Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)

1917-10-21 / 42. szám

XXI. évfolyam. Keszthely, 1917. szeptember 163. 39. szám. Előfizetési ár: Egész évre 10 — K Fél évre . 5 — K Negyedévre 250 K Egyes sz.ára 0 20 K Nyilttér soronkint 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal KOSSUTH LAJOS utca 58. szám. BALATONVIDEK KESZTHELY, HÉVÍZ S AZ EGÉSZ BALATONKÖRNYÉK ÉRDEKEIT ELŐMOZDÍTÓ TÁRSADALMI HETILAP. Kéziratokat a szerkesztőség cimére pénzesutalványokat, hirdetési megbízatásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi és kiadóhivatal! Interurbán : 15T Gyermektelen nemzet. A jövő nemzedék kérdését veti szinre az egyre intenzivebb formában megnyilatkozó aggodalom, hogy a háború pusztításai, a gyermekhalandóság emelkedése, mindkét nem sorvasztó testi nélkülözései, végül a romlásnak indult erkölcsi viszonyok következésekép elcsenevészesedik a nemzet. Tegnapról mára súlyos problémává nőtte ki magát ez az aggadalom és a viszonyok e tekintetbeli javulásához fűzött reményeink aligha lehetnek jogosultak, mig a fenti állapotok megszüntetésére nem látunk — legalább kisérletkép — intézkedéseket. Akiknek a háborús haszon gondtalanná tette ai életet, mentesitik magukat az ilyen kérdések befolyása alol és szűkkeblű adakozással hintenek port a közvélemény szemébe; az illetékes forumok lehetetlenségükben hamarosan zátonyra vezetik az ügyet, s ott a kérdés ,,tanulmányozása" cimén végleg megfeneklik Nálunk sohsem volt az intő szónak valutája; körmünkre is égett minden. A többség anyagi helyzetén kellene javítani. Erre ma kevés eszköz és mód fölött rendelkezünk, mert mindenből kifogytunk, de a korrupció megfékezésével, következéskép az állam, közhivatalok és kereskedelem becsületességébe vetett bizalom helyreállításával jelentékeny lépéssel közeledne ez a kérdés is a megoldáshoz. Émelvgésig elkoptatott köznapi ige ez már és még sincs foganatja A család megtagadja hivatását, mert fél a gyermektől, mert eleszi majd előlük a falat kenyeret! A rendezett anyagi viszonyok között élő polgár nem irtózik annyira a gyermekáldástól. Bár itt sem maradhat megjegyzés nélkül, hogy ily komoly horderejű eseményekkel telt korban kivetkőzvén a hazafiasság legszerényebb érzéséből is, ugy a városiak, mint a vidéki lakosság nyugati ellenségeink modernizmusának hódol, ahol nem divat kettőnél több gvermek. az egy, vagy Vegyük két marokra és tegyük lelkiismeretünk ügyévé a jövő nemzedék kérdését, meri az lesz hivatott napjaink irtózatos vérengzésében kiharcolt javakat, nemzeti létünk jövő századainak talajába gyümölcsöztetöleg elvetni. Az üzlet nélküli üzérkedők megadóztatása. (A pénzügyigazgatóság figyelmébe.) Vannak emberek, akik a háború előtt koldusok, földhöz ragadt szegények voltak s most sok százezrekkel rendelkeznek. Ezeknek az embereknek nincs üzletük, könyveket nem vezetnek, hanem „üzletcik"-et a kávéház márványasztalainál, vagy az utca sarkán kötik és bonyolítják le, senkinek számadással nem tartoznak s igy — kétségtelenül — nehezen adóztathatók meg. A pénzügyigazgatóság figyelméf még sem kerülheti el a futó milliómosok, a repülő üzletesek, lánckereskedők vagyoni adójának megállapítása és kivetése, akik a leggyakrabban az adásvétel tárgyának még a színe világát sem látják, csak az árak felhajtásából jutnak megnem engedett jövödelemhez és harácsolnak össze milliókat és fosztogatják, károsítják bandita módon a szegény fogyasztó közönséget. A legnagyobb igazságtalanság lenne, hogy azok bújjanak ki az állammal szemben kötelességeik alól, akik lelkiismeretlenül, a közönség kiuzsorázásával, felelősség nélkül gyűjtenek olyan vagyont, amelyet megterhelés nélkül fordiihatnak a maguk életének kényelmessé tételére. Az anya- ós csecsemővédelem. lría: Illés törHSorvcs. Fölolvastatott a Szocziális Missio társulatban. 1917 október 13. Mélyen tisztelt hölgyeim! Néma szemlélői voltunk eddig a csendben pusztuló szegény csecsemőknek, nem igen gondolt velük senki, a világháborúnak kellett jönnie, hogy az égbekiáltó pusztulást észrevegyük és az anya és csecsemő-védelmet megteremtsek. Mentsük meg az anyát gyermekével! Nagy, de nemes föladat ami reánk vár, meg kell tanulnunk elsőben is azon ismereteket, melyekre szükségünk van, ennek alapján segíthetjük elő az anya testiépségének megóvását. Meg kell tanítanunk az anyát, hogy miként gondozza gyermekét. Nem szabad öszszetett kézzel nézni se az anya se, a csecsemő betegségét, forduljunk azonnal orvoshoz. Ha idejekorán veszszük igénybe az orvos segítségét, sok nagyob bajnak elejét vehetjük. Küzdenünk kell a gyermek halandóság ellen, a minek oka rendesen a rossz lakásviszony, rossz táplálkozás' és a gyermek helytelen gondozása. Nem mindenki alkalmas ennek teljesítésére, csak a melegen érző kötelességtudó ember válalkozhatik ezen védelemre. A csecsemők nagyfokú halálozása ellen kell küzdenünk azon tudattal, hogy ezzel nemzetföntartó munkát végezünk. Midőn a csecsemő megmentésére törekszünk, első sorban oda kell hatnunk, hogy az anya oly anyagi körülmények között legyen, hogy megélhessen. Ha a gyermeket megakarjuk menteni, első sorban tuentsük meg az_ anyát. Az anya nemcsak életadója, hanem nevelője is gyermekének. Csak is jó viszonyok között élő anya tud nemesen gondolkodni, csak ilyen helyzetben lehet jó nevelője gyermekének. Iparkodjunk az anya vonzódását megszerezni, kerüljük az erőszakosságot, csüngjön szeretettel az anya rajtunk, mert csak így érhetjük el. hogy az anya mindenben követni fogja védőinek irányítását Tanítsuk meg a nőt anyaságának szent voltára, mutassuk meg neki az életútját, mely talán éppen az anyasága által teremti meg a legédeseb örömöket. Sohase végezzünk sablonos munkát, hanem keressük, hogy minden esetben mi a segítésnek megfelelőbb módja 1 Tartsuk szemelőtt, hogy ugy az anyát, mint a csecsemőt meg kell menteni. Minő nemes föladat az anyát oly helyzetbe hoznunk, hogy gyermekeinek nem kell elpusztulniok. Az anya és gyermekvédelemnek ki kell terjednie a gyermek születése előtti időre, a szülés, gyermekágy és a gyermek csecsemő korára. Legyünk azon, hogy az anya és a gyermek együtt maradhasson, tegyük lehetővé az anyának a szoptatást, tanítsuk ki a gyermekápolásra, és az elválasztás idején követendő táplálásra. A terhesség utolsó idejéig birja az egészséges nő a munkát, ha azt látjuk, hogy a munka reá nézve már terhes, fárasztó, keressünk számára könynyebb foglalkozást Azon esetben, ha szülőintézet áll rendelkezésünkre, iparkodjunk az anyát reábirni, hogy a szülés idejére a szülőintézetet keresse föl, ha ez nem lehetne, ugy iparkodjunk őt a végső nyomortól megóvni. A szülőnőnél figyeljünk a bába teendőinek pontos elvégzésére. Ha orvosi segítségre szükség van, azt kapja meg. Az anya teendőit helyettese végezze. Az anya a tisztaság, táplálás, lakás szükségletében hiányt ne szenvedjen. Ha anyagi segélyre is szükség van, ezen segítséget ne mint könyöradományt juttassuk hozzá, hanem mint szociális segítséget, melyre joga van, mert az anyaság kötelességét tejesiti Ott hol háziápolásról kell gondoskodnunk, kérjük meg a beteg szomszédját csekély díjazásért válalja a gondozást, hogy az anya pihenhessen. Ha az anyát meglátogatjuk, tanítsuk meg a csecsemő ápolására, házirendre, tisztaságra, takarékosságra, a gyermek helyes gondozására Ha házasságon kivül született a gyermek, törekedjünk oda, hogy a szülök házasságát lehetővé tegyük. Ha a gyermek megbetegszik, őrizzük ellen, hogy az orvos utasítása pontosan meg legyen tartva. Ne gondoljuk, hogy ezen utasítások megtanulása által már mindent tudunk s mintegy íölebbvalója, ellenőrzője vagyunk a szülésznőnek, csakis munkatársnak tekinthetjük magunkat. Alaposan meg kel ismernünk azokat az egészségügyi föltételeket, melyek az anya és csecsemő egészségének megóvására szükségesek. Szép, nagy és nemes föladat amire vállalkoztunk, megéri azt a nagy fáradságot és önfeláldozást, a mire a hivatás betöltésére összefogtunk. (Folyt. köv).