Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1844–1872

1860. szeptember

Az ágost. hitv. evangy. Bányakerület Híveinek, az Urban kedves Atyámfiainak! Kegyelem nektek és békesség Istentől a mi Atyánktól és az Ur Jézus Krisztustól! Jóllehet már három hónapja mult, hogy a ti bizodalmatok által Superin­tendenstekül elválasztattam s e hivatalra a nagy Istennek segedelmiil hívása mellett, égyházunk vallásos és törvényes szokása szerint felavattattam; mégis csak most intézhetem hozzátok főpásztori levelemet. Ezen késedelmezésemnek okát előadtam a legközelebb tartott kerületi gyűlésen, melynek jegyzökönyve és az ennek nyomán keletkezett s felséges királyunkhoz intézett folyamodásunk e részben bővebb felvi­lágosítást nyújthatnak. Legyen áldott az Urnák neve, ki felséges királyunk atyai szivét ugy vezérlette, hogy a veletek való szabad közlekedésem akadályait kegyelmesen és teljesen meg­szüntetné. Most már teljesedésbe ment a nagy tiszteletű esperes urak által veletek közlött azon reményem, hogy míg előbb csak a panasz és vigasztalás hangján szólhattam volna hozzátok, most az öröm és a nagy Isten iránt való hálánknak szavával nyilatkozhatom előttetek. Midőn igy elfoglalom irányotokban azon álláspontot, melyre ti magatok emel­tetek engemet, meghajtom térdeimet a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja előtt s első buzgó imádságom előtte az, vajha megadja nektek az ő gazdag dicsőségeért, hogy állhatatosan megerősödjetek az ő lelke által a belső emberben s lakozzék e Krisztus hit által a ti szi­veitekben (Eféz. 3. 14—17). Ez örök, ez főkötelességünk, mert arra vagyunk hivatva, hogy hit átal üdvözüljünk, üdvösségünk pedig csak a Krisztusban van, mivel nem adatott emberek között az ég alatt más név, mely által nekünk megtartatnunk kellene (Ap. Cseh 4, 12). Miben áll pedig ezen üdvösség? melyek annak feltételei? arra megtanít min­ket a szentírás, az evangyéliom, hitünknek és életünknek ezen egyedüli, elégséges isteni sinórmértéke. Az evangyéliomi szép nevet épen azért nyertük, mivel a refor­mátorok, Pál apostollal azt vallották és mi is ö velők valljuk, hogy más evan­gyéliom nincsen (Galatz. 1, 7.). Ám ezen evangyéliom, Istennek ezen kijelen­tett igéje legyen és maradjon azon örök alap, melyen apáink példája szerint meg­álljunk erősen és tántoríthatlanul; ezen evangyéliomot hirdessük tisztán és elegyí­tetlenül Istennek házában, lakoztassuk és beszéltessük iskoláinkban és házainkban, kinek-kinek azon nyelven, melyet anyja tejével beszívott; ezen evangyéliom és an­nak örök igazságai szentségei s ezeknek méltó élvezete erősítsék hitünket, szentel­jék meg életünket, egyengessék az örök élet utait: hogy legyünk igazán evangyé­liomszerü keresztyének, kik a hiendők és teendők dolgában valamint határozottan visszautasítunk mindent, mi az Isten irott és kijelentett igéjével ellenkezik, ugy más részről szintoly határozottan ragaszkodunk a szentíráshoz s nem szégye­neljük a Krisztus evangyéliomát, mivelhogy az isteni erő és hatalom üdvösségére mindazoknak a kik hisznek abban (Ró­" maiak 1, 16.). , Mivelhogy pedig mi az evangy éli ómnak szabályozó és a felőle elődeink által Agostában tett hitvallás történelmi' alapján, a Krisztus testének az evangyéliomi egyháznak, egy részét képezzük, szivetekre kell kötnöm azon legfőbb kötelességet is, melylyel magyarhoni ágost. hitvallású evangyélmi egyházunk iránt mindenkor, de kiváltképen ez idő szerint tartoztok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom