Bányai Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1844–1872

1866. augusztus

2 Superintendens úrhoz beküldjék, megjegyeztetvén, hogy az eddigi szabály és gyakorlathoz képest minden szavazat csak egy férfiúra adandó, s ha e szava­zás általános többséget eredményezne, a választás befejezettnek tekintendő; ellenkező esetben a legtöbb szavazatot nyert férfiak közül annyi lenne ujabb szavazás alá kitűzendő, a hánynak szavazatai együttesen az általános többsé­get megütnék. A szavazatszedö bizottmány tagjaiul Kubinyi Ágoston ur el­nöksége alatt Fabiny Teofil, Görgey István és Lang Mihály urak választatván. 3. Felolvastatott még Haviar Dánie l kerületi egyházijegyzőnek f. hó 9-ről kelt lemondó levele, melynek folytán az egyházi jegyzöség is megürült. A jelen gyűlés tartamára Sárkány János esperes ur helyettesittetvéu, a volt egyházi jegyző úrnak nemcsak elébbi elhatározás, de betegség által is indokolt lemondása fájdalmas tudomásul vétetik, s ugyanannak eddigi sikeres működéséért jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatik; egyszersmind az egyh jegyzői széknek választás útjáni betöltése olyképen rendeltetik el, hogy mi. után egyfelől a közgyűlési tárgyak naponkénti halmozódása, másfel^i j jegy­zökönyvek német és tót nyelvre fordításának szüksége a jegyzői erők szapo­rítását kívánatossá teszi: a megelőző pontbani módozat szerint és határidőre és helyre beküldendő szavazatok egyúttal két egyházi és még egy viági jegy­zőre irányoztassanak, és pedig különös tekintettel arra, hogy a választandó jegyzők a német és tót nyelvekben jártassággal bírjanak. 4. Superintendens ur előterjeszti szokott évi jelentését s ennek bevezetéséül egyházunk­nak az államhatalom irányábani állásáról, ez általi folytonos szorongattatásáról, ennek okairól, a reformatio által biztosított kettős szabadságról, t. i. a lelkiismeret, és az egyháiű ön­igazgatás szabadságáról értekezvén, mély alapossággal fejti ki az e kettős szabadságért és ellene vivott harczok természetét, az 1859. septemberi pátens keletkeztét, az életbe léptetése körül különböző időpontok szerint követett különböző eljárást, és ennek következményeit, végre az egyház készségét az államhozi viszonyainak törvényes utoni rendezésére, stb. miknek előre bocsátása után tudósítása részleteit következőkben terjeszti elő. A) A halál angyala elszólította közülünk Kaszay Pál tót-györki lelkészt, a gyámintézet 100 frtos alapitó tagját, Mi halk o János apostagi, a határvidéki egyházak auto­nómiájáért hi ven küzdő Pivko Lajos ó-pazovai, Valentényi János sziráki, Vodár Jó­sef kis-semlaki lelkészeket, a málnapataki Reguly Já nost, ki orgyilkolás áldozata lett, és Musculy Lajos tót-pelsöezi lelkészt,mint az esperes ur irja, „a zólyomi esperesség s autonom egyházunk egyik leghívebb bajnokát." — A tanítói karból Puchor Sámuel báthi, Linezé­n y i József czinkotai, S t r a u d t Péter pivniczai, S t e t k a S á m u e 1 liodrusbányai, Schmidt István budai, valamint a félszázados Bartholomaeidesz Pál nagy-laki és a szinte félszá­zadig nagy áldással működő Krutt schnitt Dániel bulkeszi, végre az elemi oktatásban út­törő és 44 évig törhetetlen szorgalommal működő Balássovics Lajos pesti tanítókat. B) Hivatal változás okúi jelentetik: a) az esperességek ben: bácsi esperességi felügyelővé választatott Kubinyi Ágoston; zólyomi föesperessé Dolescball Sándor beszterczebányai, s alesperessé J a v o r András ocsovai lelkészek; végre pestmegyei föesperessé a hivataláról leköszönt Juhász Ferencz helyébe Sárkány János aszódi lelkész. b) az egyes gyülekezetekben: Bácsban: Reusz Benő torzsai, Dr ottner Sámuel ó-pazuai, Scultéty Sán­dor cservenkai, Plachy János esperesi segédlelkészekké lettek; tanítókká pedig Jann Ká­roly Pivniczán, Röder János Bulkeszen, Haml Ado 1 f Gservenkán és Ilgen Ede Torzsán. Bánságban: Bodiczky Kálmán helyébe utazó papul Bujkovszky Gusztáv kül­detett ki. Vodár József helyét Kis-Semlakon Miaveez László volt temesvári segédlelkész, ezét pedig Csepcsányi István foglalták el. Tanítókká lettek: Gr a szel János Ebendorfon, Ebenspanger János Lúgoson, Greisinger S ándor Lieblingen és segédtanítóvá Szi 1­vásy István Becskereken. Békésben: Idősb Kut lik János a szláv egyházi irodalom buzgó munkatársa hi­vataláról leköszönvén, helyébe pitvarosi lelkészszé Wagner Dániel komlósi administrator választatott. Segédlelkészül alkalmaztatott Erdélyszky Mihály Szarvason, és Schulcz Jenő Csabán. Tanítókká lettek: W a 11 n e r János Mezö-Berényben, S z o m o r a Tivadar Gyomán, Kovács István Orosházán. Segédtanítókként alkalmaztattak: Ritter Jáno*s és Fehér György Orosházán, Sermán József és Péchy Kálmán Mezö-Berényben, Csa­rejs György, Benka Pál és Mihályfi József B.-Csabán. Budapestben: Ó-Buda a budavári anyagyülekezetliez csatlakozott. A pesti tót egy­házközség Kubinyi Ferenczet választotta felügyelőül. Superintendensi segédlelkészszé lett Árvái Teöreök Gyula. Tanitókúl alkalmaztattak: Scholz Gusztáv és Poszpisil Károly Budán, Bakó Sámuel és P é t e r fy Sándor Pesten, K o t á s z Mihály Rádon. H o n t b a n: Tanítókká lettek: Trenovszky Jónás Bátlion, Ulilia József Hod­rusbányán, Szamecz Sámuel selmeczi növendék Bélabányán. Nógrádban: Lelkészekké lettek: V1 adár Miksa volt bényei Szirákon, Brocken Lajos volt komlós-keresztesi Felsö-Petényben. Segédlelkész és tanítóvá lett Boros Jenő volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom