Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1844–1872

1866. augusztus

szerint még félévi vagy évuegyedi lakást és jövedelmet húznak akkor is, ha a megürült hivatal ezen meghatározott időnél előbb töltetnék be. Ha pedig féléven s illetőleg évnegye­den túl is üresen maradna a hivatal, az időközi jövedelem a papi özvegy s árvaintézetet illeti, ez a félévi s illetőleg évnegyedi fizetésről akkor is értetvén, ha özvegy vagy kiskorú árvák nem maradnának. Második szakasz. 1. §. A pap tanitása a szentirattal s nyilvános ág. ev. hitvallásunkkal minden kor megegyező legyen, alapjául évenkénti felváltással a szokásos evangyeliumok és episto­lák szolgálván. De szabadságában áll minden 3-ik évben, vagy alkalomszerüleg máskor is, szabadon választott alapigékből prédikálni. 2. §. Rábizonyulván, hogy egyházi beszédeiben az evangyeliomi egyháznak szeutirat- és ágostai vallásszerii tanaitól eltérőleg tanit, vagy azokat egyenesen ostromolja, hivatalától elmozdittatik. 3. §. Hiveit az uralkodó fejedelem s minden, ugy világi, mint egyházi felsőség iránti engedelmesség-, szeretet-, bizalom és hűségre gyakorta serkentse, érettök az Agen dábau lévő imákkal könyörögjön, a fejedelem születés- és névnapját a gyülekezetben szo­kásos módon tegye ünnepélyessé. Egyébiránt a politikát és a világi hatóság hirdetményeit szószékre ne vigye. 5. §. Utt, hol az ág. évaug. bivek római kath. egyházhivekkel vegyesen lak­nak, a r. katholikus ünnepeket a szószékről hirdesse ki, kitanítván hiveit, hogy olyan ünnepeken, ünneplő lakostársaikat megbotránkoztatható lármás házi munkától ovakod­janak; de zajtalan foglalkozásaikat mind otthon, mind a mezőn folytathatják, s hogy az egyes r. katholikus egyházak védszeuteinek ünnepeit megülni semmikép sem tartoznak. ü. §. Szent beszédeit, melyek betéve mondandók el, Írásban tartsa meg, hogy azokat a püspök vagy helyettese kívánatára előmutathassa. 7. §. Azon legyen, hogy hallgatói a más hitfelekezetü atyafiakkal béke-, ke­resztényszeretet- és egyetértésben éljenek. 8. §. Szent beszédeiben a nép előtt ismeretlen eretnekségeket ne is emlegessen, attól pedig óvakodjék, hogv más vallások hitágazatait a szószékről gunyorosan czáfol gassa, vagy azokat olyan tévelyekről, melyekben nem leledzenek, vádolja avagy gúnyne­vekkel illesse. 9. Nehogy a rend és béke felforgattassék a gyülekezetben, közönyös dolgok ban, istentisztelet és szertartásokban önhatalmúlag, az egyház beleegyezte nélkül mitse változtasson ; ha pedig nérui változtatás szükségesnek mutatkoznék, s olyanul az előbbkelő egyháztagok is elismernék, arról az egész gyülekezetet az ágostai vallás VII czikke alap­ján tanítsa ki, a dolgot azonban soha se erőszakolja. De a karácsoni vagy más alkal­makkor az éjjeli isteni tiszteletet, u hol szokásban volna még, ildomosán megszüntetni törekedjék. 11. §. Nyilvános bűnöket nyilvánosan róvjon meg, de a bűnösöknek megneve­zése, vagy bárminemű megjelölése nélkül; magánsérelmeit a szószékről soha se bo szálja meg. 13. §. Sarlóját más vetésébe ne bocsássa, de maga se engedje meg, hogy gyü­lekezetében az ő beleegyezte nélkül, rendkívüli esetek kivételével, akárki más prédikál­jon vagy más papi cselekvéuyeket végezzen. E tilalma azonban a hivatalosan eljáró püs pökre vagy esperesre nem terjedhet ki. Ha pedig ünnepélyekkor, vagy keresztelési, eske­tési, temetési alkalmakkor más társát tisztelné meg bizalmával valamely hive, azt a meg hívottnak engedje ugyan meg, de a palástdij öt magát illeti mindenkor. 15. Istentiszteletkor s más papi eselekvényekkor haszuálandó egyenruhául az úgynevezett Lutheröltöny ajánltatik. Harmadik szakasz. 1. §. A keresztelést, ha csak lehet, vasárnapi vagy hétköznapi istentisztelet­kor, az agendai minta szerint, elmondva Jézus keresztszerző szavait, templomban végezze. Rendkívüli esetekben háznál is keresztelhet. 4. §. A törvénytelen gyermek atyját soha se kutassa, de ha az anya evangéli­kus, a gyermeket keresztelje meg, utóbb confirmálja is. Nem evaugelikus uő törvénytelen tígyermekét, ha atyjául evangélikus vau bejelentve, s az a gyermeket két tanú jelenlété­ben az evangelikus pap előtt magáénak vallja, minden tétova uélktil keresztelje meg, s utóbb confirmálja is. 6. §. Tisztán nem evangelikus szülők magzatát is, ha ez gyenge, vagy az illető nem evangelikus pap niucs otthon, a szülők kívánatára keresztelje meí és az anyakönyvbe beiktatás végett arról az illető papot értesítse. Ugyanezt tegye, ha valamely nem evange­likus gyermeket tévedésből keresztelt volua meg. 7. §. A bába által szükség esetében végrehajtott keresztelést, ennek ismétlése nélkül, a szülők kívánatára templomban Uuuepélyesen erősítse meg. Szükség pedig, hogy a bábát — a ki, ba nem okleveles bába, szakjára nézve kerületi orvos által vizsgáltassek és a pap által eskettessék meg — a keresztelés módjára tanitsa meg. Negyedik szakasz. 5. §. A confirmálandókat, de csak 12 éves korukban, a vallásban legalább 6 hétig történt kellő oktatás és előkészítés után, egész ünnepélyességgel bocsássa az urva­csorához, ide tartozván azok is, a kik a harmadik rész harmadik szakasz 4. és 5. §§-ban emlitvék, és az evaugelikus vallásra áttért róni. katholikus szülök gyermekei is. 6. §. A hozzánk akár az 1844-ki 3-ik, akár és inéginkább az 1848-diki 20-dik tezikk alapján áttérni akaró r. katholikusokat olyaténkép fogadja be, hogy az ünnepélyes áttérést megelőzőleg az áttérni kívánót egyházunk sarkalatos hitelvei s kivált választanai felöl ezélszerü oktatás által világosítsa fel, azután áttérésüket ünnepélyes istentiszteletkor ** "V z7 r> s yl/ y * * .r^ r y - y. y y -j/ y> I

Next

/
Oldalképek
Tartalom