Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)

1917-09-16 / 37. szám

BALATONVIDÉK 917 szeptember 16. Csökkenő házassági kilátások. Eladd leányok anyáinak most nagyon felszaporodott a gondjuk. A fiatalemberek nősülési hajlama már a békében sem volt valami túlságos, de most a leányok házasu­lási esélyei még inkább megritkulnak, mert a fiatal emberek ezrei estek el a harctéren. S emellett a borzasztó drágaság ! Fiatalabb hivatalnok nem is gondolhat a házasságra. Hogy hozomány nélkül vehessen el egy le­ányt, legalább három évtizedig kell várnia. De nem csak a jövedelmek, a hozomá­nyok értéke is csökkent. Ha valamely leány­nak előbb ötvenezer korona hozománya volt, ugy íjómódu«-nak tartották; ma ötvenezer koronának a kamatja édes-kevés a háztar­tás költségeinek fedezésére. A lakás és a cselédtartás költségeinek fedezése után alig jut. valami a tulajdonképeni életfentartás költ­ségeire, ha a hozománnyal férjhez menő le­ány megszokott életmódját meg nem változ­tatja. Minthogy a hozományok értékükben veszítettek, a férfiak, ha házasodni akarnak, legtöbbnyire szerelemből lesznek kénytelenek nősülni. A háztartásra nevelt leányok legtöbbje részére a háztüzhely alapításának lehetősége csaknem teljesen megszűnt. Dolgozniok kell, még pedig házon kivül, hogy megélhessenek. A házonkivüli foglalkozás mellett azonban sűrűbben kerülnek össze fiatal emberekkel, miáltal megnyílik előttük annak lehetősége, hogy a megismerkedés örök frigyhez vezes­sen. Sok anya méltatlankodva fogja magától elhárítani azt a gondolatot, hogy leányát igy ^közszemlére tegye*, de ezt ma mégis alig kerülheti el. A leányt nem lehet otthon üvegházban tartani, ahol senkisem látja, senki meg nem ismerkedhet vele. Természetesen, a leány legyen rendes, tisztességes, házias és szerény. De egymaga ezekkel az erényekkel sohasem fog férjre szert tenni, ha nincs neki alkalma, hogy jó tulajdonságait fiatal emberekkel megismer­tethesse. A férfi nem vesz el egy leányt pusztán azért, mert bajosabb a többinél, hanem azért, mert okosabbnak, szellemesebbnek, művel­tebbnek, kedvesebbnek, szelídebbnek, erköl­csösebbnek, háziasabbnak, szerényebbnek tartja a többinél s mert nála rokonszenvet, vagy bámulatot talál és végül mert azt hi­szi, hogy az imádott lény nélkül nem tudna élni. Ezeknek a lelki tulajdonságoknak a felismeréséhez azonban többszöri együttlét, szóval alkalom és idő kell. A férfitermészét e sajátságait az eladó leányok anyáinak figyelmükbe kell venniök. Különösen pedig azoknak, akik a mostani változott viszonyok közt nem vihetik el leá­nyaikat egyik mulatságról a másikra. Okos anyáknak tehát meg kell ragad­niok minden tisztességes alkalmat, mely leá­nyaikat a most annyira megritkult fiatal em­berek közelébe juttatja. Ez alkalmak közt bizonyára nem a legutolsó a leányoknak házonkivüli, tisztes­séges kenyérk ereso foglalkoztatása, természe­tesen a kellő felügyelet és ellenőrzés mellett. H I R ¥, K. — Felkéljük az igen tisztelt vidéki előfizetőinket, hogy ugy a mult évi hátra­lékaikat, mint a már esedékes ez évi elő­fizetési dijaikat is a következő cimen ad­ják postára : dr. Gsák Árpád szerkesztő és kiadó Keszthely. Főszolgabiróválasztások a mult hétfői megyegyűlésen. Zalavár­megye törvényhatósági bizottságának a mult hétfőn délelőtt tartott rendes közgyűlésén töltötték be a bihari főispánná kinevezett Malatinsz'ky Lajos zalaszentgróti fő­szolgabírói örökét. A főszolgabíró választás szokatlanul nagy tömeget vonzott a megye­gyülésre, amelyen elnöki minőségben először szerepelt B o snyák Géza, Zalavármegye uj főispánja. A szentgróti főszolgabíró állásra ketten pályáztak ; Far kas Kálmán no­vai főbiró és dr. H u s z á r Pál csáktornyai szolgabíró. A választás nagy izgalmasságát az eredmény is mutatja. Farkas Kálmán 135, dr. Huszár Pál 133 szavazatot ka­pott, tehát Farkas Kálmán 2 szava­zattöbbséggel nyerte el a zalaszentgróti fő­bírói állást. Novára Farkas helyébe dr. H u ­szár Pál avanzsált főbíróvá 105 szava­zattal Polgár Ferencz perlaki szolga­biróval szemben, aki 75 szavazatot kapott. Dr. Huszár Pál megüresedett helyére csáktornyai szolgabiróvá egyhangúlag ifj. Székely Emil alsólendvai tb. szolgabírót, közigazgatási gyakornokot (id. Székely Emil alsólendvai főszolgabíró fiát) választották meg. — hősi halál. Súlyos csapás érte Bulla Mihály keszthelyi főkaíauzt és családját. Fia : Bulla Miklós 20. honv. gyal. ezredbeli népfelkelő hadnagy, aki a keszthelyi főgim­náziumnak volt tanulója és itt érettségizett, az olasz fronton granát-lövéstől találva, hősi ha­lált halt. A kedves, jómodoru és széptehet­ségü ifjú és csapássujtotta szülei iránt álta­lános a részvét. — Hősi halál. Gál József 48. gya­logezredbeli tartalékos hadnagy, Zalosce mel­letti ütközetben, f. é augusztus hó 18-án elesett. Holt tetemét ugyanott temették el. augusztus 20-án. A szerencsétlen ifjú a készt helyi főgimnáziumban járt iskolába, 1909. ik évben érettségizett és a gazdasági akadémiát is itt végezte. Szorgalmas, törekvő, rokon­szenves ifjú volt. Kár volt érte. — Hősi haláí. Herboly Zoltán 20-as honvéd hadnagy okleveles tanító, Herboly Alajos muravidi állami igazgató tanitó fia, az olasz fronton hősi halált halt. A szerencsét­len és jobb sorsra érdemes ifjú 21 éves volt s a keszthelyi főgimnáziumnak volt hallgatója. — Hat heti karácsonyi szünidő az iskolákban. A kultuszminisztérium ha­tározata értelmében az eddigi tíz-tizenegy napos karácsonyi szünidőt hosszabbítják meg csaknem oly terjedelműre, mint a nyári szün­idő. A határozat szerint az első iskolai félév 1917. december I 5.-én befejeződik és a má­sodik félév 1918. február elsején fog kezdődni. Közbe tehát hat heti karácsonyi vakáció esik. Ennek az intézkedésnek a fa, szén és vilá­gitóanyagok megtakarítása szempontjából van igen nagy jelentősége. Az összes magyaror­szági iskolákban a legerősebb téli hónapok­ban hat hétig szünetel a tanítás, elképzelhető, hogy e hat hét alatt megtakarítható világitó­és fiitő- anyag mennyiségét jelentősen lehet figyelembe venni az ország ellátása szempont­jából. Arról is szó volt, hogy a karácsonyi szünet nem hat, hanem nyolc hétig fog tar­tani és a második félévet február 15-én kez­dik meg. Ezt a tervet azomban értesülésünk szerint — egyelőre — elejtették. — Köszönetnyilvánítás. A keszt­helyvidéki takarékpénztár Neumark Ignác elhunyta alkalmából koszorú megváltás cimén 50 koronát adományozott az ingyentej és a vele kapcsolatos anya és csecsemő védelemre, mely adományért hálás köszönetet mond Berkes Ottó. — Esküvő. Stern Rózsika, özv. Stern Lászlóné kedves leánya f. hó 9-én délután 1 órakor tartotta esküvőjét nagy számú ér­deklődő jelenlétében, az izr. templomban, Rabinek Dezső budapesti kereskedővel. A fi­atal házaspárhoz dr. Büchler Sándor rabbi szép beszédet intézett. — Agyonütötte a férjét. Házsártos, veszekedős természetű ember volt Marton Gábor Balatonfüredi lakos, különösen, ha néhanapján felöntött a garatra. Ilyenkor az­tán családjának sem volt maradása. Vasár­nap különösen sokat talált bevenni a jóból, széles jókedvében tört-zuzott, majd darabokra tépte a nála levő tiz és huszkoronás bank­jegyeket. — Később kiment a szőlőbe, ahol felesége és fia csendesen dolgozgattak. Mar­ton nekiment a fiának és ütlegelni kezdte. Felesége a fia segítségére sietett s a vesze. kedés hevében egy karóval ugy találta a­ittas embert fejbevágni, hogy az szörnyez halt. A csendőrség megindította a vizsgálatott — Nincs szivar, nincs dohány. A közmondás, hogy enni kell, de dohányozni muszáj,— fájdalmas igazságtalanságba kezd tévedni. Sok dohányosnak szomorú rezigná­cióval kell áegállapitani, hogy a közmondás­nak ez úttal nincs igaza. Hetek óta «nincs» dohány a városban. Ha az ember a főtrafikba megy, onnan a kis trafikba utasítják, ha a kistrafikba megy. ott meg azzal utasítják el, hogy «még nem kaptuk meg a nagytrafikból» És mig igy házról-házra, vagy jobban mondva trafikról-trafikra császkál-maszkál az ember hiába, addig a közönség egy jó részének ál­landóan ott van a pántlikás bőr szivar, vagy a íinom cigaretta, a szájában melyet ládaszám kap. A falusi pógár pedig büszkén fújja a pipa­füstöt az ember szeme közé és hegyesen köp ki a eléd a járdára. Jó volna, ha a finánc urak nagyobb érdeklődést tanúsítanának ez anomá­lia iránt s erélyes rendszabályokkal a nyakára lépnének az e téren felburjánzolt visszaélé­seknek. — Addig pedig méltó felháborodá­sunkban és elkeseredésünkben szívjuk — a fogainkat. — Tüz. A mult szerdán délután 2 ó­rakor Schwartz nőiszabómesternek Pethő-utcai nádfedeles háza kigyulladt és tetőzete a lán­gok martaléka lett. A tüz keletkezesének oka ismeretlen. Állítólag a kéményből kijövő szi­porka gyújtotta voln ameg a száraz, könnyen gyúló tetőzetet. Csak gyenge szél lengedezett ! s igv nagyobb szerencsétlenség nem történt. Pedig történhetett volna, mert a leégett ház o o közelében sok náddal fedett ház van. — Kéménytüz volt a mult csütörtö­kön délelőtt a Kossuth Lajos utca és a Zárda utca sarkán levő Dervalics-féle emeletetes házban. A nagy szélvihar dacára szerencsét­lenség nem történt mert a közelben cserép­zsindelyes és palával födött házak voltak. Ugy látszik most már napirenden lesznek a kéménytüzek a seprés hiánya miatt s el le­hetünk készülve nagyobb katasztrófákra is, mert az e tárgyban történt többszöri felszó­lalásunknak még mindig. nincs mek a kívánt eredménye. A város közönsége pedig szintén nem tesz semmit, hogy a feltétlenül bekövet­kezendő katasztrófát akár kérvényezés, akár feljelentés utján elhárítani igyekeznék feje fölül. — Hát csak maradjon meg továbbra is letargiájában ; de ha porra ég és a koldus­botot kell a kezébe venni, — ne panaszkodjék ! — Okos intézkedés. A cédula kiosz­tása végett, mely eddig oly siralmas módon történt s annyi kellemetlenséggel járt, annyi fáradságába került ugy a kiosztó tisztviselő­nek, minta közönségnek, parcellázták a várost, vagy magyarul mondva, kerületekre osztották ! Ezzel az uj rendszerrel valószínűleg köny­nyebben jutunk majd kenyér-, liszt-, cukor és petróleum jegyeinkhez, mint azelőtt, ami­kor az, egy valóságos tortura, egy valóságos vezeklés volt. — A guruló petróleum. Hogy mi és mennyi minden van elrejtve az egyes ház­tartásokban, arról fényes bizonyítékul szol­gálnak azok a guruló petróleumos hordók, melyek Schwarcz-féle ház égésekor a szom­szédos ház kamrájából kerültek elő, nehogy a tüz tovaterjedése esetén robbanás történ­jék. A csendőrség szíves figyelmébe ajánljuk annak a kinyomozását, vájjon a petróleummal telt hordók kinek a tulajdonát képezték és mily módon jutott gazdájuk hozzá ? — Szüneteltetni kell a kihágási büntetéseket. A belügyminiszter a másod­fokú rendőri büntető bíróságokat körrende­letben fölhívta arra. hogy a háború folytán előállott munkaerőhiány pótlása céljából a kihágás miatt szabadságvesztésre itélt mező­gazdasági, gyári, mühelyi és minden más mun­kás, továbbá kisgazdák, iparosok és mesterek büntetéseit szüneteltetni kell. Kivételt képez­nek ezek közül a notórius csavargók, a köz­veszélyes munkakerülők, az árdrágítók és ál­talában a hadiállapottal összefüggő kiháerás miatt elitéltek. Akiket csak pénzbüntetésre ítél­tek, de büntetésüket inkább szabadságvesztés­sel akarják letölteni, holott a pénzbüntetést be lehet hajtani rajtunk, ennek lefizetésére halasztást kaphatnak. A folyamatban levő ki­hágási ügyekre nézve pedig kimondja a ren­delet, hogy azokat szüneltetni kell mindaddig, amig ezzel a közérdek veszélyeztetve nincs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom