Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1844–1872

1869. augusztus

11 közül átment 16, visszalepett 3, utóvizsga tételére utasíttatott 2, vizsga ismétlésre 2. A tantervtol sokban eltért, a vallást, magyar, német és tót nyelvet rendesen két-két osztály együtt hallgatta szintúgy a hellen es római irodalom történetét is. A tanulók a zenében is nyertek oktatást III. Pesti gymnasium. Összes tanulóinak létszáma 256, ezek közül 238 nyilvános és 18 magán tanuló. Az év folytán kilépett 5, moghalt l, maradt az év végén 250. Mjndenhen a tantervhez ragaszkodott, sot a német nyelvet a meghatározottnál több órában tanitotta, még pedig a kezdőket és előkaladottakat külön-külön. Taníttatott a rendes tantárgyakon kivül, rajz, franczia nyelv és gyorsírás A bizottság sajualkozasát fejezi ki a fölött, hogy a gymnasiumnak még mindi» csak G osztálya van holott az egyház erdekében volna, hogy a központon ne csak teljes főgymnasinma, hanem még ezen felül tanár képző akadémiája is legyen, mely az evang. egyház egyik legégetőbb szüksége. IV. Beszterczebányai gymnasium. Az 5 osztályban együtt volt 86 tanuló, ezek közt 10 magán tanuló, 4 kilépett. A tantervtől egyesekben eltért, a mennyiben, a magyar, német és tót nyelvet két-két osztály együtt hallgatta, azon kivííl a 4. osztályban a történet és földrajz együtt csak 3 órában taníttatott. V. Losonczi algymnasium. Tanulói közt volt 67 rendes és 3 magán tanuló; átalában a tantervhez alkalmazkodott, csak a II. osztályban taníttatott a latin nyelv a nyomtatott értesítő szerint csupán hotenkinti 2 érában. Természettani gyűjteménye a lefclyt tanévben szépen szaporodott. VI. Békés-csabai algymnasium. Összes tanulóinak száma volt : 83, közülök kilépett 7, még pedig 5 ágostai és 2 Mózses hitvallású; általában a tantervhez alkalmalkodott. VII. Uj-verbászi algymnasium. A vallást és tót nyelvet két-két osztályban egyesitette; a második osztályban a földrajz tanításáról nem közölt kimutatást, ámbár az osztálykönyvben a 2-dik osztálybeli tanulók a földrajzból is birnak osztályzatot. Az egyes gymnasiumok tanulóinak létszámát osztály és bitvallás szerint, továbbá a tanároknak és tanóráiknak számát, valamint az összes bányakerületi gymnasiumok tanulóinak létszámát osztály és bitvallás szerint az ide mellékelt táblázatok tüntetik fel. Ezen kimutatás szerint a 7 gymnasiumban működött 41 rendes tanár, 15 helyettes és melléktanár, együtt 56, ide nem számítva a katechetákat és segédeket. Az összes tanulók száma 1285, ezek közül 775 ágost., 222 Mózs., 118 r. kath., 94 helv. és 76 gör. keleti hitvallású. 1285 tanuló közül 365 a felső, és 920 az alsó gymnasiumi osztályokat járta. Az aszódi algymnasium részéről tapasztalt hanyagság komolyan roszaltatik, s az igazgatóság a tudósítás utólagos pótlására utasittatik; — többiben a jelentés tudomásul vétetik. 33. Olvastatott a bányakerületi tanárvizsgáló bizottmány jegyzőkönyve, melyből a kerületi gyűlés értesült, hogy a tanári vizsgára jelentkezett Jeszenszky István az algymnasiumi általános tanári vizsgát letette, s algymnasiumi tanárságra képesitettnek találtatott: Tudomásul szolgál, azon hozzáadással, hogy ez eredmény az egyetemes aryülésre is jelentendő lészen. 39. Olvastatott a nm. m. k. Cultusministerium f. é. apr. 21-kén 3072 sz. a. kelt leirata, mely szerint az országgyülésileg megalapított 20000 frtnyi államsegély Ő királyi felsége elhatározása folytán, a protestáns egyház kifejezett ohajtásához képest az evang. egyház egyetemnek fog kiadatni, mely azt igazságos arányban a négy egyházkerület között fogja felosztani. Ezen felosztásban meghatározott összeg fog az egyes kerületeknek a legközelebbi adóhivatalnál félévi részletekben utalványoztatni, Az egyház kerületek az utalványozott összeget szorosan vett egyházi czélokra, minők: uj egyházközségek keletkezésének, leányegyházak anyaegyházakká leendő szervezkedésének elősegélése, szegény egyházak segélyezése, adósság törlesztés, templom, torony, paplak épitése, vagy a lelkész csekély fizetésének javítása, — s ehez hasonló czélokra — fogják segélyül kiosztani. Megemlittetik, hogy az iskolaügy más alapból segélyeztetvén, az államsegély e czélra nem fordítható, valamint a kerület közigazgatási czéljaira sem. A segély kiosztásra vonatkozó határozatok, és a határozatok foganatosításáról szóló jelentések, a legfelsőbb felügyeleti jog gyakorolhatása, — az okmányokkal felszerelt s külön vezetett számadások pedig fölülvizsgálat végett a m. ministeriumhoz lesznek felterjesztendők. Ezen leirat kapcsában felolvastatott a m. Cultusministerium f. ó. május 6-án 4031 sz. a. kelt leirata, melyben a fennebbi leirat értelmében az államsegély kiosztása már az ev. egyház autonom intézkedésére lévén bizva, az időközben segélyezés végett beterjesztett folyamodványokat, nevezetesen a szegedi, dengelegi, uj-verbászi, szuchányi és irsai egyházak folyamodványait, elintézés végett a bányakerülethez leszállitja : A felolvasott leiratok örvendetes tudomásul vétetvén, a bennfoglaltaknak helyes elintézhetése tekintetéből következő határozatok hozattak : a) Az egyetemes gyűlésre menő követek eszközölni fogják azon a m. leiraty ban hangsúlyozott igazságos arány meghatározását, mely szerint lesz a 20000 frtnyi államsegély a kerületek között felosztandó, s mely arány meghatározásához az egyedül igazságos kulcsot nyújtja azon arány, melyben az egyes egyházkerületek az egyetem szükségeinek fedezéséhez járulnak. b) Az államsegélyből a kerület intézkedése alá bocsátandó összeget a kerületi gyűlés fogja kiosztani ugy, hogy a segélyezendők folyamodványait, — melyek mindig az illető esperességek utján és általok csak akkor ha segélyezésre valóban érdemeseknek találtatnak, — terjesztessenek fel, — eleve egy kinevezendő bizott-