Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1873–1879

1874. május

érdemesült nemes család egyik fényes névhordozójában, nem csak az áldott emlékű ősöknek méltó utódját van szerencsénk kegyelni, de egyszersmind őt magát is mélyen és úgy tisztelni, mint aki korszakot alkotott hazai egyházunk történelmében : érdeklődése, bölcs kormányzói minősége, áldozatkészsége és szellemi fönkeltsége által. S ez alapja, igenis ez az alapja azon ritka, azon határtalan bizalomnak, mely a bányai egyházak részéről — a több száz ezer szív részéről — ő méltósága iránt nyilvánult, amikor oly fényes, absolut többséggel, majdnem egyhangúlag: kerületi felügyelővé kéretett föl. Azon bizalom alapján pillanatig sem kételkedünk, hogy Méltóságod az egyházak „békességét, épülését és hasznát" oly hévvel s oly buzgósággal fogja munkálni, mint ezt ekkorig- tenni kegyes volt s azon történelmi múltját, melly már is egyházkönyveinkben s híveink szivében fényes nevét örökíti: uj hivatalában öregbítni s tetézni meg nem szűnik. Méltóságod csak úgy tudja mint én, hogy a szellemi munkatér súly, a föladat — az Istenországa körül, melynek egyik kiváló szerve az egyház és iskola, nagy, kimér hetlen nagy, s a munkások kiválólag azok, kik a magasztos föladat élére állítvák. S bármennyire változtak is az idők s viszonyok, nálamnál senkisem lehet jobban meggyőződve arról, mily igen szükséges egyházunk és 21