Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1880–1885

1882. október

86 falun papi functiókat végez s ez által nemcsak a lelkész és tanító jövedelmét csonkítja, de az egyház jogaiba is belevág, miért is az esperesség a kerület utján óhajt odahatni, hogy ezen visszaélésnek vége vettessék. A kerület ezen ügynek békés uton leendő elintézésével, a nógrádi és nagy-honti főesperes urakat bizza meg. 51. A zólyomi esperesség azon indítványt tévén: utasíttassanak az egyetemes gyűlésre menő követek, hogy a magyarhoni egyetemes egyház, részint az alapító családok utódai, részint pedig a hazai kormány közvetítésével kísérelje meg a külföldi egyetemeken létező alapítványi tőkéket visszakapni s kezelésébe véve, hazánkban gyümölcsöztetni. Ha azonban ez eszközölhető nem lenne, igyekezzék legalább annyit kivinni, hogy ezen alapítványokat egyetemes egyházunk közgyűlése ellenőrizhesse s maga számára azon jogot megszerezze, hogy jövőben a külföldi egyetemeket látogató theologus ifjaink közül csak azok részesülhessenek az ösztöndíjakban, kik erre a magyarhoni egyetemes, külön e czélra összeállított ösztöndíjt-osztó bizottság által fognak ajánltatni. A kerület ezen indítványt magáévá teszi, s utasítja az egyetemre menő követeit, hogy ott ennek határozattá emelése és foganatosítása eredményeztessék. 52. Ugyancsak a zólyomi esperesség azon indítványa, „utasíttassanak az egyetemre menő kerületi követek azon végzés meghozatalára működni: hogy azon theologusok, kik honi intézeteinkből mint megbukottak távoztak a külföldi egyetemekre, ugy tekintessenek, mintha hazai intézeteinkben egyetlen egy évet sem végeztek volna s igy Magyarországon fölszentelhetők ne legyenek." Miután az egyetemes egyház 1878-ik évi közgyűlése jegyzőkönyvének 19-ik pontjában foglalt azon határozatának: „azok bocsáttassanak lelkészi vizsgára és nyerhessenek lelkészi állomást, kik theologiai tanintézeteinkben legalább is két évet töltöttek," más értelem semmikép sem tulajdonítható, mint hogy e két évet sükeresen végezték: a kerület ez indítvány fölebbvitelére semmi további lépések megtételét nem látja szükségesnek. 58. Olvastatik Abaffy Lipót t.-aradáczi lelkésznek, a bánáti esperesség 1882-ik évi szeptember 21-én tartott közgyűlése XXX. pontjában nevezettet szabálytalan eljárása s felsőbbsége iránt tanúsított engedetlen és sértő magaviselete miatt 50 frtnyi birsággal sújtó határozata ellen, annak megsemmisítéseért, sőt nm-vétkesnek nyilvánításért a kerületi közgyűléshez intézett felfolyamodása. Az esperesség eljárása helybenhagyólag tudomásul vétetvén, a felfolyamodásnak hely nem adatik.