Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1844–1872

1868. október

Jegyzőkönyve a bányai ágost. hitvall. evang. egyházkerület Pesten 1868.dikévi October 1-sö - -6-dik napjain, mélt. Báró Podmaniczky Frigyes egyházkerületi Felügyelő és Főtiszt, Székács József Superintendens urak iker elnöklete alatt tartott közgyűlésének. J elenvoltak: A bács-szerémi esperességból: Kubinyi Ágoston esp. felügyelő, Sztehlo József esp., Róth Károly, Stelczer Frigyes és Bierbrunner Gusztáv lelkészek: Abánsági esperességból: Frint János esp. Kramár Béla lelkész. A barsi esperességból: Bodó Lipót esperess. felügyelő, Kossányi József esperes; A békési esperességból: Kemény Mihály esp. felügyelő, Szeberényi Gusztáv esperes és kerületi jegyző, Jeszenszky Károly, Szeberényi Andor,Győry Vilmos lelkészek, Nóvák Dániel, Sárkány János kerületi jegyző. A buda-pesti esperességból: Fabiny Teofil esp. felügyelő, Elefánt Mihály esp. Lang Mihály, Sztehlo Andor, lelkészek, Balassa István, Kund Vilmcs, Szontagh Kálmán, Sztdenics János, Hrebenda János, Micsinay Pál; — Tatay Pál kerületi jegyző, Görgey István kerületi jegyző; A honti esperességból: Masztis Ádám esperes, Händl Vilmos lelkész,Ereznyik János főiskolai igazgató ; Anógrádi esperességból: Veres Pál felügyelő, Pékár Lajos föesperes, Bartholomaeides Gyula, Vladár János, Fabó Andor, Símko Frigyes lelkészek, Dessewfíy Otto , Szontagh Pál. A pestmegyei esperességból: Sárkány Sámuel esperes, Galle Andor alesperes, Láng Adolf, Lauko Károly, Frenyó Andor, Dubovszky Nándor, Kis Endre lelkészek, Ivánka Imre, egyh. felügyelő. A zólyomi esperességból: Radvánszky Antal esp. felügyelő,Doleschall Sándor esperes, Raab Károly lelkész. Mely alkalommal. 1. A gyűlés tagjai összegyűlvén az isten házában, mindenekelőtt buzgó imában hivták segélyül istennek szent lelkét fontos munkájukhoz, mely áhitatoskodás végeztével a kerületi elnökség vezérlete mellett mentek át a gyűlés termébe, hol is elnöklő kerületi felügyelő úr lelkes beszéddel nyitá meg a kerületi gyűlést. Kiemelte, hogy a mint eddig bonunk protestáns egyházának kiválólag az volt kényszerű feladata, hogy létéért küzdjön; a kiküzdött s folytonos megtámadásoknak kitett jogokat védelmezze, a szenvedett jogsérelmeket orvosolja, s csak kevés erőt forditbatott az egyház belfejlesztésére, úgy most hazánk sorsának jobbra fordultával reménylhetőleg alkalma lesz a protestáns egyháznak is, magának jobb sorsot előkészithetni. Minden kedvező kilátások mellett is azonban az egyházra nagy munka vár, mely összes erejét és egész figyelmét igénybe veendi. Nem lehet eltitkolnunk, hogy az 1848-dik évi 20-dik törvényezikk, mely a vallás szabadság elvét kimondja, megtestesülve mai napiglan sincs, egyházunk századokon át szenvedett sérelmeinek nagy része orvoslást ez óráig nem nyert. — A gyűlés kiváló figyelmébe ajánlja elnöklő felügyelő úr azon két törvényjavaslatot, melyeket a magas minisztérium a képviselő ház asztalára letett, s melyek egyházunkat a legközelebbről érdeklik, úgymint: a vallások viszonosságára és a népnevelésre vonatkozó törvényjavaslatok álttfl egyházunk a legmélyebben érdekelve van, hivatva lesz e gyűlés azok felett nyilatkozni, s azon esetben ha a gyűlés úgy találná, hogy a nevezett törvényjavaslatok az egyház óhajainak meg nem felelnének, az egyházegyetem utján oda hatni, hogy azokból eltávolíttassák mind az, mi egyházunkra nézve hátrányos lehetne. — Kiemelé elnöklő felügyelő úr továbbá, hogy egyházunknak nem csak kifelé, hanem beléletének fejlesztésére is keilend kiterjeszteni munkássá-