Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1844–1872
1870. augusztus
b) a német népiskolák számára a calvi kiadás mellett öntanulásul a tanitók számára, ..Nissen bibliai történelmei." c) a magyar népiskolák számára: Pálfy „bibliai történetek." V. A földrajz tanításához vezérfonalul a) a tót népiskolák számára „Maczenauer földrajza és Gál Dániel kiadás alatt lévő „Zemepise." b) a német népiskolák számára, Becker Ádám „ kurzgefasste Geographie." c) a magyar népisk. részére Hunfalvy János „kis földrajza", e mellett a sárospakiak által (1868-ban) kiadott „világ és földismeret." VI. A természetrajzból. a) a tót népiskolák számára, mig tökéletesebb mii használatba nem jönne, Kordos strucny prirodopis." Legczélszerűbbnek pedig ajánltatik, természetrajzi fali táblák után élő szóval történendő előadás. b) a német isk. számára Becker Ádám „kleine Naturgeschichte." c) a magyar népisk. számára a sárospatakiak (1866) természetrajza. VII. A történelemből. a) a tót népiskolák számára alkalmas vezérfonal eddig nem létezvén; annak nem annyira rendszeresen s időrendi, mint inkább életiratos vázlatokban való kidolgozta tásával Baltik Frigyes és Horváth Károly bízatnak meg. b) a német népiskolák számára Ballagi Károly „Geschichte Ungarns" Pesten 1869ben megjelent mtívecske. c) a magy. népiskolákban a Sárospatakiak (1866-ban) magyarország története. Ugyancsak az Egyháztörténelemből vezérfonalul : „a ker. anyaszentegyház rövid története népiskolák számára" kiadva a soproni képezde által (1869.) a német és tót iskolák számára „RedenbachersGeschichte," mely ujabban tót fordításban is megjelent s magyar ország reformatiójának történetével bővíttetett Baltik Frigyes által. VIII. A számtan tanitásához népisk. vezérfonalakra okvetlenül nincs szükség; segéd forrásokul ajánltatnak „Kordos poctovedáje, Distervvég és Heuser müvei. A gyermek kezébe otthoni dolgozatokul Becker Ádám „Aufgaben zum Tafelrechnen," a magyarban Pálfy József „Gyakorlati utasítás a fejszámolásban." IX. Taneszközükül az oskolák felszerelésénél ajánltatnak a) a földrajzhoz térképül Gönczy Pál „Magyarországa" ésRappardtól (Berlin 1869) „Karte v. Palaestina, für Volksschulen." b) a fali olvasó táblák kiállításánál ajánltatik „Chablónok" készíttetése, miáltal eme szükséges taneszközök jutányosabban és czélravezetöbben magok a tanitók által eszközölhetők. c) Ezek mellett komolyan ajánltatik — a hol csak lehet iskolai könyvtárak felállitátása, különösen Schmidt Keresztély, Hoffman Ferencz és Niritz Gusztá művei meg figyelésével. A kerületi népisk. bizottmány tagjaiul pótlólag Hrdlicska Károly és Német Lajos, minta népnevelési irodalom terén jelesen munkálkodók kéretnek fel. Végtére az egyik isk. bizottság azon indítványát illetőleg, mely szerint az egyetemes gyűlés által 1867-beir megállapitott s kiadott népiskolai szervezet a közoktatásra vonatkozó 1868-ki 38. törv. czikk. figyelembe vételével, Benka Gyula által eszközölt módosításokkal bővített dolgozat, ujbol különöse n a szláv tanitók számára kiadattassék, annál inkább, minthogy az emiitett eredeti munkálat egyátaljában nem kapható. az egyetemes gyűlésre kiküldött követeknek utasításul adatik, hogy az emiitett munkálat kiadását szorgalmazzák. A tanügyi bizottságok valamennyi ajánlott és ajánlandó könyvek jegyzékét és ebben azoknak kiadási helyét, czimét és árát közöljék a superintendens úrral, ez pedig sze-