Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)

1917-11-18 / 46. szám

XXI. évfolyam. Keszthely, 1917. szeptember 179. 39. szám. Előfizetési ár: Egész évre 10'— K Fél évre . 5'— K Negyedévre 250 l< Egyes sz, ára 0'20 K Nyilttér soronkint I kor. Szerkesztőség és kiadóhi­vatal KOSSUTH LAJOS utca 58. szám. BALATONVI KESZTHELY, HEVIZ S AZ EGESZ BALATONKORNYEK ÉRDEKEIT ELŐMOZDÍTÓ TÁRSADALMI HETILAP. Kéziratokat a szer­kesztőség cimére pénzesutalványokat, hirdetési megbízatá­sokat és reklamáció­kat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi és kiadó­hivatali Interurbán : 15. Az uj lakbérrendelet. Az uj lakbérreendelet tegnap je­lent meg a hivatalos lapban. A ren­delet a vidéki városokat, illetve helyi­ségeket két kategóriába osztja. Igy a 20,000 lakost meghaladó városoknál a kis lakást az 1000 koronás bérig, a középlakást 1000-töl 3500 korona bérig, a 20,000-nél kevesebb lakósu városban a kislakást 700 koronás, a középlakást 2500 koronás bérig álla­pítja meg. Ezekre a lakásokra az alap­elv, hogy nem lehet a lakbért emelni. A középlakásoknál csak a lakáshiva­tal engedélyével, akkor ha igazolva van, hogy a lakás bére tulalácsonyan , volt megállapítva, 1914. év óta nem emelkedett, vagy az emelés nincs arány­ban a ház fenntartásával járó kiadás­többletekkel, mit a háború idézett elő. Ez esetben 10 százalékkal engedheti meg a lakáshivatal a lakbéremelést. A harmadik kategória a nagyk'kás, amely­be a7. üzletek és raktárak is belefog­laltatnak, megdrágítható, de arányta­lan és indokolatlan emelés itt is tilt­va van. Az uj szabályrendelet maximálja a bútorozott lakások, albérletbe adott szobák és lakások árát abban az ösz­szegben, amelyet 1916. november 1­én fizettek érettük. A nyári lakások bére emelhető, kivéve ha nyári idő­szakon is bérbe vannak adva. Bármi­féle béremelést a szokásos fölmondási időben előre írásban kell a bérlővel közölni. Felmondani csak fontos okból le­het, a felmondás elbírálása a lakásbér­leti bizottságok hatáskörébe tartozik. Megszünteti az uj rendelet az ingatlan uj tulajdonosának és a más községből beköltöző, valamint a házat lebontani kívánó háztulajdonosnak eddig biztosi­tolt kivételes felmondási jogot. Uj fel­mondási ok : ha a lakásra a háztulaj­donosnak, vagy leszármazójának élet­bevágó' fontos érdekből elkerülhetetlen szuksége van. De a költözés költségét viselnie kell s azonfelül gondoskodni tartozik arról, hogy a bérlő az eddigi­eknél nem terhesebb feltételek alatt viszonyainak megfelelő más lakást bé­relhessen. Bútorozott szobát 1918. feb­ruár 1-éíga bérbeadó fel nem mondhat. A hadbavonultak lakásbérleti vi­szonyaira vonatkozóan az uj rendelet megtartja az eddigi rendelkezéseket. A rendelet végül a vá.osi lakás­hívatalok szervezesére vonatkozóan ugy intézkedik, hogy a hivatal albi­zottságokra oszlik, melyek élén egy közigazgatási tisztviselő áll, tagja pe­dig egy háztulajdos és egy bérlő. A rendelet megszabja a hivatal teendő­jét és felhatalmazza, hogy rekvirálja az üresen álló bérhelyiségeket. A rendelet már most, november elsejétől érvényes. Égbekiáltó dolog, ami e városban tör­ténik. Arról már nem ás beszélünk, (hiszen beszéltünk hiába elegen hogy az uzsorások és árdrágítók vígan, szabadon és büntetlenül folytatják iit piszkos mesterségüket, mert nincs, aki féket vessen lelketlen üzérkedésük­nek. A szegény, kiszipolyozott fogvasztó közönsé* jajkiáltását nem hallják az illetékes fülek, a százféle uzsora letörésére semmi ha­tósági intézkedés. Az élelmi és ruházati cikkek halltat­'lan drágaságához most még két más. szinte elviselhetetlen baj is járult, mely ugy közbiz­tonsági, mint egészségügyi tekintetben nagy veszedelmeknek lehet okozója. Nincs világító eszközünk és nincs szap­panunk, a háztartásnak e két nélkülözhetetlen eszköze. úgyszólván Mióta maximálták a gyertya árát (be­csületes, tisztességes árban) azóta teljesen el­tűnt e háztartási cikk a kereskedelemből. Az ember boltról-boltra járhat, eljárhatja a lábait és még sem kap sehol, egy szálat sem, min­denütt csak azt hallja, hogy : Nincs ! Pedig volt (és a nyakunkat mernénk rátenni, hogy most is van) elég. Csak maximális áron nincs. Addig mig büntetlenül lehetett egy szál gyertyát 1 l\ 60 fülért kérni és zsarolni vele a meg­szorult közönséget, mely minden árt kényte­len volt érte megadni, hogy ezekben a hosz­szu őszi estékben teljes sötétség ne boruljon reá, — addig volt. Most tisztességes haszonra nincs/Mert mo'st 50—100 percent az semmi, most 2000 percentnél kezdődik az igazi hason. A házak és lakások kétharmad részében nincs a villany bevezetve. Egy—egy család 3 deci petróleumot kap egy hónapra. Hiszen ez a mennyiség még a levetkózésre is kevés. Hol van a vacsora melegítés s an­nak elfogyasztása ? Hát ha beteg is van a háznál? Hiszen sötétben az'orvosságot sem találja meg az ember, nem hogy a betegnek be tudná adni. Pedig a mostani rosz táplál­kozás, fahiány és rosz ruházkodás mellett ellehetünk készülve járványos betegségekre. Mi lesz akkor a betegjeinkkel ? Gondolt-e erre a hatóság ? Gyermekeink maholnap a rongyokban fakadnak fel, hogyan toldozzuk­foltozzuk össze elnviitt ruháinkat ? Hátha tiiz üt ki ? Hiszen sütétben lehetetlen nem csak vagyonunk meg mentése, hanem a mene­külés is. Szappan nincs. Még hadi szappant sem kap az ember. Szennyes ruháinkat nem tud­juk megmosni, piszkosban, szennyesben kell járnunk, ami előfogja segíteni a fertőző be­tegségeket. Mi lesz a gyermekágyas anyák­kal, a kis csecsemőkkel, akik fokozott tisz­taságra szorulnak ? Tisztelt hatóság és tisztelt kereskedő uram ezt jól gondolják meg,, mert ha ebből veszedelmek támadnak, önök lesznek érte a felelősek Isten és az emberek előtt is ! Rovás. A legigazabb büntetés az árdrágító ipa­rosokra és kereskedőkre az lenne, ha ipar­igazolványukat örökre megvonnák tőlük. Nap­ról-napra- hallunk a visszaélésekről. A sze­gény fogyasztóközönség csak a kezét tördeii, jajveszékel, szidja a fennálló rendet, akarjuk mondani rendellenességet és nem tud segíteni magán. Érzi, hogy a segítésnek a hatóság részéről, kellene kiindulni hogy egyszer már vége legyen a bűn, a gonoszság a zsarolás grasszálásának, mely szakadatlanul ujjabb és ujjabb formát keres az érvényesülésre. Ezért kellene valami radikális eszközhöz nyúlni, mely meghozná a kívánt sikert. Ez az esz­köz az igazolvány elvétele lenne. Nem hisz­szük, hogy, az ettől való félelem akarva­nemakarva, a becsületes útra nem terelné az emberbőrbe bujt hiennákat. * Egy szál komisz gyertyát 1 K. 60 fil­lérért adtak a keszthelyi kereskedők. És volt gyertya bőven. Most, hogy a gyertya árát is maximálta a korrqány, egyszerre nincs gyetya a kereskedésekben. Penet nincs. Annyi van mint a szemét 1 Egy kacsintásért és 1 K. 60 fillérért most is van bőven. Az a kacsintás annyit jelent, hogy minden árat megadunk érte. És meg kell adnunk, mert külömben ko­rom sötétség borul reánk és nem találjuk meg a szánkat, hogy beletehesük azt a so­vány falatot, amelyet még ki nem uzsoráz­tak tőlünk a háború veszedelmeitől és szen­vedésetői mentes kedves konjunkturás polgár­társaink. * Kopogtatnak már a megmaradt fémtárz gyakért. Most csak felírják, később elviszik s azután fizetik érte a nevetségesen kevés filléreket. Amiiyerf sokat nyernek rajta majd a hadiszállítók, annnyit vesztünk mi. Hát miért nem mondja meg valaki, hogy ez nincs rendjén. Miért legyünk mi koldusok ? Hogy a Weisz Manfrédek milliárdosak lehessenek ? Sötétség ós szenny.

Next

/
Oldalképek
Tartalom