Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)
1917-09-16 / 37. szám
BALATONVIDÉK 917 szeptember 16. Csökkenő házassági kilátások. Eladd leányok anyáinak most nagyon felszaporodott a gondjuk. A fiatalemberek nősülési hajlama már a békében sem volt valami túlságos, de most a leányok házasulási esélyei még inkább megritkulnak, mert a fiatal emberek ezrei estek el a harctéren. S emellett a borzasztó drágaság ! Fiatalabb hivatalnok nem is gondolhat a házasságra. Hogy hozomány nélkül vehessen el egy leányt, legalább három évtizedig kell várnia. De nem csak a jövedelmek, a hozományok értéke is csökkent. Ha valamely leánynak előbb ötvenezer korona hozománya volt, ugy íjómódu«-nak tartották; ma ötvenezer koronának a kamatja édes-kevés a háztartás költségeinek fedezésére. A lakás és a cselédtartás költségeinek fedezése után alig jut. valami a tulajdonképeni életfentartás költségeire, ha a hozománnyal férjhez menő leány megszokott életmódját meg nem változtatja. Minthogy a hozományok értékükben veszítettek, a férfiak, ha házasodni akarnak, legtöbbnyire szerelemből lesznek kénytelenek nősülni. A háztartásra nevelt leányok legtöbbje részére a háztüzhely alapításának lehetősége csaknem teljesen megszűnt. Dolgozniok kell, még pedig házon kivül, hogy megélhessenek. A házonkivüli foglalkozás mellett azonban sűrűbben kerülnek össze fiatal emberekkel, miáltal megnyílik előttük annak lehetősége, hogy a megismerkedés örök frigyhez vezessen. Sok anya méltatlankodva fogja magától elhárítani azt a gondolatot, hogy leányát igy ^közszemlére tegye*, de ezt ma mégis alig kerülheti el. A leányt nem lehet otthon üvegházban tartani, ahol senkisem látja, senki meg nem ismerkedhet vele. Természetesen, a leány legyen rendes, tisztességes, házias és szerény. De egymaga ezekkel az erényekkel sohasem fog férjre szert tenni, ha nincs neki alkalma, hogy jó tulajdonságait fiatal emberekkel megismertethesse. A férfi nem vesz el egy leányt pusztán azért, mert bajosabb a többinél, hanem azért, mert okosabbnak, szellemesebbnek, műveltebbnek, kedvesebbnek, szelídebbnek, erkölcsösebbnek, háziasabbnak, szerényebbnek tartja a többinél s mert nála rokonszenvet, vagy bámulatot talál és végül mert azt hiszi, hogy az imádott lény nélkül nem tudna élni. Ezeknek a lelki tulajdonságoknak a felismeréséhez azonban többszöri együttlét, szóval alkalom és idő kell. A férfitermészét e sajátságait az eladó leányok anyáinak figyelmükbe kell venniök. Különösen pedig azoknak, akik a mostani változott viszonyok közt nem vihetik el leányaikat egyik mulatságról a másikra. Okos anyáknak tehát meg kell ragadniok minden tisztességes alkalmat, mely leányaikat a most annyira megritkult fiatal emberek közelébe juttatja. Ez alkalmak közt bizonyára nem a legutolsó a leányoknak házonkivüli, tisztességes kenyérk ereso foglalkoztatása, természetesen a kellő felügyelet és ellenőrzés mellett. H I R ¥, K. — Felkéljük az igen tisztelt vidéki előfizetőinket, hogy ugy a mult évi hátralékaikat, mint a már esedékes ez évi előfizetési dijaikat is a következő cimen adják postára : dr. Gsák Árpád szerkesztő és kiadó Keszthely. Főszolgabiróválasztások a mult hétfői megyegyűlésen. Zalavármegye törvényhatósági bizottságának a mult hétfőn délelőtt tartott rendes közgyűlésén töltötték be a bihari főispánná kinevezett Malatinsz'ky Lajos zalaszentgróti főszolgabírói örökét. A főszolgabíró választás szokatlanul nagy tömeget vonzott a megyegyülésre, amelyen elnöki minőségben először szerepelt B o snyák Géza, Zalavármegye uj főispánja. A szentgróti főszolgabíró állásra ketten pályáztak ; Far kas Kálmán novai főbiró és dr. H u s z á r Pál csáktornyai szolgabíró. A választás nagy izgalmasságát az eredmény is mutatja. Farkas Kálmán 135, dr. Huszár Pál 133 szavazatot kapott, tehát Farkas Kálmán 2 szavazattöbbséggel nyerte el a zalaszentgróti főbírói állást. Novára Farkas helyébe dr. H u szár Pál avanzsált főbíróvá 105 szavazattal Polgár Ferencz perlaki szolgabiróval szemben, aki 75 szavazatot kapott. Dr. Huszár Pál megüresedett helyére csáktornyai szolgabiróvá egyhangúlag ifj. Székely Emil alsólendvai tb. szolgabírót, közigazgatási gyakornokot (id. Székely Emil alsólendvai főszolgabíró fiát) választották meg. — hősi halál. Súlyos csapás érte Bulla Mihály keszthelyi főkaíauzt és családját. Fia : Bulla Miklós 20. honv. gyal. ezredbeli népfelkelő hadnagy, aki a keszthelyi főgimnáziumnak volt tanulója és itt érettségizett, az olasz fronton granát-lövéstől találva, hősi halált halt. A kedves, jómodoru és széptehetségü ifjú és csapássujtotta szülei iránt általános a részvét. — Hősi halál. Gál József 48. gyalogezredbeli tartalékos hadnagy, Zalosce melletti ütközetben, f. é augusztus hó 18-án elesett. Holt tetemét ugyanott temették el. augusztus 20-án. A szerencsétlen ifjú a készt helyi főgimnáziumban járt iskolába, 1909. ik évben érettségizett és a gazdasági akadémiát is itt végezte. Szorgalmas, törekvő, rokonszenves ifjú volt. Kár volt érte. — Hősi haláí. Herboly Zoltán 20-as honvéd hadnagy okleveles tanító, Herboly Alajos muravidi állami igazgató tanitó fia, az olasz fronton hősi halált halt. A szerencsétlen és jobb sorsra érdemes ifjú 21 éves volt s a keszthelyi főgimnáziumnak volt hallgatója. — Hat heti karácsonyi szünidő az iskolákban. A kultuszminisztérium határozata értelmében az eddigi tíz-tizenegy napos karácsonyi szünidőt hosszabbítják meg csaknem oly terjedelműre, mint a nyári szünidő. A határozat szerint az első iskolai félév 1917. december I 5.-én befejeződik és a második félév 1918. február elsején fog kezdődni. Közbe tehát hat heti karácsonyi vakáció esik. Ennek az intézkedésnek a fa, szén és világitóanyagok megtakarítása szempontjából van igen nagy jelentősége. Az összes magyarországi iskolákban a legerősebb téli hónapokban hat hétig szünetel a tanítás, elképzelhető, hogy e hat hét alatt megtakarítható világitóés fiitő- anyag mennyiségét jelentősen lehet figyelembe venni az ország ellátása szempontjából. Arról is szó volt, hogy a karácsonyi szünet nem hat, hanem nyolc hétig fog tartani és a második félévet február 15-én kezdik meg. Ezt a tervet azomban értesülésünk szerint — egyelőre — elejtették. — Köszönetnyilvánítás. A keszthelyvidéki takarékpénztár Neumark Ignác elhunyta alkalmából koszorú megváltás cimén 50 koronát adományozott az ingyentej és a vele kapcsolatos anya és csecsemő védelemre, mely adományért hálás köszönetet mond Berkes Ottó. — Esküvő. Stern Rózsika, özv. Stern Lászlóné kedves leánya f. hó 9-én délután 1 órakor tartotta esküvőjét nagy számú érdeklődő jelenlétében, az izr. templomban, Rabinek Dezső budapesti kereskedővel. A fiatal házaspárhoz dr. Büchler Sándor rabbi szép beszédet intézett. — Agyonütötte a férjét. Házsártos, veszekedős természetű ember volt Marton Gábor Balatonfüredi lakos, különösen, ha néhanapján felöntött a garatra. Ilyenkor aztán családjának sem volt maradása. Vasárnap különösen sokat talált bevenni a jóból, széles jókedvében tört-zuzott, majd darabokra tépte a nála levő tiz és huszkoronás bankjegyeket. — Később kiment a szőlőbe, ahol felesége és fia csendesen dolgozgattak. Marton nekiment a fiának és ütlegelni kezdte. Felesége a fia segítségére sietett s a vesze. kedés hevében egy karóval ugy találta aittas embert fejbevágni, hogy az szörnyez halt. A csendőrség megindította a vizsgálatott — Nincs szivar, nincs dohány. A közmondás, hogy enni kell, de dohányozni muszáj,— fájdalmas igazságtalanságba kezd tévedni. Sok dohányosnak szomorú rezignációval kell áegállapitani, hogy a közmondásnak ez úttal nincs igaza. Hetek óta «nincs» dohány a városban. Ha az ember a főtrafikba megy, onnan a kis trafikba utasítják, ha a kistrafikba megy. ott meg azzal utasítják el, hogy «még nem kaptuk meg a nagytrafikból» És mig igy házról-házra, vagy jobban mondva trafikról-trafikra császkál-maszkál az ember hiába, addig a közönség egy jó részének állandóan ott van a pántlikás bőr szivar, vagy a íinom cigaretta, a szájában melyet ládaszám kap. A falusi pógár pedig büszkén fújja a pipafüstöt az ember szeme közé és hegyesen köp ki a eléd a járdára. Jó volna, ha a finánc urak nagyobb érdeklődést tanúsítanának ez anomália iránt s erélyes rendszabályokkal a nyakára lépnének az e téren felburjánzolt visszaéléseknek. — Addig pedig méltó felháborodásunkban és elkeseredésünkben szívjuk — a fogainkat. — Tüz. A mult szerdán délután 2 órakor Schwartz nőiszabómesternek Pethő-utcai nádfedeles háza kigyulladt és tetőzete a lángok martaléka lett. A tüz keletkezesének oka ismeretlen. Állítólag a kéményből kijövő sziporka gyújtotta voln ameg a száraz, könnyen gyúló tetőzetet. Csak gyenge szél lengedezett ! s igv nagyobb szerencsétlenség nem történt. Pedig történhetett volna, mert a leégett ház o o közelében sok náddal fedett ház van. — Kéménytüz volt a mult csütörtökön délelőtt a Kossuth Lajos utca és a Zárda utca sarkán levő Dervalics-féle emeletetes házban. A nagy szélvihar dacára szerencsétlenség nem történt mert a közelben cserépzsindelyes és palával födött házak voltak. Ugy látszik most már napirenden lesznek a kéménytüzek a seprés hiánya miatt s el lehetünk készülve nagyobb katasztrófákra is, mert az e tárgyban történt többszöri felszólalásunknak még mindig. nincs mek a kívánt eredménye. A város közönsége pedig szintén nem tesz semmit, hogy a feltétlenül bekövetkezendő katasztrófát akár kérvényezés, akár feljelentés utján elhárítani igyekeznék feje fölül. — Hát csak maradjon meg továbbra is letargiájában ; de ha porra ég és a koldusbotot kell a kezébe venni, — ne panaszkodjék ! — Okos intézkedés. A cédula kiosztása végett, mely eddig oly siralmas módon történt s annyi kellemetlenséggel járt, annyi fáradságába került ugy a kiosztó tisztviselőnek, minta közönségnek, parcellázták a várost, vagy magyarul mondva, kerületekre osztották ! Ezzel az uj rendszerrel valószínűleg könynyebben jutunk majd kenyér-, liszt-, cukor és petróleum jegyeinkhez, mint azelőtt, amikor az, egy valóságos tortura, egy valóságos vezeklés volt. — A guruló petróleum. Hogy mi és mennyi minden van elrejtve az egyes háztartásokban, arról fényes bizonyítékul szolgálnak azok a guruló petróleumos hordók, melyek Schwarcz-féle ház égésekor a szomszédos ház kamrájából kerültek elő, nehogy a tüz tovaterjedése esetén robbanás történjék. A csendőrség szíves figyelmébe ajánljuk annak a kinyomozását, vájjon a petróleummal telt hordók kinek a tulajdonát képezték és mily módon jutott gazdájuk hozzá ? — Szüneteltetni kell a kihágási büntetéseket. A belügyminiszter a másodfokú rendőri büntető bíróságokat körrendeletben fölhívta arra. hogy a háború folytán előállott munkaerőhiány pótlása céljából a kihágás miatt szabadságvesztésre itélt mezőgazdasági, gyári, mühelyi és minden más munkás, továbbá kisgazdák, iparosok és mesterek büntetéseit szüneteltetni kell. Kivételt képeznek ezek közül a notórius csavargók, a közveszélyes munkakerülők, az árdrágítók és általában a hadiállapottal összefüggő kiháerás miatt elitéltek. Akiket csak pénzbüntetésre ítéltek, de büntetésüket inkább szabadságvesztéssel akarják letölteni, holott a pénzbüntetést be lehet hajtani rajtunk, ennek lefizetésére halasztást kaphatnak. A folyamatban levő kihágási ügyekre nézve pedig kimondja a rendelet, hogy azokat szüneltetni kell mindaddig, amig ezzel a közérdek veszélyeztetve nincs.