Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1844–1872

1857. október

2 2. A f. évi mart. 20 és 27-ki ker. gyűlés jegyzökönyvének 1 pontja alatt kinevezett hódoló küldöttség vezére Tihanyi Ferencz b. t. tanácsos úr ö exellja jelen nemlétében b. Prónay Gábor úr, mint a küldöttség egyik tagja, annak eljárásáról jelentvén, miszerint 0 cs. kir. apóst. FeTsége a küldöttséget atyai leereszkedéssel s szokott fejedelmi kegyességgeffogadva, oda nyilatkozni méltóztatott, hogy a magyarhoni protestánsok ügyeit mindég figyelemmel kisérte, s azoknak kívánatos megoldatását siettetni fogja. Örvendetes tudomásul vétetett. 3. Ennek következtében bizton támaszkodva az egyházkerület Ö cs. k. apóst. Felségének magas fejedelmi nyilatkozatára,miutánanynyi mcghiusult remény és nehéz várakozás után a magyarhoni protestáns egyház ügyei még nemcsak el nem intéztettek, hanem a törvénykivüli állapot miatt folyvást veszélyesebb bonyolodásba jutnak: A ker. közgyűlés egy, Ö cs.kir. apóst. Felségéhez intézendő felirat szerkesztését Székács Jósef, Haviár Dániel, Szontagh Pál és Fábry Pál urakraolly utasitással bizta, hogy abban elösoroltatván a törvényen kívüli állapotból származott s mindinkább szaporodó, s a közvallásosság és erkölcsiségre igen ártalmasan liató zavarok és rendetlenségek szomorú következményei; megemlittetvén névszerint a protestáns hivek között mindinkább terjedő s napról napra aggasztóbban mutatkozó egyháziatlanság, vallástalanság és közönyösségnek azon körülményből eredö szomorú jelenségei, miszerint a superintendensi administratorok, mint nem az egyház által választott és megbízott egyének által ordinált lelkészek egyházi működését teljes érvényességgel és apostoli kenettel felruházottnak tartani nem hajlandók; s előterjesztvén, miszerint a protestáns egyházra nézve már is annyi veszélyt előidézett zavarok és rendetlenségeket az egyházkerületnek, mint a vallásosság és erkölcsiség őrének tovább tűrni nem lehet, nem szabad: csüggedni nem tudó bizalommal s tántoríthatlan jobbágyi hódolattal kéressék meg Ö cs. kir. apóst. Felsége a prot. egyház életén rágódó eme veszélyes sebnek mielőbbi orvoslása s jelesül a magyarhoni prot. egyháznak az 1848 előtti törvényes álapotba visszahelyeztetése, s annak következtében a zsinattarthatásnak elrendelése végett; egyszersmind fejeztessék ki azon erkölcsi kénytelenség, melly által az egyház további bizonytalanság esetében, és még nagyobb veszélyek elhárítása végett, hivatva érezné magát minden alattvalói kötelességek tiszteletben tartása mellett, a fenálló bajok enyhítésére az egyház beléletéböl meríthető minden lelki fegyvereket felhasználni, s oda működni hogy a prot. egyház beléletére zsibbasztólag ható valamint a vallásosságot és erkölcsiséget megingató kétkedés és ezzel járó veszélyek lehetőleg elhárittassanak, s a vallásosság, egyháziasság, erkölcsiség, az egyház és állam érdekében ujabb gyarapodásnak induljon. A küldöttség tagjaiul Tihanyi Ferencz ö excja vezérlete mellett b. Prónay Gábor, b. Podmaniczky László, b. Podmaniczky Lajos, b. Podmaniczky Armin, gr. Stainlein Ottó, Kubinyi Ágoston, Radvánszky Antal, Kosztolányi Jósef, Osztroluczky Géza, Zmeskál Zsigmond, Szontagh Pál, ezeken kivül minden esperes, végre Székács Jósef, Haviár Dániel és Sárkány János urak választatván, megbizatik a küldöttség, hogy az egyházkerület folyamodásának, a fejedelemnél leendő jobbágyi tisztelgés mellett, az illető magas ministeriumok által is, ohajtott eredményt kieszközölni igyekezzék. 4. A pesti evang. ref. theologiai tanintézet ügyében a folyó évi márcziusi közgyűlésből kiküldött bizottmány jelentését beadja. E jelentés szerint a pesti prot. főiskolára, gyülekezetek és egyesek által aláirt tőkék a hozzájok csatolandó kamatokkal együtt 3000 pftban állapíthatók meg; a Tupyféle alapítvány pedig ugyancsak a hozzá csatolt kamatokkal együtt 6496 ft. 5 krra rug. Ezen tőkék kamatai a kerületi pénztárból megajánlott 600 pfttal és az eddigi aláírások eredmé-