Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)

1917-01-14 / 2. szám

2 BALATONVIDÉK 1917 február 11. A kereszténv szociális 9,' misszió társulat. Mult számunkban már megelékeztünk róla, hogy az ezelőtt 8 évvel megalakult ke­resztény szociális misszió társulat egy tagja az irgalmas nővérek zárdájában, három egy­másután következő napon, tanulságos és élvezetes előadást tartott nagyszámú közön­ség jelenlétében. Előadásának célja az volt. hogy meg­ismertetve a társulat nemes feladatait, annak híveket szerezzen. Előadása végén a jelen volt hölgyek közt taggyüjtő iveket osztott ki, akik már ineg is kezdték a taggyüjtést s ha 100 tagot sikerül az intézménynek megszerezni, akkor a központból a társulat egy tagja Keszthelyre jön és megalakítja az itteni fiókot. Városunk hölgyei bár nagy érdeklődést tanúsítottak a szép és nemes célú intézmény iránt és nagy számmal vettek részt a kikül­dött ismertető előadásán, mégis sokan hiá­nyoztak onnan s ezekre való tekintettel s az ügy érdekében is szolgálatot vélünk teljesí­teni, ha a misszió társulat célját és szervezetét az alábbiakban röviden ismertetjük. A Keresztény Szociális Misszió-társulat olyan szervezet, melynek tagjai szociális-ka­ritativ téren gyermek- és nővédelmi munkák­kal, betegápolással, szegények és rabok tá­mogatásával, jó olvasmányok terjesztésével stb. hivatásszerüleg foglalkoznak. A társulatnak vannak belső és külső tagjai. A belső tagok közé felvételre jelentke­zők bizonyos időt a ,5zociális Szeminárium'­ban (Budapest, 1. Krisztina-körut 125.) tar­toznak tölteni, hol a szükséges lelki, elméleti és gyakorlati kiképzésben részesülnek Szociá­lis hivatalok betöltésére ugyanis csak gya­korlott és tanult emberek alkalmasak, azért „Szociális iskolá"-t is tart fenn a társulat, hogy azok is, akik nem beltagok, komolyan készülhessenek elő a szociális munkára. A társulatnak a következő intézményei vannak Budapesten : 1. A Nővédelmi Hivatalok. Ezekben a társulat a hozzáfordulók ügyeit, állásközve íitést, tanácsadást stb. bonyolítja le. Ift végzi hivatalos teendőit, itt tartja szociális tanfo­lyamait, foglalkoztató műhelyeit stb. Majd egy lerongyolódott s a sok nélkülö­zéstől és szenvedéstől halvány, szinte halál­sáppadtságu fogoly katona arca veti reá szemrehányó és megvető tekintetét, reá, aki elrabolta boldogságát. . . A szomszéd szobából egy legújabb operette vig dallama hallatszott ki. Majd női kacagás ütötte meg fülét. Ez a vig nóta, ez a vig kacagás kijó­zanította. . . Feledte szerelmét, feledte bol­dogságát s szinte utálattal a csapodár, a hűtlen nő, de önmaga iránt is, búcsúszó nél­kül, rohanva hagyta ott bűnözésének szín­helyét. Másnap önként jelentkezett felvételre a katonaságnál. Hónapok múlva, amikor a háború za­jában már teljesen elfeledte a kis csapodár asszonyt, szabadságot kapott. Mellén a vitézségi éremmel, boldogan utazott hazafelé s alig várta a percet, hogy újra láthassa öreg, törődött édesatyját. Mikor végre hazaért és leugrott a prüszkölő vonatról, a végzet ismét útjába hozta a már elfeledett asszonykát. Közönnyel emelte meg előtte kalapját, mit az hidegen viszonzott és hirtelen, biza­kodó mosollyal fordult a vele levő két uracs­hoz, akik, ugylátszott, kellőleg méltányolták szépségét. A fiatalember pedjg meggyorsította lép­teit és boszusan mormogta fogai közt : — Igazi »vig özvegye. De sok jár-kel ilyen manapság közöttünk ! . . . CS. ELLA. A nővédelmi hivatalok cimei : I. Ker. Krisztina-körut 125., I. Ker. Döbrentey-utca 2—4. sz., V. Ker. Gizella-tér 3. sz. A Döb­rentey-utcában a foglalkoztató műhely mellett Nővédelmi Otthon is van. 2. Mária Mercedes Leány-otthon. Itt a züllés veszedelmének kitett fiatalkorú leá­nyok megfelelő tartást, ápolást, neveltetést és foglalkoztatást nyernek. A beutalást az igazságügyminiszterium intézi. Hivatalos he­lyisébe IX. ker. Mihálkovits-utca 16. 3. Patronázs-Szervezet. Ügyköre : fia­talkorúak védelme. Fogház- és Toloncház ­misszió. 4. Hadiárva és Özvegyek szakosz­tálya. Ügyköre : Hadiárváknak és özvegyek­nek tanács, állásközvetítés, gyermekek elhe­lyezése, menekültek felsegitése. Hivatalos helyisége: IV. ker. gróf Károlyf-utca 14. 5. Eeíhánia-Szerethóz Szikszón. Eb­ben a javító- és nevelő-intézetben 100 nö­vendék van elhelyezve. 6. Két katona-kórház. A háború tar­tama alatt két katona-kórházat lát el a tár­sulat Székesfehérváron. Vidéki intézményeit a központi Misszió­szövetség kapcsolja egybe. A Misszió-szövetség tagjai vagy közvet­lenül a Központhoz tartozhatnak, vagy a társulat vidéki fiókjaihoz. Közvetlenül a központhoz csatlakozott tagok havi 1 koronát fizetnek a társulat cél­jaira s ennek ellenértéke gyanánt kapják havonta Prohászka püspök körleveleit és a Keresztény Nő cimü folyóiratot. A társulat vidéki fiókjaihoz évi 6 koro­nával csatlakoznak az illető helybeliek, akik az ott létesített intézményben dolgoznak is. A fiók szoros összeköttetésben áll a Köz­ponttal. A fiók tagjai kapják a Keresztény 'Nő cimü egyesületi lapot is. Melegen ajánljuk minden intelligens keresztény nőnek a helybeli fiók-egyletbe való belépést, hogv azt a kedves, ügybuzgó Paula nővért a íió-társulat megalakításának munkájában ismét és mielőbb körünkben üd­vözölhessük ! Még egyszer a Balaton nevéről. Nem vagyok a turánizmus ellensége, sem modern, külföldet utánzó nyugatos, sem szláv, vagy pláne pánszláv irányban »garáz­dálkodó« nyelvész, de annyira már turáni soviniszta sem vagyok, hogy turáni festékkel fessek be mindent. Én merem állítani, hogy a Balaton szó se nem ősmagyar, se nem ősturáni, se nem török eredetű, hanem szláv, vagy ha ugy> tetszik : szlovén. Támaszkodhatom vélemé­nyem támogatására olyan tekintélyekre, kik az előző vádakkal komoly és tudományos értéküknél fogva sem illethetők. Ortvay Tivadar »Magyarország régi vízrajzában (tehát nem is nyelvesz) legalább 30 változatát állítja össze a Balatonnak. Legősibb neve : Peiso, Pelso, vagy Pleso. Ezek a romaiaknál fordulnak elő, de a Fer­tő-tóra is alkalmazva. Szerinte görög, vagy kelta eredetűek, Jankó János szerint kizáró­lag kelta, de abban mind a ketten mege­gyeznek, hogy latin és szláv semmi esetre. Schafarik szlávnak tartja (morva, orosz), ezt a véleményt azonban Hunfalvy megcáfolja a kelta eredet javára. Ránk nézve fölösleges vitatkozni efölött, hiszen ez az elnevezés a római világgal eltűnt. Hogy avar neve lett volna ezután a Balatonnak, arra adataink nincsenek. (Egyéb­ként nagyon vitás az avarok turáni (török) eredete is a hunokéval együtt.) Hanem arra igen is vannak bizonyítékaink, hogy a Bala­ton körül letelepedett szlovénektől származ­hatott a régi okiratokban és krónikákban különféle változatban előforduló név (balatin, bolatin, bolotun, Bolotum, Bolotim, Bala­tony). Ez a név már határozottan szláv ere­detű és pedig az avarok ideiében a nagytó körül lakó szlovénektől származik és a kü­lönböző szláv nyelvekben nem csak »blato« ealakban van meg, melyhez keresni kellen egy >n«-et, hanem blatan, blatno, blatna, sőt blatn alakban is. Ezekből már kikövet­keztethetjük a magyar Balaton és a német Blatensee-t, vagv később Plattensee-t. A Ba­latin, Balatino, Jezero, Balatun már a ma­gyarból mentek át ilyen alakban a szerb­horvát nyelvbe (Ivekovic és Broz sz.). Ugyanígy származott a 11 —15. században magyarból latinosított név : lacus Balatinus. Vannak ugyan, akik Horvát Istvánon kivül szintén szeretnék a Balaton nevét ma­gyar eredetre visszavezetni, igy Kassai Jó­zsef : szerinte Balaton—barna tó. Ez gyer­mekes és nevetséges állítás. Van egy az ujabb vélemények szerint megkérdőjelezett adatunk, a debreceni legendákban arra, hogy a »balatoiru szó általában tó érteiemben fordul elő, de ezt különben is csak egy he­lyen találjuk (és ki tudja hitelt érdemlő-e a szöveg ?) s az illetékesek (Gombocz, Melich) elvetették egyhangúlag. Podhráczky meg a »bara« bácskai tájszó (viz, tó, pocsolya) származékának hiszi a tó nevét, de nem ve­szi tekintetbe azt, hogy ez is szerb-horvát jövevény szó. Végül vannak akik azt hiszik, hogy bala (törökül *balyk« azaz hal) és tó szavakból alakult. Adatuk nincs rá, tehát itt sem lehet érvényesíteni a turáni sovinizmust. Arra sem lehet hivatkozni, hogy az >-on« és »-ony« végű ősturáni szavak mip­tájára a Balaton is ősmagyar eredetű, hiszen a felhozott példák egyikének (Bakony) vagy éppen nem is sejtjük eredetét, vagyha Czir­busz Géza magyarázatát fogadjuk el, akkor az ófelnémet Buoke (Bükk) eredetet kell el­fogadnunk (oklevélben Bukkon ugyanolyan értelemben). Hivatkozom végül a nyelvtudomány mai álláspontjára, melyet a legújabban megjelent Gombocz—Melich-féle »Magyar etvmologiai szótár« méltán képvisel, nemcsak szerkesztői, hanem az Akadémia révén is. Ha van, aki mindezek dacára kétel­kedni mer a Balaton szó szláv eredetében, merem mondani : túlzó soviniszta s az vakbuzgó követője Horvát Istvánnak ! N. B. H IRDETÉSEKET FELVESZ A KIADÓHIVATAL Csecsemővédő tanfolyam. Szombathelyen január 29-én hat hétig tartó anya- és csecsemővédő női tanfolya­mot nyitanak. Ez a tanfolyam a kenyérkeret nélkül álló nemesebb érzésű nők számára uj, tisz­tességes, sőt nemzetmentő kereseti forrást kinál. Mindenki előtt ismeretes, hogy ezeréves történelmünk legnehezebb napjait éljük. Leg­jobbjaink hullanak el a becsület mezején. Reménységünk csak a jövő nemzedékben le­het. De ez a reménységünk is — fájdalom — hervadóban. A születések száma apad, a halandóság nő. Meg kell mentenünk, ami megmenthető. A nehéz megélhetési viszonyok, a családfenntartó távolléte, a közegészség­ügyi viszonyok rosszabbodása, az orvos hiány, mindmegannyi tényező, amely karöltve a tudatlansággal, növeli a csecsemő halan­dóságát. Ennek elhárítására, vagy legalább is enyhítésére határozta el a belügyminiszter, hogy anya- és csecsemőnői tanfolyamot ren­dez, amely tanfolyamokon arra alkalmas, kellő intelligenciával biró nők kiképeztetnek s akiket aztán a »Stefánia-Szövetsége, amely az anya- és csecsemő védelmet tűzte zászló-

Next

/
Oldalképek
Tartalom