Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)

1917-01-21 / 3. szám

2 BALATONVIDÉK 1917 február 11. szövetdrágaságban ötszéles szoknyában, térden alul érve ... és nevetséges merészen dekoltált blúzban látjuk. És még sok mindent miről tán jobb nem irni. Miért teszik ezt ? Pedig az a sok ezer és ezer nagyzoló hölgy, ha ugy megtudna mindent gondolni, azt hiszem juttatnának toilettjeik (csak a legfölöslegesebb holmi árából is) azoknak a szegényeknek, kiknek a legkedvesebb hozzátartozóikon kivül még kenyeret, lakóházat sem hagyott a háború. Vegyünk csak példát a Kárpátok lakóiról. Hány feldúlt családi tűzhely ! Hány özvegy, hány árva, kik összetett kezekkel könyörögnek segítségért ! Házaikat az állam lasacskán csak felépiti, de kenyeret, kenyeret ki ad nékik. . . Lesz hol, de nem lesz mit enniök. Nem termett egyéb, mint silány káposzta, de az is csak néhol . . . Hanem a mi nagyzoló, öntelt, gőgös asszonyaink ugy látszik nem gondolnak erre. S ennek magyarázatát részben miben találhatjuk ? csak a félmüveltségben ! Azonban itt ne feledkezzünk meg azokról a nemeslelkü és önfeláldozó nőkről, kikhez annyi köszönet szól és akiket ugy a legnagyobb urikörökben, mint a gunyhókban, megtalálhatunk. Természetesen mindenkit tehetségéhez mérten. Némelyek, vagyonokat áldoztak — jótékony célokra, azo'nkivül, hogy test és lélekkel ápoltak és virrasztottak szegény sebesült katonáink ágya mellett ; akiknek neveit a történelemben az utókor is meg fogja találni. A tej és vaj forgalmának szabályozása. •J — (Kürthy báró rendelete.) — Az Oszágos Közélelmezési Hivatal elnöke — mint a hivatalos lap mult heti száma közli — rendeletet adott ki a tehéntej és a tejtermékek forgalombahozataláról és felhasználásáról, a vaj, turó s az egyéb tejből készült cikkek legmagasabb áráról. A rendelet kimondja, hogy mindazok a vállalatok, cégek, vagy üzemek, amelyek csokoládét, cukorkát, karamellt, konzervsüteményt, kondenzált tejet, tejport, vajat, sajtot, túrót, vagy bármilyen más olyan cikket készítenek, melynek előállításához mesterségesen felfokozott zsírtartalmú tej szükséges, tartoznak az 1915. és 1916. években felhasznált tej összes mennyiségét, valamint az átlagos havonkénti mennyiséget és a területükre illetékes vegyvizsgáló állomásoknál igazolni. Mindezek a jövőben csak korlátozott mértékben folytathatják üzemüket. A korlátozás mértékét az Országos Közélelmezési Hivatal határozza meg. A tehéntejből készült vaj és turó legmagasabb ára további rendelkerésig a következő : Az elsőrendű vaj legmagasabb ára a termelő és nagykereskedő közötti viszonylatban — paritás Budapest állomás — csomagolással együtt kg.-ként 1 1 korona 60 f. A nagykereskedő és kiskereskedő közötti viszonylatban : a) hordókban, vagy 5 kg.-os tömbökben fenti alapárhoz hozzászámítható kg. 24 f, vagyis ebben a viszonylatban a vajnak legmagasabb ára kg.-kint 11 K 80 f, b) fél kg.-os és ennél kisebb adagokban kiformálva és csomagolva (papirossal együtt) fenti alapárhoz hozzászámítható kg.-ként további 66 f, vagyis ebben a viszonylatban a vajnak a legmagasabb ára kg.-ként 12 K 50 f. A fogyasztótól követelhető kg.-ként további 30 f, vagyis a fogyasztó számára a vaj legmagasabb ára 12 K 80 f. A másodrendű vaj (irósvaj, főzővaj, falusi vaj) vagyis amelynek víztartalma 18 százalék, vagy ennél több és zsírtartalma 80 százalékon alul van, legmagasabb ára a fofogyasztó számára kg.-ként 8 K 60 f. A tehéntúró legmagasabb ára a termelő és a kereskedő közötti viszonylatban kg.-ként 2 K- A kereskedő és a fogyasztó közötti viszonylatban 2 K 40 f. A kávéházak, kávémérők, cukrászok, sütőiparosok, vendéglősök és hasonló iparosok a nagykereskedőkkel egyenlő elbírálás alá esnek. A rendelet ellenőrzésével a közigazgatási hatóságokat és a vegyvizsgáló állomások közegeit névszerinti felhatalmazással látja el az Országos Közélelmezési Hivatal és feljogosítja őket arra, hogy szükség esetén karhatalmat vegyenek igénybe. Ki a liibás ? A szabó azt állítja, hogy ő nem csinálhat jobb férfiszövetből négyszáz koronánál olcsóbban egy öltözet ruhát, mert a szövet méterje 80 koronába kerül. És ki felelős az árak ilyen hallatlan megdrágításáért? A posztógyár azt mondja, hogy neki nincs része az árdrágításban. Nem ő felelős érte, hanem a személytelenitett »rendszer«, a szervezetlenség, a sok közvetítő és legfőképpen az, hogy a katonai indendatura a polgári szükséglet érdekeire nincs kellő tekintettel. Hát ez nagyon az általánosságban hangzó kijelentés. Nézzünk tehát jobban a dok>g mélyére, hogy milyen utat is tesz meg és hány kézen megy keresztül az áremelkedések lajtorjáján az inkriminált áruposztó, amíg eljut a kétségbeesett fogyasztóig. A katonaság a gyapjút lefoglalta és azt csak katonai szövetek gyártására szabad felhasználni. A helyes, méltányos és logikus eljárás az lett volna, mely a gyáraknak megengedi, hogy ebből egy bizonyos százalékot a polgári lakosság szükségletének előállítása céliából dolgozzanak fel, megállapítván az előállítandó egységes tipust és annak árát. Harmincöt koronáért a fogyasztó igen jó szövethez jutott volna. Ezzel azonban nem törődtek. Helyette megengedték a gyáraknak, hogy szabadkézből vásároljanak gyapjas bőröket és kötelezték őket, hogy ebből a gyapjas bőrből bizonyos mennyiségű gvapjut maximális áron beszolgáltassák a katonaságnak. Most már mi történt ? A gyár megvásárolja a gyapjas bőrt, — harminc—ötven százalékkal a maximális áron felül, mert hiszen a maximális ár fogalma, mióta nálunk kitalálták, hiányzik a szótárból, — gyapjas bőrből előállított gyapjúnak, vagy kétharmadát átadja a katonaságnak maximális áron s az egyharmadnál, melyből polgári posztót állit elő, kénytelen az egész gyapjubőrre eső túlfizetést belekalkulálni. Ily handicappel indul ez a posztó világgá. Akkor aztán átveszi az ügynök, mert a termelő restelkedik ezzel az áruval előhozakodni. Az ügynök persze megfizetteti alaposan, a nagykereskedő eladja egy másik közvetítőnek, aki vagy tovább adja — drágítva — a negyedik kéznek, vagy esetleg újra eladja az ügynöknek, mert hát az áraknak időközben történt emelkedése megengedi, hogy a szövet sétája élőről kezdődjék. Hogy aztán ez a szövet, mikor a fogyasztónak nevezett utolsó vevő kezébe ke'rül, az eredeti ár háromszorosára emelkedett, az csak természetes. Ezeken a nagy bajokon általános kijelentésekkel, a szerzetlenségre és az áruelosztás rossz rendezésére való hivatkozással nem lehet segíteni. A »rendszert« egyik napról a másikra nem tudjuk megváltoztatni és puritán szellemet nem lehet hirtelen belevarázsolni a háborús gazdasági élet bacillusoktól terhes levegőjébe. Ellenben a háborús uzsora megfékezésére nálunk is létesíthetnének olyan hivatalt, aminőt a németek csináltak. Ez gondoskodhatnék róla, hogy az áruuzsora előtt betehessük az ajtót. Behozzák a kávéjegyet. Fejenkint és havonkint nyoícadkiló jár. — Ugy értesülünk, hogy az Országos Közélelmezési Hivatal tárgyalásokat folytat a Kávéközponttal a kávéjegyek mielőbbi behozatala tárgyában. A kávébehozatal ugyanis egyelőre lehetetlen, az országban raktáron levő készlet pedig rohamosan fogy s igy felmerült a legnagyobb takarékosság szüksége. A tárgyalások folyamán az a terv merült fel, hogy a lakosság részére, éppen ugy, mint a cukorból, fejenkint bizonyos havi mennyiséget állapítsanak meg és azt kávéjegyek ellenében szolgáltassák ki a kereskedők által, a kereskedők pedig csak olyan arányban adhassák el a raktárukban levő kávét, amilyenben kávéjegyeket be tudnak szolgáltatni, további mennyiséget is csak kávéjegyek ellenében adhatnak ki a nagykereskedőknek. Ez a berendezés valószínűleg már február hó folyamán lép életbe. Addig is a Kávéközpont szigorú hangú ukázt bocsátott ki a kiskereskedőkhöz s abban meghagyja nekik, hogy egy-egy vevőnek havonkint egy nyolcad kilónál több kávét fie adjanak el kicsinyben, a nagykereskedő pedig egyáltalában ne adjon a közvetlen fogyasztóknak, hanem csakis kereskedőknek, szövetkezeteknek és olyanoknak, kik a kávét ipari üzemükben használják fel és ezeknek sem szabad egyszerre négy kilónál kevesebbet és a tiz kilónál többet kapniok. Aki a szigorú parancsnak nem engedelmeskedik, az ujabb kávémennyiséget nem kap, illetőleg zár alatt levő készletét nem fogják feloldani. H I R E K. — Előadás az ingyentej javára. Jakab Lajos főgimn. tanár, holnap délután 6 órakor az ingyentej javára a főgimn. tornatermében »Hogyan látunk ?« cimen kísérletekkel egybekötött előadást tart. Belépődíj 30 fillér. — Értesítés. A néhai Veháp Ferenc féle 3000 koronás alapítvány kamata a hagyományozó rendelkezése szerint szorgalmas és jó magaviseletű iparos tanulók jutalmazására lesz fordítva a felszabadulás alkalmával. Azon tanulók, kik erre magukat érdemesnek találják, kérvényüket a felszabadulás előtt két hónappal az ipartestület Elöljáróságához nyújtsák be. Mellékelendő az iparostanonciskola által, úgyszintén a munkaadó által az érdemességet igazoló bizonyítvány. Amidőn ezt az érdekelteknek ez uton is tudomására hozzuk, egyben kérjük a t. munkaadó urakat, hogy amennyiben tanulóikat lelkiismeretes elbírálás után a jutalmazásra minden tekintetben méltónak találják, részükre az érdemességet igazoló, sajátkezüleg aláirt, bélyegtelen bizonyítványt a felszabadulás előtt két hónappal kiadni szíveskedjenek és figyelmeztessék a folyamodó tanulót, hogy jó magaviseletükről és szorgalmukról tanúskodó bélyegtelerf bizonyítványt az iparostanonciskola részéről is mellékelni el ne mulasszák. — Adakozás. Lőwy Manóné az in-, gyentej javára 10 K adományozott, mely adományért hálás köszönetet mond Berkes Ottó. — A fél és negyed kétkoronás bankó. Az Osztrák és Magyar Bank vezetősége figyelmezteti a közönséget, hogy a kétkoronás bankjegyek fél- és negyedrészeit január végéig a bank pénztárai még minden levonás nélkül váltják be, azon tul azonban már csak az annak idején közölt költségmegtérités után fogadják el.