Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)

1917-10-21 / 42. szám

XXI. évfolyam. Keszthely, 1917. szeptember 163. 39. szám. Előfizetési ár: Egész évre 10 — K Fél évre . 5 — K Negyedévre 250 K Egyes sz.ára 0 20 K Nyilttér soronkint 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhi­vatal KOSSUTH LAJOS utca 58. szám. BALATONVIDEK KESZTHELY, HÉVÍZ S AZ EGÉSZ BALATONKÖRNYÉK ÉRDEKEIT ELŐMOZDÍTÓ TÁRSADALMI HETILAP. Kéziratokat a szer­kesztőség cimére pénzesutalványokat, hirdetési megbízatá­sokat és reklamáció­kat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi és kiadó­hivatal! Interurbán : 15T Gyermektelen nemzet. A jövő nemzedék kérdését veti szinre az egyre intenzivebb formában megnyilatkozó aggodalom, hogy a há­ború pusztításai, a gyermekhalandóság emelkedése, mindkét nem sorvasztó testi nélkülözései, végül a romlásnak indult erkölcsi viszonyok következése­kép elcsenevészesedik a nemzet. Tegnapról mára súlyos problé­mává nőtte ki magát ez az aggadalom és a viszonyok e tekintetbeli javulásá­hoz fűzött reményeink aligha lehetnek jogosultak, mig a fenti állapotok meg­szüntetésére nem látunk — legalább kisérletkép — intézkedéseket. Akiknek a háborús haszon gond­talanná tette ai életet, mentesitik ma­gukat az ilyen kérdések befolyása alol és szűkkeblű adakozással hintenek port a közvélemény szemébe; az illetékes forumok lehetetlenségükben hamarosan zátonyra vezetik az ügyet, s ott a kérdés ,,tanulmányozása" cimén végleg meg­feneklik Nálunk sohsem volt az intő szónak valutája; körmünkre is égett minden. A többség anyagi helyzetén kel­lene javítani. Erre ma kevés eszköz és mód fölött rendelkezünk, mert min­denből kifogytunk, de a korrupció meg­fékezésével, következéskép az állam, közhivatalok és kereskedelem becsüle­tességébe vetett bizalom helyreállításá­val jelentékeny lépéssel közeledne ez a kérdés is a megoldáshoz. Émelvgésig elkoptatott köznapi ige ez már és még sincs foganatja A család megtagadja hivatását, mert fél a gyermektől, mert eleszi majd előlük a falat kenyeret! A rendezett anyagi viszonyok között élő polgár nem irtózik annyira a gyermekáldástól. Bár itt sem maradhat megjegyzés nélkül, hogy ily komoly horderejű események­kel telt korban kivetkőzvén a haza­fiasság legszerényebb érzéséből is, ugy a városiak, mint a vidéki lakosság nyugati ellenségeink modernizmusának hódol, ahol nem divat kettőnél több gvermek. az egy, vagy Vegyük két marokra és tegyük lelkiismeretünk ügyévé a jövő nemze­dék kérdését, meri az lesz hivatott napjaink irtózatos vérengzésében ki­harcolt javakat, nemzeti létünk jövő századainak talajába gyümölcsöztetöleg elvetni. Az üzlet nélküli üzér­kedők megadóztatása. (A pénzügyigazgatóság figyelmébe.) Vannak emberek, akik a háború előtt koldusok, földhöz ragadt szegények voltak s most sok százezrekkel rendelkeznek. Ezeknek az embereknek nincs üzletük, könyveket nem vezetnek, hanem „üzletcik"-et a kávéház márványasztalainál, vagy az utca sarkán kötik és bonyolítják le, senkinek szá­madással nem tartoznak s igy — kétségtele­nül — nehezen adóztathatók meg. A pénzügyigazgatóság figyelméf még sem kerülheti el a futó milliómosok, a repülő üzletesek, lánckereskedők vagyoni adójának megállapítása és kivetése, akik a leggyakrab­ban az adásvétel tárgyának még a színe vi­lágát sem látják, csak az árak felhajtásából jutnak megnem engedett jövödelemhez és harácsolnak össze milliókat és fosztogatják, ká­rosítják bandita módon a szegény fogyasztó közönséget. A legnagyobb igazságtalanság lenne, hogy azok bújjanak ki az állammal szemben kötelességeik alól, akik lelkiismeretlenül, a közönség kiuzsorázásával, felelősség nélkül gyűjtenek olyan vagyont, amelyet megterhe­lés nélkül fordiihatnak a maguk életének ké­nyelmessé tételére. Az anya- ós csecsemővédelem. lría: Illés törHSorvcs. Fölolvastatott a Szocziális Missio társulatban. 1917 október 13. Mélyen tisztelt hölgyeim! Néma szemlélői voltunk eddig a csend­ben pusztuló szegény csecsemőknek, nem igen gondolt velük senki, a világháborúnak kellett jönnie, hogy az égbekiáltó pusztulást észre­vegyük és az anya és csecsemő-védelmet megteremtsek. Mentsük meg az anyát gyermekével! Nagy, de nemes föladat ami reánk vár, meg kell tanulnunk elsőben is azon isme­reteket, melyekre szükségünk van, ennek alapján segíthetjük elő az anya testiépségének megóvását. Meg kell tanítanunk az anyát, hogy miként gondozza gyermekét. Nem sza­bad öszszetett kézzel nézni se az anya se, a csecsemő betegségét, forduljunk azonnal or­voshoz. Ha idejekorán veszszük igénybe az orvos segítségét, sok nagyob bajnak elejét vehetjük. Küzdenünk kell a gyermek halan­dóság ellen, a minek oka rendesen a rossz lakásviszony, rossz táplálkozás' és a gyermek helytelen gondozása. Nem mindenki alkalmas ennek teljesí­tésére, csak a melegen érző kötelességtudó ember válalkozhatik ezen védelemre. A csecsemők nagyfokú halálozása ellen kell küzdenünk azon tudattal, hogy ezzel nemzetföntartó munkát végezünk. Midőn a csecsemő megmentésére törekszünk, első sorban oda kell hatnunk, hogy az anya oly anyagi körülmények között legyen, hogy meg­élhessen. Ha a gyermeket megakarjuk men­teni, első sorban tuentsük meg az_ anyát. Az anya nemcsak életadója, hanem ne­velője is gyermekének. Csak is jó viszonyok között élő anya tud nemesen gondolkodni, csak ilyen helyzetben lehet jó nevelője gyer­mekének. Iparkodjunk az anya vonzódását meg­szerezni, kerüljük az erőszakosságot, csüngjön szeretettel az anya rajtunk, mert csak így érhetjük el. hogy az anya mindenben követni fogja védőinek irányítását Tanítsuk meg a nőt anyaságának szent voltára, mutassuk meg neki az életútját, mely talán éppen az anya­sága által teremti meg a legédeseb örömöket. Sohase végezzünk sablonos munkát, hanem keressük, hogy minden esetben mi a segítésnek megfelelőbb módja 1 Tartsuk szem­előtt, hogy ugy az anyát, mint a csecsemőt meg kell menteni. Minő nemes föladat az anyát oly helyzetbe hoznunk, hogy gyerme­keinek nem kell elpusztulniok. Az anya és gyermekvédelemnek ki kell terjednie a gyermek születése előtti időre, a szülés, gyermekágy és a gyermek csecsemő korára. Legyünk azon, hogy az anya és a gyermek együtt maradhasson, tegyük lehetővé az anyának a szoptatást, tanítsuk ki a gyer­mekápolásra, és az elválasztás idején köve­tendő táplálásra. A terhesség utolsó idejéig birja az egészséges nő a munkát, ha azt látjuk, hogy a munka reá nézve már terhes, fárasztó, keressünk számára könynyebb foglal­kozást Azon esetben, ha szülőintézet áll ren­delkezésünkre, iparkodjunk az anyát reábirni, hogy a szülés idejére a szülőintézetet keresse föl, ha ez nem lehetne, ugy iparkodjunk őt a végső nyomortól megóvni. A szülőnőnél figyeljünk a bába teendő­inek pontos elvégzésére. Ha orvosi segítségre szükség van, azt kapja meg. Az anya teen­dőit helyettese végezze. Az anya a tisztaság, táplálás, lakás szükségletében hiányt ne szen­vedjen. Ha anyagi segélyre is szükség van, ezen segítséget ne mint könyöradományt juttassuk hozzá, hanem mint szociális segítséget, melyre joga van, mert az anyaság kötelességét teje­siti Ott hol háziápolásról kell gondoskodnunk, kérjük meg a beteg szomszédját csekély dí­jazásért válalja a gondozást, hogy az anya pihenhessen. Ha az anyát meglátogatjuk, tanítsuk meg a csecsemő ápolására, házirendre, tisztaságra, takarékosságra, a gyermek helyes gondozására Ha házasságon kivül született a gyer­mek, törekedjünk oda, hogy a szülök házas­ságát lehetővé tegyük. Ha a gyermek megbetegszik, őrizzük ellen, hogy az orvos utasítása pontosan meg legyen tartva. Ne gondoljuk, hogy ezen uta­sítások megtanulása által már mindent tudunk s mintegy íölebbvalója, ellenőrzője vagyunk a szülésznőnek, csakis munkatársnak tekint­hetjük magunkat. Alaposan meg kel ismernünk azokat az egészségügyi föltételeket, melyek az anya és csecsemő egészségének megóvására szük­ségesek. Szép, nagy és nemes föladat amire vál­lalkoztunk, megéri azt a nagy fáradságot és önfeláldozást, a mire a hivatás betöltésére összefogtunk. (Folyt. köv).

Next

/
Oldalképek
Tartalom