Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)

1917-04-01 / 13. szám

2 BALATONVIDÉK 1917 április 1. erős s a Mária-erények követésében megszépült női lélek örök ifjú s boldog marad leányfővel is, mert a nélkülözött házasélet kötelességei helyett lebilincseli az önként vállalt s a közjó érdekében teljesített példás, buzgó hivatalos munka s a magános élet gondja. Az édes apák és édes anyák szivében ha valaha, most kell felébrednie a tudatnak és vágyakozásnak, hogy leánvgvermeküket erkölcsös és vallásos nevelésben részesítsék, mely megerősíti lelküket és megóvja őket minden kísértéstől és veszedelemtől. „Tegyünk valamit/ E cim alatt a Balatonvidék f. évi 10. számában megjelent közleményt a legmelegebben üdvözlöm s ahhoz mindenben hozzájárulok. Volna azonban még néhány hozzátenni valóm az abban foglalt fejtegetésekhez. A város maga, mint erkölcsi testület nem alkalmas arra, hogy a fürdő fenntartását, fejlesztését és kezelését eszközölje ; mert a reátermettségen, mint fökelléken kivül még idő is kell ; pedig ha a város vezetői a hivatalukban pontosan és lelkiismeretesen eleget akarnak tenni, akkor aligha marad idejük ilyen nagy dologgal, mint a balatoni fürdő fejlesztése és kezelése, behatóan foglalkozni. Ezért Keszthely városra nézve sokkal helyesebb volna, ha balatoni fürdőjét egy arra elegendő pénzzel és reátermettséggel rendelkező vállalatnak hosszabb időre bérbe adná oly kikötéssel, hogv a részvények 50 százalékát első sorban Keszthely város és polgárai volnának jogosítva jegyezni s ha ezt az összeget a város és polgárai záros határidőig nem jegyeznék, akkor Írhatná át a vállálat a fennmaradó részt, ami az 5 0%ból visszamaradt, saját számlájára. Van Keszthelynek vagyonos, szép fizetésű és magas nvugdijt élvező, jómódú s a nyatosan rut arcra meredt tekintete. Kétségbe esve hajtotta tenyerébe fejét és fájdalmas zokogás rázkódtatta meg egész valóját. — Qyőző ! legyen erős,— szólt a leány — hiszen Ön férfi és a nehezebb rész nekem jutott e szomorú helyzetben. Ön még boldog lehet, hisz fiatal és szép ; a fájdalmat, szenvedést hagyja csak nekem . . . — Nem, ezerszer nem ! Ugy sem tudnék mással boldog lenni! Aztán ismét csend lett, majd megkondult a kis harang mélabús, imára szóló hangja. Qyőző felemelte fejét és tekintete a leányra tévedt. — Qyőző ! hallatszott ismét a leányka alázatosan könyörgő hangja. — Mi ez ? Ébren vagyok-e, vagy álmodom-e ? — kiáltott fel az ifjti meglepetten — és megtörölte könnyes szemeit. A szép, az üde, a kedves Ilonka állt előtte, ifjúsága teljes pompájában. - Nem . . . nem álmodik Qyőző ! Csak arra kérem, bocsássa meg nekem, hogy ilyen erős próbára tettem szerelmét. De lássa, én már oly sokat szenvedtem, hogy teljesen elvesztettem bizalmamat az emberek iránt s még az elébb is, amikor Önt jönni láttam, még akkor is kételkedtem nben. Hirtelen elhatározással kis testvéremnek a délutáni játékból itt hagyott rut, himlőhelyes nőt ábrázoló álarcát kötöttem fel . . . Qyőző ha megtud nekem bocsájtani e tettemért, akkor . . akkor most már szívesen leszek az Öné. S az ifjú túláradó boldogsággal zárta karjai közé a reszkető, a siró, a kacagó leányt s ajkuk egy forró csókban olvadt össze. CS. ELLA. város sorsa iránt érdeklődő polgára elég, akik bizonyára elősegitenék, hogy egy ilyen üdvös és hasznos vállalat létesülhessen és meghoznák tehetségükhöz mérten a maguk anyagi áldozatát is, mely csak látszólag lenne áldozat, mert hiszen jövedelmező vállalatba fektetnék nélkülözhető pénzüket s e mellett jobb sorsra méltó szülővárosuk, vagy lakóhelyük iránt rónák le kötelességüket. Ez a fürdővállalat, vagy részvénytársaság aztán majd kijárná,— mert hiszen érdekében állana kijárni —, hogy legyen Keszthelynek mielőbb állandó és a kor igénveinek megfelelő kikötője és Hévízzel könynyü, gyors és olcsó összéköttetése. Keszthely város e vállalat lélesülése következtében, állandó, hullámzást nem ismerő és rizikó-mentes jövedelemhez jutna, melyhez már könnyen megkészíthetné évi költségvetését, míg most ez alig lehetséges a bevételek nagy hullámzása s a nagy rizikó mellett. Kérjük tehát a város t. elöljáróságát : vegye fontolóra ezen nagy horderejű kérdést, hivja össze mielőbb a képviselőtestületet, hogy döntsön a fürdő jövő sorsa felett. EQY HÁZTULAJDONOS. Nagytrafikot kapnak a hadirokkantak. A pénzügyminiszter rendeletet küldött a pénzügy igazgatóságnak s abban a nagytrafik engedélyek adományozásának, és átruházásának dolgát mindenkép korszerű és dicséretes módon szabályozta. A rendelet kimondja, hogy kizárólagos I jelleggel kezelt dohány nagy és különlegességi árudák üresedés eseteiben ezentúl csak nyilvános pályázat utján töltendők be. A pályázati hirdetményben közzéteendő, hogy a pályázatban csakis a következők vehetnek részt : A háborúban munkaképtelenné vált rokkantak. A jelenlegi háborúban elesett, vagy a katonai szolgálat viszontagságai következtében (betegség, sebesülés, fáradalmak stb ) elhalt katonák özvegyei és árvái és szülei, ha az elesettben, illetőleg az elhaltban családfentartójukat vesztették el és vele egy háztartásban éltek. Az állami tisztviselők családtagjai, ha az áruda kezelésével az 1884 évi Pénzügyi Közlöny megjelent körrendelet határozmányai értelmében egyébként megbízhatók, továbbá az állami tisztviselők özvegyei és árvái és végre a nyugdíjazott állami tisztviselők. Ezentúl a más üzletekkel kapcsolatos dohány nagy és különlegességi árudák üresedés eseteiben szintén mindenkor nyilvános versenytárgyalás utján töltendők be. A nyilvános versenytárgyalás alkalmával a hadirokkantak mindig elsősorban veen* dők figyelembe. A Vöröskereszt Egylet keszthelyi fiókjána közgyűlése. A V. K- E. keszthelyi fiókja folyó évi március hó 17-én tartotta évi rendes közgyűlését, a városház tanácstermében, dr. Mojzer Qyörgy elnöklete alatt. A közgyűlésről, melyen a tagok szép szám ma 1 vettek részt, röviden a következőkben számolunk be : A tagok száma az 1916-ik egyesületi év végén 356 volt. A tagok száma tehát két év leforgása alatt majdnem megkétszereződött, örvendetes jeléül annak, hogy a társadalom az egyesület működésének jelentőségét a mostani súlyos időkben is felismerte. A fiók-egyesület működése az 1916-ik évben is nagyjában ugyanazon keretek kö zött mozgott, mint az előző évben. Kellő anyagi eszközök hiányában önálló kórházat nem tarthatott ugyan fenn, de charitativ működését kiterjesztette a helybeli kisegítő tartalék-kórházakban ápolt betegekre. Szükség esetén, mint üditő állomás a vasútnál is tevékenykedett. A helybeli katonai kórházak betegeit fehérneművel, papucsokkal, harisnyákkal segélyezte. A súlyos betegeket fejpárnákkal, fehérneművel látta el, sőt piskótát, bort és befőttet is osztott ki közöttük. A közgyűlés hálával emlékezett meg Festetics Ella grófnőről, ki az egyesület működése iránt állandóan a legmelegebb érdeklődéssel v iseltetett és anyagilag is hathatósan támogatta az egyesületet. Hálával emlékezett meg a közgyűlés Berkes Ottó főgimn. igazgatóról is. Az általa tartott öt érdekes felolvasás több, mint 700 korona tiszta jövedelemhez juttatta az egyesületet. Köszönet illeti Kovács Mórt is, az »Uránia«-szinház tulajdonosát, aki a hadi délutánok rendezésekor díjtalanul engedte át a színházat. A Ganz-féle r. t. helybeli vezetősége pedig a szükséges villamosságot díjtalanul engedte át. Húsvétkor a kórházak betegei közt szivart és szivarkákat osztott ki az egyesület. Karácsonykor pedig a kórház fiókjaiban karácsonyfát állított fel és megajándékozta a betegeket és ápolókat. Az egyesület anyagi viszonyainak javítása céljából felolvasásokat és hadi délutánokat rendezett. A Berkes-féle felolvasások tiszta jövödelme 737 K 37 fill.— az öt hangversenyé pedig 1151 K 17 fillér volt. A központ felszóllitására rendezett Péter-Pál napi gyűjtés anyagi eredménye 800 korona volt. HIRE K. — Felkérjük az igen tisztelt vidéki előfizetőinket, hogy ugy a mulí évi hátralékaikat, mint a már esedékes ez évi előfizetési dijaikat is a kővetkező cimen adják postára : dr. Csák Árpád szerkesztő és kiadó Keszthely. — A nagyheti szertartások sorrendje. Virágvasárnap : délelőtt 9 órakor bárkaszenteléskor a > Keszthelyi Ének- é$ Zenekedvelők Egyesülete* 'a Passiót, Fuhrer Róbert >F« imáját és Eckhardt Antal >Impropérium expectávit cimü offertoriumát énekli. Nagycsütörtökön: d. e. 9 órakor ünnepélyes istentisztelet, utánna oltárbontás. D. u. 6 órakor Lamentátiók. I. Lamentátiót énekli: Lesz János hitoktató. »Stabat Mater* Tergolesetől énekli a »K. É. és Z. E. hölgykara. »Cujus animam« soprán szólót énekli Eckhardt Antalné. >0 quam tristis« énekli a K- É.- és Z. E. hölgykara. »Quae moerebat« ált szólót énekli Horváth Ezsi. II. Lamátiót énekli Dickl Rezsőné. »Quis est homo« énekli a K- É.- és Z. E. hölgykara. »Vidít suum« soprán szólót énekli Eckhardt Antalné. »Eja mater« ált szólót énekli Dickl Rezsőné. »Fac ut ardeat« énekli a K- É- és Z. E. hölgykara. III. Lamentatiót énekli a K- É - és Z. K- énekkara. Nagypénteken : d. e. 9 órakor csonka mise Passióval, melyet a K É - és Z. Kénekel. »Popule m-us«, »Vexilla Regis«, -Ecce quomodo« Eckhardt Antaltól, énekli a K É - és Z. E. Mise után szent-beszéd, mondja Bándy Ferenc s. 1. Délután 6 órakor szentségeltétel és Lamentatiók. I. Lamentatiót énekli Eckhardt Antalné. »Sancta mater* énekli a K- É' és Z K- hölgykara »Facut portem« ált szólót énekli Horváth Erzsi. »In flammatus« énekli a K- É- és Z. E hölgykara. II. Lamentatiót énekli Cziklin Zsigmondné. »Ouandocorpus« énekli a K- E - és Z. E. hölgykara. >Amen< énekli a K-É.- és Z. E. hölgykara. III. Lamentatiót énekli özv. Ley Ferencné. Nagyszombaton reggel 6 órakor szentségkitétel. 8 órakor tüz- és viz-szentelés, mely után istentisztelet ünnepélyes Glóriával. D. u.