapintattal és ernyedetlen tevékenységgel fáradozik a város és egyházunk fölvirágoztatásán. A reáliskola s főleg a csak imént emelt díszes elemi és polgári iskola épületei, — mintaszerű belberendezéssel — fennen hirdetik, hogy a nevezett polgármester s egyházi felügyelő oly kiválóan gondozza a cultura és a hazafias nevelés ügyét, mint ritkán valaki e hazában. Törekvése ezen ős főbányavárost — a hanyatló, mert kimerült bányászat helyébe — más irányban kárpótoló tényezőkkel gazdagítani. Különben az ezen egyházban tapasztalt példás rend, csín és összhang, nemkülönben a hivek áldozatkészsége, a más felekezetű-