Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1916-06-18 / 25. szám

XX. évfolyam. Keszthely, 1916. április 30. 18. szám. Előfizetési áx- : Egész évre . . 10 K — f Fél évre , . . 5 K — í Negyed évre . 2 K 50 Egyes szám ára — K 20 f Svilttér soronkint 1 korona. KESZTHELY, HEViZ S AZ EGESZ BALATONKORNYEK ÉRDEKEIT ELŐMOZDÍTÓ POLITI lí .V I HE rV ILA P. Nzerkesztőség és kiadóhiva tal a «volt Gazdasági Tan intézet épületében . Kéziratokat a szerkesztőség cimére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi és kiadóhivatali Interurbán : 51. Balatonfüred és a Kereskedelmi Bank. Az összes balatonmenti újságok, sőt a fővárosi lapok is közölték azt az örvendetes hirt, hogy Balatonfüredet a budapesti Kereskedelmi Bank bérbe akarja venni. A Balatonkultusz fejlesztése szempontjából kétségtelenül nagy fontosságú ügyre vonatkozólag részint megbízható magánértesülés, részint pedig az Est nyomán a következőket közölhetjük : A balatoni partvidék legrégibb, népszerű gyógyfürdője, a Szent Benedek-rend tulajdonában levő Balatonfüred, a közel jövőben alighanem gazdát cserél. Az a regi terv, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank bérbe veszi és nagyszabású modern világfürdövé alakítja át ezt a fürdőtelepet, a megvalósuláshoz közeledik és ha a most folvó tárgyalások eredménnyel járnak, még ebben az évben valóra is válik. Lánczy Leó, a Kereskedelmi Bank elnöke, Hegedűs Lóránt, Simon Jakab. Heinrich Ferenc, Schiffer Miksa és a bank több igazgatósági tagja a múlt napokban Balatonfüreden járt és személyesen tárgyalt dr. Hajdú Tibor pannonhalmi főapáttal, továbbá a tihanyi apáttal és a fürdő vezetőségével. A tárgyalásokban részt vett Bálás Béla zalai főispán, a balatonparti fürdők kormánybiztosa és Lóczy Lajos, a Földtani intézet igazgatója is mint geológus-szakértő. A kormány nagyon jó szemmel nézné, ha a bérleti üzlet létrejönne, mert ettől vária, hogy a Balaton partján, végre modern, a külföldi kényelemhez és gondossághoz hozzászokott betegeket és üdülőket is kielégítő, nagyszabású fürdő létespljön. A rend viszont szívesen adná bérbe a telepet, amely az eddigi kötött kezű vezetés mellett, a legutóbbi években befektetett töke várt gyömölcseit sem hozta meg. A tárgyalások még nem egészen végleges eredménye szerint a Kereskedelmi Bank ötven évre venné bérbe Balatonfürednek a Benedek-rend tulajdonában levő telkeit, szállodáit és fürdőit. Az évi bér egészen a huszonötödig évig megállapított skála szerint emelkednék, de azontúl is a jövedelem bizonyos százaléka a rendé. A Kereskedelmi Bank uj részvénytársaságot alapit, amelyben három igazgatósági tagság a mostani tulajdonosoké. Az egyik igazgatósági tag a panonhalmi főapát lenne. Az uj részvénytársaság három évvel ezelőtt épitett Erzsébet-szanatórium és a >Gand Hotel * tökéletesítésén kívül, közvetlenül a tó partján, hatalmas, nagysza| básu szállodát építene külön szénsa' vas és balatoni szabadíürdövel. A megbeszélések egyik fő pontja a szénsavasforrás kérdése. Balatonfüred legfőbb vonzóereje a kitűnő, természetes szénsavasforrás, a mely azonban a mostani vezetés és berendezés mellett naponta körülbelül csak 4—500 fürdőre elégséges. A Kereskedelmi Bank megbízásából Lóczy o J Lajos a közel jövőben próbafúrásokat fop" végeztetni s iórészt ezek e.edméo o nyétöl függ a bérlet nyélbeütése. A Kereskedelmi Bank azt szeretné, hogy az uj forrásokból naponta közel 2000 szénsavas kádfürdőt adhasson, mert csak ilyen módon lehetne Balatonfüred igazán európai gyógyitóhely. Értesülésünk szerint a szakértők véleménye az, hogy a fürdötelepen még igen bőséges, ki nem aknázott szénsavas forrás van. A Kereskedelmi Bank a kormánytól is többféle támogatást kér. Elsősorban ís biztosítani kivánja a bécsi és budapesti közlekedés tökéletesítését, a fürdőtelep csatornázását, a balatoni hajózás fejlesztését. A K

e_ reskedelmi Bank reméli, hogy közlekedési és utfejlesztési tekintetben az állam a jövőben jobban fogja te'jesiteni a »magyar tenger«-rel szemben eddig alaposan elhanyagolt kötelességét. A régóta tervbe vett balatonfüredi nagy kikötő kiépítését is sürgetik. Arról is szó van, hogy a fürdőteleppel szomszédos, magántulajdonban lévő telkeket is megszerzi az uj részvénytársaság; igy mindjárt a fürdő mellett van egy Esterházy-hitbizomány, amelynek bérletére, esetleg kisajátítására szintén gondolt már a kank. — Egy filléres cigaretta. Ennyi lesz az ára a legújabb cigarettának, amelyet a dohányjövedéki igazgatóság a közel jövőben forgalomba hoz. Az uj cigarettát a jövedéki igazgatóság a szegényebb néposztály használatára szánja, de azt hisszük,, a jobbmóduak is füstölni fogják. Kik hát az árdrágítók? Igen tisztelt Szerkesztő ur! Becses lapjában megjelent cikkre: »Kik hát az árdrágítók* — kívánok válaszolni. Mielőtt a cikk lényegére válaszolnék, egy kérésemre kérek felvilágosítást, — hogy a cikk iránya lokális-e, hogy egyedül a lokális viszonyokra van-e ebben célozva, vagy az általánosságra ? Mert nem akarom hinni, hogy a t. cikk iró ur, csakis a helybeli kereskedőkre gondolt volna, mert erre tudtommal a keszthelyi kereskedők, külön nem szolgáltak reá, mert az árak az összes kereskedelmi cikkeknél, nemcsak Keszthelyen és országunkban, hanem világszerte tul magasak. — Az áruk abnormális drágaságának egyedüli okozója a háború, no már pedig a háborút a kereskedők rovására írni nem lehet. Az árakat, ugy békés, mint háborús időben mindenkor a kereslet és kínálat szabályozza. A kínálat az összes kereskedelmi cikkekben, a háború kezdete óta, majdnem teljesen tlakadt és az olasz-háboru kitörése után,/mondja meg t. cikk iró ur, hogy hány kereskedelmi utazót látott Keszthelven ; kérdezze meg csak a szállodatulajdonosokat s akkor hallani fogja azt a szomorú statisztikát, hogy a normális időkben az árukínálatra oly nagy mértékben jövő utazók teljesen elmaradtak. Nem kínálják most az árut, mert a gyáraknak 80 " ,,-a nyersanyag hiányában teljesen beszüntette üzemét és ha a t. cikk iró urnák alkalma volna és a fáradtságot és költséget nem kímélné, a beszerzési helyeket és a gyártelepeket felkeresni, akkor meggyőződne arról, hogy a normális időben túlzsúfolt raktárak most üresek és ha 10 vég vásznat kérünk, ugy nagy könyörgésre, minőségenként csak egy vég vásznat ad a gyáros. Mi kereskedők igen szívesen fogjuk látni, hogy ha az illetékes ármegállapitó hatóság és a legilletékesebb factor a fogyasztó közönség" be fog tekinteni üzleti-vezetésünkbe, szívesen feltárjuk majd a számlákat; — be fogjuk majd avatni a beszerzésnek háború okozta hátrányaira és nehézségeire, hogy meggyőződést szerezzenek arról, hogy az árak megállapítása nem mesterséges, hanem a természetes viszonyokban rejlik. A kereskedő mindenkor alkalmazkodik ugy le és felfelé a napi és beszerzési árakhoz ; az árak megállapítására és az áruk eladására, nem ugy mint a gyárosok, kártellt nem köt, mert azt erkölcstelennek tartja; — a szabad-verseny pedig, mindenkor kizárja a mesterséges árdrágítást annál is inkább, mert egy kereskedő sem akarja magára vonni a »drága« jelzést vevőközönségének elriasztására. Hogy némileg jellemezzem a mai helyzetet, csak néhány cikknek beszerzési és eladási árára akarok kiterjeszkedni. — 1914. évben a háború előtt egy mtr. kartonnak beszerzési ára 50—58 fillér között mozgott és eladási ára volt . 64—68 fillér: Ma ezen kartonnak beszerzési ára 2-80—3 korona és Összes harctér MBesz erezhetők!! SUJÁNSZKY JÓZSEF .\ könyv- és papirkereskedésében Keszthelyen, Kossuth Lajos-utca