Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1844–1872

1867. szeptember

13 5. néhai Dr Mokossinyi Mihály hagyatéka tárgyában — a pénzügyi és számvizsgáló bizottmányok javaslataihoz képest: a) A végrendelet végrehajtójának Móczár János urnák a Mokossinyi Mihály-féle alapítványi tömeg rendbehozása és számadásainak pontos vezetése körüli lelkiisméretes és önérdek nélküli eljárásáért ezennel elismerést és köszönetet szavaz az egyházkerület. b) Ezen alapítványi tömegnek Móczár János végr. végrehajtó ur kezéből a kerületi pénzügyi bizottság által annak 1867. február 15-ei tanácskozmányi jk. 23.- c) pontja szerint 12627 frt és 75 krnyi értékben a kerületi pénztár által leendő szabályszerű kezelés végett lett átvétele ezennel helyesnek nyilvánittatik. c) A távol lakó, avagy teljes biztonságot nem nyújtó adósoknál kihelyezett tőkék felmondása és behajtása iránt tett intézkedés helybenhagyatik (1867. íebr 15-kei bizottm. jk. 23. pontja d) s ezen behajtandó tőkék biztos közhitelű értékpapírokban vagy ingatlan vagyon vásárlása által is biztositandók. — cl) Az egyházkerületet mint ezen alapitványi tömeg kezelőjét, annak évi jövedelmeiből törvény szerint megillető kezelési dij mennyiségének meghatározása egyelőre — valameddig a felmondott tőkék mind be nem folyván, biztosan tudva nincs az alapítvány valódi állománya — nyilt kér désül föntartatik s ezalatt a haszonélvező Somogyi Ferenczné szül. Kovács Anna asszony ajánlotta 50 frtnyi évenkénti kezelődij elfogadtatik ideigleu — a végleges rendelkezési jognak föntartása mellett. e) Tekintve azt, hogy néhai Dr. Mokussinyi Mihály, végrendelete 11. pontjában hagyatéka kezelését kizárólag és föltétlenül ezen bányai egyházkerületre bizta : haszonélvező Somogyiné Kovács Anna asszonynak a hagyatéki tökepénzek elhelyezése körül magának befolyást és hozzászólbatást követelő igénye, mint illetéktelen, mindannyiszor visszautasítandó. Melyek után látván a közgyűlés, bogy a kerület összes pénzügyei a leghelyesebb rendben intéztetnek: ezt örvendetes — az illetők irányában elösmerő — tudomásul veszi. Végül a pénzügyi bizottmány oda utasittatik, hogy mihelyt szükségesnek látja, t.üz- és tolvajmentes vaspénztárt vásároljon. 39. Felolvastatott az egyetemes tanárvizsgáló bizottmány bányakerületi osztályának jelentése a tegnap tartott vizsgálatok eredményéről; melyszerint megvizsgáltatván két tanárjelölt u. m. Be 11 us János (egyet. egyh. közgy. 1866. jk. 9. pontja) és Szlujka Mihály aszódi ideiglenes tanárok, — nemkülömben a tavali bányakerül. közgy. jk. 44. pontja szerint a latin nyelvből való pótvizsga letételére kötelezett Melczer Kálmán b .-csabai ideigl. tanár: mind a báromnak az általános tanári vizsgálatról szóló, képesítő oklevél kiadatni határoztatott. Tudomásul vétetik. 40. Ennek kapcsában jelentetvén, hogy az uj tanári oklevelek nyomtatványai még meg nem jelentek : az egyetemes gyűlésen sürgettetni fog. 41. Papözvegyi segélypénzért folyamodtak : Horeczky Susánna, Szklarik Krisztina, Szomora Karolina, Benczúr Susánna, Maróthy Mária, Wladár Karolina, Bartolomeidesz Susánna, Korcsek Rozália, Lehotkay Teréz, Cankrini Greguss Teréz, Longauer Cankriui Teréz, Jeszenszky Karolina, Babylon Katalin, Cankrini Józsefné Emilia, Placskó Susánna, Ambrózy Karolina, Molitorisz Julia, Vanko Zsófia, Kovalovszky Karolina, Palumbinyi Johanna, Goldberger Teréz, Vodár Susanna, Karner Jozéfa és Czuker Sándorné, — öszvesen 24. A legutóbb nevezett Czuker Sándorné csak legújabban jutván özvegységre és még a halálozási év javadalmait élvezvén egyházában : ezúttal nem részesittetik segélyben. A többi 23-an egyenként 10 frt 87 kr segélyt kapnak. 42. A tavali bányaker. közgy. jk. 58. pontjához — felolvastatott a pestmegyei esperesség 1867. május 8. és 9-én tartott közgy. jk. 33. pontjabeli nyilatkozata, melyszerint a nógrádmegyei dengelegi lelkészt a pestmegyei Aszódhoz tartozó P.-Varsány fiókegyháznak bekebelezésére irányzott törekvéseitől a nógrádmegyei esperesség utján eltiltatni kéri. / A nógrádi főesperes ur nyilatkozatából értett adatok a pestmegyei felolvasott határozatban részletezett adatokkal, a részben megegyezvén, bogy az aszódi lelkész a p.-varsányi hívektől oly lelki ellátásért, melyet a dengelegi lelkész végezne, fizetést soha sem buz, és viszont amikor a p.-varsányi cselédek gyermekeiket a közel herédi iskolába járatják, ezért mindannyiszor oda fizetik az oskolai illetéket : a tavali panasznak semmi alapja nincsen; a netaláni affiliatio kezdeményezésére nézve pedig egyedül a p-varsányi fiókgyülekezet lévén illetékes, ezen ügy ezúttal befejezettnek tekintetik. 4