Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1873–1879
1876. október
21 a békési esperességben, — ezen inkább magánjellegű mint rendes iskolák nevendékeit, még pedig tetemes számban, a „magánintézetek" rovatába vette fel, a mi aztán az egész erre épített calculust alterálja. A 6—12 és a 12—15 éves tankötelesek, illetőleg az elemi és ismétlő, polgári stb. iskolák együttes kimutatása általában nagyon zavarja a kimutatás világos áttekinthetőségét már az I. iven is, a II. és III. íven pedig a pontos és érthető kimutatást lehetetlenné teszi. Az I-ső íven már azért is, mert a két külömböző osztályú tankötelesek iskolába nem járó része az I. ív utolsó 3 rovatában együttesen mutattatik ki. Az ismétlő iskolákra vonatkozó törvény, mint az alább közlendő adatokból világosan ki fog tűnni, még nem mindenütt vitetett keresztül, sőt igen ritka helyen vitetett kellően keresztül: az iskolába nem járók nagy összege tehát legnagyobb részt a 12—15 éves ismétlő iskolába nem járó tankötelesekből áll. Ezen együttes kimutatás iskoláztatásunkat a ténylegesnél sokkal kedvezőtlenebbnek tünteti fel, sőt ott is, ahol az a legkedvezőbb, — a bácsszerémi esperességben, — hol az elemi iskolában tényleg több a tanuló mint a tanköteles, s hol a tankötelesek közül 100-ból 99-en járnak az iskolába, ezen együttes kimutatás 100 tankötelesből csak 78 iskolába járót mutat fel, vagy is alegkedvezőtlenebb arányt ott, hol az elemi iskoláztatás a lehető legtökéletesebb. Azonkívül az ismétlő iskolák szervezete is más. Sok helyen nem is felekezeti, hanem községi intézetek, egy részt ugyan felekezeti, de más részt más felekezetbeli, vagy talán külön községi tanítók vezetése alatt. Az ismétlő iskolába járók kimutatása kívánatos ugyan, — de az illető rovatokba való elhelyezésök, különösen a II. és III. íven, nagy gondot ád, mert ezeknek rovatait, melyekben a tanítókról, tantermekről, felszerelésről, — egy egy tanítóra, tanteremre, hány nevendék esik ? — stb. — kell számot adni zavarni fogja. Zavarja az ez évi kimutatásnál is az I. ív összegeinek a II. iv rovataiba való átvitelét. A rovatok betöltőinek egy része csupán az elemi iskolába járók összegét vitte át a II. ív rovataiba, más része az összes tanulókat. (Azonban akár ezt, akár amazt vitték által, a bánáti esperességet kivéve, mind hibás, hamis adatokat vittek által.) Attól tartok, hogy kellő utasítás nélkül jövőre is igy lesz. Részemről elegendőnek tartanám, ha az ismétlő iskolák, a felső nép vagy polgári iskolák, magánintézetek, középtanodák csak azl. íven vétetnének tekintetbe, és pedig itt is csupán azért, hogy kitűnjék a 6 - 12 éves és a 12—15 éves tankötelesek mennyiben és hol iskoláztatnak, a 6—12 és 12 — 15 éves iskolába nem járók pedig külön külön mutattatnának ki, — a II. és III. ív adatai pedig csupán az elemi iskolákra vonatkoznának. A II. és III. ív rovatai oly adatokat követelnek, melyek sok nehézséggel ugyan, de még is meglehetős pontosággal betölthetők, s világos átnézetet nyújthatnak, ha azok csak az elemi iskolákra fognak vonatkozni; de lehetetlen lesz azokat összeállítani, — s ha még is, űgy a hogy, összeállíttatnának