Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1873–1879

1874. augusztus

49 A kerület határozottan rosszalja az ó-pazuai hivek törvénytelen eljárását, s kinyilatkoztatja, hogy a régi liiványtól — a menyiben a változtatás megcsonkítást foglalna magában, — eltérni semmiképen meg nem engedi. Helyeslőleg veszi tudomásul az esperesség ép oly törvényes mint ildomos eljárását, s ezennel elrendeli, hogy az esperes a nevezett egyházba legott administratort nevezzen ki az ügy végleges rendezéseig, a ki iránt tanúsítandó jogos tiszteletet, a pazuai hivek kötelességévé teszi, mihelyest a hivek az esperesség által javasolt módosítványra történendő választástól még továbbra is vonakodnának. Az intercalaris jövedelmek az esperességi Özvegy-árva pénztár javára fordítassanak, a kiküldött administratort törvényesen megillető jövedelemnek pedig, — ha a szomorú szükség ugy hozná magával, karhatalommal való behajtására kerestessék meg az illetékes hatóság. A mennyiben pedig ennek részéről — mint a jelentésből kitűnt a magyarországi protestáns egyháznak többé egyetlen egy tagját sem kötelező pátensre történt hivatkozás, a m. kir. kultusz-ministeriumhoz egy felirat felterjesztendő, hogy a horvát ministerium utján, kegyeskedjék tudtára adatni, a polgárosított területen lévő hatóságoknak, hogy a paíens évekkel ezelőtt hatályon kiviil helyeztetvén, arra hivatkozás nem történhetik. 48. Olvastatik ugyanazon bizottság jelentése a franzfeldi ügyben, melynek rövid foglalatja az, hogy a határőrvidék az 1871-ik évben polgárosítatván, az ottani iskolákra nézve a statusquo megmaradt s a magas kormány a tisztán evangy. községekben is, az ezekben lévő iskolákra nézve azon rendeletet adta ki, hogy azok mint községiek bekebeleztessenek, s községiekké nyilvánítassanak. Mely rendelet kapcsában viszont a határvidéki tanfelügyelőség a franzfeldi tanítóknak felmondatást rendel el s uj pályázat kiirását határozza. A bizottság, ugy a helyi viszonyokkal ismerős egyének felvilágosítása utján, mint az ügyiratokhoz mellékelt adókönyvecskékből arról győződött meg, hogy a polgárosítás előtti időben valamennyi egyházban azon szokás uralkodott, hogy az evangy. hivek az egyházi épületek építését elhatározván, az erre szükségelt összeget önmagukra kivetvén, ezt a községi pénztárba befizetni köteleztettek, s az ottani világi hatóság erről értesítetvén, az általa kiadott terv szerint azután a község az ev. hivek által befizetett összegből az egyházi épületeket fölépítetni köteleztetett, s noha a község építette, de a költségeket egyedül az evangy. hivek fedezték: a bizottság ezen ügyet csak is ugy véli ehntézhetőnek, de egyszersmind sürgősen elintézendőnek is ajánlja, a mennyiben ez nemcsak a franzfeldi, hanem a polgárosított területen lévő valamennyi evangy. iskolára vonatkozik, ha a kerület az elnökség