Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1844–1872
1868. október
11 £5 U . a. jk. 34 pontjában kiküldött bizottság, névszerint, Láng Mihály, Hunfalvy János és Szontagh Kálmán urak újból kiküldetnek. hogy a superintendentialis levéltárt tovább is figyelemmel kisérjék s azon legyenek, hogy a belőle hiányzó jegyzőkönyvi példányok és iratok azesperességek vagy egyes egyházak levéltáraiból további halogatás nélkül pótoltassanak; a pótolni nem sikerült hiányok lajstroma a jövő évi kerületi gyűlésre elváratván. 26. U. a. jk. 35. pontja alkalmából jelentetett, hogy a kerületi ösztöndijakért a következő, részint külföldre készülő, részint az egyetemről visszatért, kijelöltek folyamodtak, u. m. Raphanidesz Vilmos, Pittner Sámuel. Braun András. Molitorisz János, Bosszágh János, Svehla Ede, Szalka Robert, Gál Mihály, Nyácsik Endre, Honéczi Géza, Simkovics Pál, Ábrahám Vilmos és Kutlik Felix. r Ábrahám Vilmos, minthogy nem a kellő időn belül folyamodott, — Kutlik Felix pedig a miatt, mert a hitjelölti vizsgálatot le nem tette,nem része sittetnek ösztöndijban. A többi tizenegy folyamodónak egyenkint 33 f. ösztöndíj utalványoztatott. 27. Olvastatott Nógrád egyliázmegyebeli Tamasi anyagyülekezethez tartozó Tosoneza fiók egyháznak kérvénye, melyben panaszolván, hogy jóllehet e fiók gyülekezet Tosonczán maga is templomot és iskolát épített és tart főn és fizeti külön iskolamesterét, az auyagyülekezet mégis a tosonczai híveket a leégett tamási templom, iskolaház és paplak felépitési költségeinek törlesztésével a tamasiakkal egyenlő mértékben kívánja terhelni — Orvoslást kér. Az illetékes nógrádi esperességhez leszállittatik ez ügy a végből, hogy a panaszt egyházközigazgatási körében egyeztetőleg eligazítani ipai'kodjék, ennek nem sikerülése esetére pedig a feleket az egyházi bíróság útjára utasítsa. October 3-án. SS. A megelőző jegyzőkönyvi pontok felolvastatván hitelesíttettek. S9. A mult évi jegyzőkönyv olvasása folytattatván, s annak 37-dik pontja szerint a Zólyomi esperességtől a Králócz és Sibritó ügyében bevárt felvilágositó nyilatkozat bemutattatván felolvastatott, és ez úttal is hosszasabb tanácskozást idézett elő. Melly közben azon általános óhajtás nyilvánulván, hogy bár ezen évek óta annyi keserűséggel, de annál kevesb eredménnyel vitatott ügy valahára a kölcsönös keresztyén szeretet alapján az érdeklett feleket kibékítő, s lehetőleg kielégítő megoldást nyerhetne, miután e közóhajtáskoz csatlakozva a Zólyomi esperesség küldöttei is az 1864. évi kerületi határozat ellen benyújtott semmisségi panasznak és arra adandó nyilatkozatnak felterjesztésétől ez úttal elállván, oda hatni ajánlkoztak, hogy a panasz az esperesség által véglegesen visszavétessék: az egyház kerületi .'közgyűlés a további jogvitatás mellőzésével ezen ügyet olly czélbol és utasitással szállítja a Zólyomi esperességhez vissza, hogy azt újból felvegye, s a Zsibritói leány egyház effiliatiójából felmerült kérdéseket—eltekintve az eddig keletkezett egyházmegyei, vagy egyházkerületi határozatoktól saját hatósága körében, az érdekeknek lehetőleg barátságos kiegyenlítése által, minél méltányosabb alapokon, de tekintettel minden esetre a gyakorlati kivihetőségre is, véglegesen rendezni iparkodjék. SO. Ugyan azon jkönyv 38-ik pontjára kerületi felügyelő ur jelenti, hogy B. Ambrózy Alajos urat a határozat értelmében felszólitván tőle válaszul azon biztosítást nyerte, miszerint tartozását 100 ftos havi részletekben fogja Wrhovszky Mihály ur utján törleszteni; a pénzügyi bizottmány elnöksége pedig jelenti, hogy több részlet tényleg befizettetett, s a hátralék ha sonló befizetésére is alapos kilátás van.