Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)

1917-05-13 / 19. szám

2 BALATON VIDÉK 1917 május 20. ;esitette, buzdította őket a további kiartásra,' mert ő is fontosnak tartja az ínya- és csecsemövédelmét keresztényi , hazafias szempontból is- Kérte, hogy » iz egyesület a jótékonyság ezen ágát s tehetségéhez s csekély anyagi ereéhez képest támogassa mindenütt, ahol :rre alkalom nyilik. Megköszönte Paula lövér tanulságos, szép előadását, elövetelét, kinek ittléte mindig ünnepe i Missziótársulatnak. Isten áldását [érte az Egyesület szociális charitativ nüködésére. Spiegel Siegfrid Keszthelyen. A soproni kereskedelmi és iparkamara ilnöke : Spiegel Siegfrid a mult vasárnap d. 11 órakor tartotta meg beszédét a városláz tanácstermében, nagyszámú érdeklődő közönség jelenlétében a közgazdasági s az avval kapcsolatos kérdésekről. A kamara elnökét az iparosok nevében Nagy István, a keszthelyi kereskedők társulata nevében pedig Práger Tivadar üdvözölte. Mindkét beszéd után felhangzott lelkes éljenzés csillapultával Spiegel Siegfrid emelkedett szólásra. Megköszönve a szives fogadtatást, kijelentette, hogy szívesen jött Keszthelyre, hova kedves gyermekkori emlékek fűzik. Egyébként is rajongó hive a Balatonnak s örül, hogy e vidék iparos és kereskedelmi érdekeit a kamarában képviselheti. Tartalmas, nagy tudásra és készültségre valló beszédéből kiemeljük a következőket : Első sorban a kisebb kereskedők és iparosok érdekeit tartja szem előtt. — Uj rendszert követ s a legnagyobb közvetlenséget hozta be ; kinyitotta a kamara ajtaját és ablakát mindenki előtt és minden jogos érdek támogatásra talál ott. Első gondolata azonban mindig azok felé fordul, akik szűkebb hazájuktól, az édes otthontól elszakadva, kénytelenek a haza védelmében távol lenni. Magyarországot megfogják ismerni a külföldön e háború következtében, ami kereskedelmi és ipari tekintetben előnyös lesz s ezt hős katonáinknak köszönhetjük. Nemcsak a háború alatt, de a háború után is fogja a kamara a harctérről hazatérő kereskedőket és iparosokat erkölcsi és anyagi támogatásban részesíteni és minden rendelkezésére álló segélyt első sorban azoknak ad, akik e válságos időkben hazájukat védelmezték. De ezek közül is csak azokat fogja támogatni, akikben a béke helyreállta után meg van az igyekezet és jóravaló törekvés dolgozni. Terbe van véve, hogy minden vármegyében egy-egy kereskedelmi és ipari szakiskotát állítanak föl 100—100 ezer korona költséggel s ezekbe a szakiskolákba első sorban a hadiárvákat fogják felvenni. Célja megszerettetni a magyar kereskedelmi és ipari pályát, hazánk ifjúságával. Magyarországban ugyanis sokan abban a nagy betegségben szenvednek, hogy inkább kishivatalnokoknak nevelik gyermekeiket s evvel táplálják a proletarizmust. Egy érdekes és örvendetes következménye a háborúnak, hogy megkezdődött a készpénzzel való bevásárlás. A régi rendszernek t. i. a hitelbe való vásárlásnak meg kell szűnnie s a közönséget is arra kell szoktatni, hogy készpénzzel vásároljon. Csak azoknak az államoknak a népei gazdagok és hatalmasak, ahol a készpénzzel való vásártás divik. A kereskedelem és ipar fellendülése céljából fontos, hogy a vasutak a háború után a lehető legjobb karba helyeztessenek s a forgalmat elbírják ; továbbá, hogy olcsók legyenek. Ez utóbbi követelmény különösen áll a nyersanyagokra nézve, melyek nem birnak el annyi fuvardijat, mint a kész anyagok. — Ide vonatkozólag elhatározta, hogy a kamara egy külön díjszabást proponál a kereskedelmi minisztériumnak. A Balatonvidékre nézve fontos, hogy ne csak a vasutak, hanem az országutak is jó karban tartassanak ; mert a Balaton környékén a háború után nagy automobil forgalomra van kilátás. Hogy a mezőgazdasági és ipari többtermelés minő jótékony hatással lesz a kereskedelemre, azt nem kell bizonyítani. Szükséges azonban, hogy mennél több müveit gazda legyen, modern gazdasági eszközökkel. Olcsót és sokat kell termelni. Csak igy érhetjük el azokat a célokat, amelyeket magunk elé tüztünk. A háborúnak egyik jelensége a mi pénzünk devalvaciója a külföldi pénzhez viszonyítva. Ennek egyik üdvös hatása lesz az, hogy idegenforgalmat fog teremteni. Az idegeneket azonban meg kell becsülnünk. Ide kell őket szoktatni az úgynevezett svejci rendszerrel. Nem szabad őket kizsarolni, sőt ellenkezőleg otthont kell nekik adni, hogy megszeressék hazánk földjét. Ha az idegenek idejönnek, akkor a belföldiek is le fognak szokni a külföldre való menetelről. A politika ugyan mellőzve van a kereskedelmi és iparkamarából ; de azért meggyőződéseként kijelenti, hogy az önnálló vámterületben látia Magyarország anyagi boldogulását. Ez azonban mostanában aligha fog bekövetkezni. Nem hive a hosszú lejáratú kereskedelmi szerződéseknek. A rövid lejáratú szerződést meghosszabbítani könnyű ; de egy hosszú lejáratú szerződést keresztülélni nehéz. Deák Ferenc, a haza bölcse azt mondotta, hogy gazdasági szerződést még a legjobb baráttal sem szabad hosszabb időre kötni, mint 10 évre. Fontos kérdés, vaijon milyen az adótörvény ? Magyarországban sem lehet roszszabb adótörvény, mint Ausztriában, mert Magvarország gazdaságilag — sajnos — gyengébb Ausztriánál. A mostani adótörvények nem teljesen helyesek Az a vigasztaló, hogy nem is véglegesek. Majd a jövő mutatja meg, hogy milyennek kell lenni a jóknak ? — A kamarában egy külön adóügyi szakosztályt állit fel egy szakértővel, aki díjmentesen fogja a kamarához tartozók adóügyeit tanulmányozni s véleményt nyilvánítani. A háború folyamán — sajnos — sokhelyen elharapódzott a tisztességtelen kereskedelem. Örömmel és némi büszkeséggel konstatálja, hogy a kamara területén — egypár szórványos esettől eltekintve — ilyen nem volt. Kijelenti, hogy a kamara a legszigorúbban fog eljárni a tisztességtelen kereskedelmet űzők ellen, ellenben teljes erejével meg fogja védelmezni a tisztességeseket. Ez után áttért az úgynevezett »Központs-okra. Sajnosan Kell kijelentenie, hogy ezek a központok a legnagyobb árdrágítók. Csak egy példát említ. Mióta Magyarországban »Szénelosztó bizottság van, azóta van szénhiány. A kovács-szén úgyszólván teljesen eltűnt a piacról. Pedig ez nagy mezőgazdasági hátránnyal jár. Meg kell szüntetni a központokat. Ipari koncentráció Magyarországon nem lehetséges, mert hátrányos. A közigazgatás államosítását ellenben szükségesnek tartja. A kinevezett tisztviselő sokkal lelkiismeretesebben teljesiti kötelességét, a közgazdasági érdekek terén, mint a választott. A harctéren levők politikai jogai kiterjesztendők. Egy szomorú jelenségről is meg kell emlékeznie. Szokásban van a kereskedelem és ipar terén működők osztálya ellen való agitálás. Ez nem jogosult. Legalább általánosságban nem. Egy ideig lehet ez az agitálás népszerű, de egy pillanatig sem lehet ésszerű. Szeretettel karolja fel a kamara körzetébe tartozó kereskedők és iparosok érdekeit és jogos kívánságait s ha az ígéret földjére nem is vezetheti be mindannyit, biztosíthatja őket legjobb indulatáról és jóakaratáról. A több, mint egy óra hosszat tartott és lelkesen megéljenzett beszéd után Nagy István köszönte meg meleg szavakban az elnök szívességét s ezzel az értekezlet véget ért. A földszerzés megkönnyítése. Ifjú királyunk ismeretes szózata a népjóléti intézmények és újítások egész sorozatában egyebek közt olyan törvényhozási intézkedés meghozaialát is feladatául tűzi az országgyűlésnek, amely lehetővé tegye a háború után a nép legszélesebb rétegeinek a földszerzés megkönnyítését. A nemzeti építőmunkának ezt a kijelölt feladatát kormány és képviselőház bizonyára a legszeretőbb gondossággal iparkodik majd elvégezni és nincs kétség benne, hogy a kispolgárságnak, különösen a szántóvető népnek birtokszerzési vágya és törekvése a méltányosság és lehetőség határain belül fokozatosan kielégitesre talál, de természetesen csak ugy, ha maga a néptársadalom is iparkodik magamagán segíteni és igyekszik a majdan elkövetkező földszerzési alkalmak útját a saját erejével is egyengetni. Mert mindent csakis a kormánytól és csakis a törvényhozástól várni nem lehet, ingyen földosztásra pedig ma már józan ésszel még a hajdani várkonyisták sem gondolnak. A földhöz juttatás megkönnyítésére, helyes birtokpolitika keretében, célszerű törvények készülnek, de maga a földhözjutás anyagi gondja ezentúl is kinek kinek a saját terhét képezi. Magyarán szólva, aki az uj birtokpolitikai törvények elkészülte után akar majd akár bérelt, akár szerzett birtokhoz jutni, akkor is kell, hogy a ládafiában meglegyen a hozzávalója, akár készpénzben, akár hadikölcsönben. A hsdikölcsönkötvények különösen alkalmasak lesznek földvételre, mert gyümölcsöző voltuknál fogva még a készpénznél is értékesebbek. Polgárságunk javarésze, de különösen a számottevő nép a háború alatt a pénzszerzésnek eddig nem is sejtett forrásaiból olyan jelentékeny jövedelemhez jutott, hogyha mindazt megtakarítva hadikölcsönbe fekteti : megtalálta útját és módját a saját földéhsége kielégítésének, melyet az állam is megkönnyit. Néhány napja, hogy megnyílott a hatodik hadikölcsönre való iratkozás. Aki ezt a kínálkozó alkalmat megragadja, nemcsak a nemzet iránt való áldozatkészségének adja fényes példáját, hanem a saját érdekét is szolgálja azzal, hogy gyümölcsöző tőkét gyűjt a háború után elkövetkező birtokszerzési alkalomra. tllKE k. — Felkéljük az igen tisztelt vidéki előfizetőinket, hogy ugy a mult évi hátralékaikat, mint a már esedékes ez évi előfizetési dijaikat is a kővetkező cimen adják postára : dr. Csák Árpád szerkesztő és kiadó Keszthely. — Zita királyné születésnapján, május 9-én ünnepi istentisztelet volt a plébánia templomban, melyen a hatóságok s az összes tanintézetek növendékei részt vettek. Az iskolákban ezen a napon szünet volt. — Püspöki jubileum. Tíz évvel ezelőtt az angolkisasszonyok templomában b. e. Hornig Károly Kránitz Kálmán, székesegyházi kanonokot püspökké szentelte föl Ezt a tiz éves évfordulót a mult héten ülte meg a püspök ur legszűkebb keretek között. A székesegyházi káptalan jókivánatait dr.