Balatonvidék, 1917 (21. évfolyam, 1-51. szám)
1917-08-26 / 34. szám
2 BALATONVIDÉK 1917 augusztus 1 9. A fogyasztók megrövidítésén, vagy kijátszásán rajtakapott kereskedő az élelmezési bizottság által feljelentendő s az illetékes hatóság által szigorúan megbüntetendő lenne. Mer? a szegény fogyasztó már csak azért is tartózkodik a' kereskedőt feljelenteni, mert attól fél, hogy haragját magára vonva, még jegy ellenében sem fog tőle kapni élelmi cikket. Ez az élelmezési bizottság gondoskodnék a közönség ama részéről is, amelyik gabonában akarja egész évi élelmezését biztosítani, mert ugy látszik, hogy a keszthelyi gazdasági és ipari szövetkezetre és piros plakátjára hiába tátjuk a szánkat ! Ez az élelmezési bizottság gondoskodnék a város lakosságának kőszénnel és tűzifával leendő ellátásáról is, hogy a tél folyamán az elmúlt télen tapasztalt viszásságok a tüzelőanyag terén elkerültessenek. Ez a bizottság gondoskodnék már jó előre arról is, hogy a tél folyamán a petróleum ellátás jóval rendezettebb legyen, mint az elmúlt évben, hogy ne egy ember önkényétől és szeszélyétől függjön, vájjon mennyi petróleumot kapjon az ember, hanem a bizottság állapítsa meg minden családfő részére a szükséglet mérvét. Tek. Képviselőtestület ! Tudatában vagyunk annak, hogy mindezek megvalósítása nagy munkát és fáradságot igényel, azonban sem pénzt, sem fáradságot nem szabad kímélni akkor, mikor a tél küszöbén 8 ezer ember megélhetéséről, életéről, egészségéről van szó Ennek elmulasztása a háború negyedik esztendejében katasztrófát jelent és ennek elhárítása nem csak hivatali, hanem emberi kötelesség is ! Keszthely város közönsége három éven át néma szemlélője a városi élelmezési mizériáknak, bízva abban, hogy a város vezetősége (a főszolgabiróságot is beleértve) egy emberségesebb rendszer megteremtésével, kizárólag a nép érdekeit fogja szem előtt tartani s a saját fejével fog gondolkodni, nem pedig egyesek üzleti spekulációból eredő — tanácsaira és javaslataira hallgatni. Sajnos láttuk, hogy minden reményünk hiába való volt. Éppen ezért kellett ezt az utat választanunk s arra kérnünk a tek képviselőtestületet, hogy a multakkal szakítva, uj élelmezési politikával, a nép bevonásával segítsen bajunkon, mert félő. hogy a mai erőkkel és eszközökkel lehetetlen lesz ! A hibákra, amik eddig akár tájékozatlanságból, akár a munkaerő hiányából történtek, a sBalatonvidék többször rámutatott és kérte azok orvoslását. Sajnosan kell konstatálnunk, hogy a közérdek szempontjából történt felszólalásainknak alig volt valami csekély eredménye. Elismerjük, hogy a községi elöljáróság és képviselőtestület munkás tagjai tui vannak terhelve munkával De ha ez igy van, akkor miért nem vonták be segitő társnak azokat a társaikat is, akiket eddig ott sajnosan nélkülöztünk ? Vagy azok a községi elöljárói és képviselőtestületi tagságot csak címnek, sallangnak, vagy dekórumnak tartják ? Eggyel több ok a közélelmezési bizottság megalakítására s az uj választás idején az elöljáróság és képviselőtestület felfrissítésére oly erőkkel, akik a polgárság által beléjük helyezett bizalmat súlyos kötelességgel és munkával járó megbízásnak tekintik, nem pedig cimnek és sallangnak ! Nagykanizsán és Keszthelyen. Vettük a következő levelet : Tekintetes Szerkesztőség ! A nagykanizsai kir. törvényszék területén működő közhivatali tisztviselők, alkalmazottak s háborús segélyt élvező nyugdijasok beszerzési csoportja Nagykanizsa központtal a mai napon megalakult A csoport célja röviden, hogy tagjait lehetőleg olcsón, minden háztartási és élelmi ^cikkei elláthassa, melyben a kormány meggérte támogatását, kilátásba helyezve egy a tagok arányában adandó nagyobb összegű kamatnélküli kölcsönt. A csoport tagja lehet a kanizsai törvényszék területén működő minden állami, törvényhatósági, városi, járási stb. tisztviselő alkalmazott s háborús segélyben részesülő minden egyén, beleértve a nyugdijasokat is. A belépni szándékozók belépési nyilatkozatot tartoznak két példányban kiállítani, melyet a járási főszolgabiráktól, vagy a csoport titkárától: Banekovich Jánostól kaphat bárki, aki ez iránt hozzáfordul ; a belépés anyagi kiadással egyáltalán nem jár. Minden áru készpénz ellenében lesz kiszolgáltatandó a tagsági jegy, illetve iga zolvány felmutatása mellett. A belépni szándékozók mielőbbi jelentkezésre kéretnek. Amikor tekintetes Szerkesztő Urat a fentiek közlésére ezúton megkérni bátrak vagyunk, egyben legyen szabad a csoport nevében megkérnünk, hogy a csoport közleményeit becses lapjában minden alkalommal leközölni szíveskedjék. Nagykanizsa, 1917. évi augusztus 15. Kiváló tisztelettel : Banekovics János titkár. Dr. Kenedy Imre elnök Mi sem természetesebb, mint az, hogy a »beszerzési csoport* minden közleményét a közérdekre való tekintettel — készséggel közölni fogjuk. (Szerk.) Est öltözet ruha 50C Üt/ korona. (A szabó=munkások mégis nyomorognak) Elnyűtt, kifakult és kifordított ruhában járó szegény középrendü polgárok szomorúan ballagnak el az elegáns s/abómühelyek mellett, ahol csak hadimilliomosok vesznek ma uj öltözetre mértéket. Egy meglehetős szabású öltöny, amelynek a boldog béke időben 60—70 korona volt az ára 20 koronás havi részletekre, ma készpénzért 400 - 500 kor. s igy a középosztály embereinek fájó szívvel kell lemondaniok az uj ruháról s a kopott, lerongyolt, régi gúnyában kell kivárni a szomorú böjt végét. Persze azok, akik megpróbálnak ruhát rendelni s megrémülnek az áraktól, szorgalmasan szidják és átkozzák a munkásokat s meg vannak győződve, hogy a magas munkabér az oka a lehetetlen ruhadrágaságnak. Hogy e/t a tévedést eloszlassuk, közlünk néhány számot mely ennek az ellenkezőjét bizonyítja. 1915-ben a szabómesterek egy öltöny készítéséért 18 80 korona munkabért fizettek. Erre a munkásnak cérnára, vasalószénre I 40 korona kiadása volt, tehát egy férfiruha varrásán 17 40 koronát keresett. 1917-ben, egy öltöny készítéséért kap a munkás 31 koronát. A látszat azonban csal. A 31 koronából a munkás készkiadása anyagra 10 50 korona, munkadíj címén marad tehát egy ruha után 20 50 korona, vagyis a munkás a drága fazon-ruha készítésért mindössze 2 60 koronával kap többet munkabérben, minta béke idején. Hogy megállapítsuk e számadatok alapján mennyit keres a szabómunkás egy nap, vagyis 10 és fél órai munkaidő alatt, a legjobb munkásokat kérdeztük meg. Keres egy kabátmunkás 6-75 koronát, egy nadrágszabó ugyanennyit, egy mellényszabó 2 25 koronát. Tehát a munkásnak ily minimális, megélhetésre is igen kevés keresetével szemben a ruha ára elérhetetlen magas-ságba szökött. Azt hisszük, a számok beszédesen cáfolják meg, hogy a munkás okozza-e*a drágaságot. •H I n K K. ..Központ "-ok/ A mi hazánk Magyarország, S mert központi hatalom % Hát központunk rengeteg'van, Van vagy ötszáz, mondhatom. Nem lennénk mi boldog ország — Akárki is megmondja'J— Ha mindennek, ami csak van, Nem lenne egy központja. • (i Krumpliközpont, korpaközpont, Cukorközpont, lisztközpopt, Kapott régen központot már Cipő, gyanta, zsir, bőr, cfcont. Van egy külön hivatalunk, Mely egyebet sem csinál,' Mint naponta legalább öt Uj központot liferál. Atost azután létrejött egy Uj központi alkotás, Ily nagyszerű központ nirtcs több, Kolosszális, nagy, csodás; ! Halljátok csak : központqtkap Ezentúl a főzelék, Melyet szimplán csuzpájznak hiv Hotvolé és csőcselék. Lesz majd babjegy, lesz borsójegy, Káposztajegy, lencsejegy. Kalarábé, spenót, répa, Saláta, tök jegyre megy ; Azaz hogy csak menne jegyre, De elvitte a tatár, Mert a központ mind elnyeli, De nem adja vissza már. Mint a (Japa, minden központ Éppen olyan akkurát, .. Befal mindent, bekap mindent, Ámde mégsem kap gutát. És mert minden, ami cs^k van, Központokba vándorol, Azért árut az országban Nem kapsz és nem látsz, sehol. Csuzpájzközpont helyett 'inkább Egy vizközpont kellene, Központgyártó koponyákból Víz bőséggel tellene ; Szárazagyu bürokraták Fürödhetnek benne majd r S ha néhányan belefúlnak, Senki sem fog sirni rajt. — A veszprémi püspök eskütétele. Rott Nándor dr , az uj veszprémi püspök Szent István napján tette le a budai várban a király kezébe. Mint zászlós ur Eszterházy Miklós herceg, főpohárnokmester szerepelt az ünnepélyes aktusnál. Az eskümintát Schőrder Ervin dr. miniszteri tanácsos olvasta. — Kitüntetés. A király Békefi Rémig zirci apátnak, a Muzeumok és Könyvtárak országos főfelügyelőjének, egyetemi ny. r. tanárnak, a háború alatt teljesített buzgó szolgálatai elismeréseül, az első oszt. polgári hadi érdemkeresztet adományozta. — Kinevezés. A földmivélésügyi miniszter Eszterhay Kálmán kir. vegyészt, a keszthelyi mezőgazdasági vegyészeti állomás főnökét fővegyészszé nevezte ki.
