Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1916-05-28 / 22. szám

z. szaéléseknek véget vessen. Maximálni fogja az élő sertés árát. Hogy ez a hir minden alapot nélkülö­zött s hogy ebbeli reményünk csak csalfa remény voit, kitűnik az alábbiakból. A magyar városok orsz. kongresszusa a mult hónapban tartott elnökségi üléséből feliratot intézett Sándor János belügyminisz­terhez. A fölterjesztésben a zsirszükséglet biztosítását, árának egységes szabályozását, továbbá az élő sertések árának maximálását és a sertéshizlalási célra szüksége íakarmánynemüek átengedését kérte a minisztertől. A kongresszus e föliratban rávilágított mindazon okokra, amelyek különösen a sertészsír hiánynak előidézői és mindjárt megjelölte a helyes módját is annak, hogy a zsirhiány miként csökkenthető. A belügyminiszter e városok föliratára a következő választ adta : A folyó évi április hó 18-án hozzám intézett előterjesztésére értesítem, hogy a sertéstermékek forgalmával és áraival össze­függő összes kérdések folytatólagos rende­zése állandó gondoskodásunk tárgyát képezi s annak ujabban fölmerült mozzanatai, va­lamint az azokkal szemben teendő intéz­kedések már messzemenő tárgyalások anya­gául szolgálnak. Minthogy ezek a tárgyalások befejezést még nem nyertek, nincs módomban az ügy egész komplekszumára kiterjeszkedni. A kon­gresszus előterjesztésében fölvetett konkrét javaslatokra nézve azonban már most is kö­zölni kívánom, hogy a hizlaláshoz szüksé­ges tengerinek rendelkezésre bocsájtása iránt kifejezett kívánság, ha nem is teljesen abban az alakban, amint az kifejezésre ju­tott, de megfelelő kielégítést fog találni az­által, hogy a tengeri vásárlási jogosultság a törvényhatóságok ez iránti kérelmére a fönn­álló rendeletek keretei között a legkedvezőbb feltételek mellett fog megadatni. A katonai részről történő vásárlások kérdésének rendezésére a kezdeményező lé­pések már előzőleg megtörténtek s a meg­felelő megoldásra kilátás van. Megtörténtek továbbá a kellő lépések az Ausztriával való forgalom folytatólagos rendezésére is, az ipari célokra fölhasználható sertészsír for­galmának szabályozása pedig már a közel jövőben konkrét alakot nyer. Ami végül az élősertés maximális árá­nak megállapítását illeti, nem szükséges rá­mutatnom ezen kérdés rendkívüli hordere­jére, a velejáró veszélyekre s a keresztülvitel nehézségeire. Nem szükséges rámutatnom arra sem, hogy ott, ahol ez az eljárás már meg­kiséreltetett, eddigelé nem járt olyan ered­ményekkel, amelyek a példa egyszerű köve­telését megengednék. Ha azonban ma nem vagyunk is azon helyzetben, hogy az erre irányuló intézkedést föltétlenül célra vezetőként életbeléptessük, más irányban megtörténnek a lépések arra nézve, hogy «az élősertésárak jogosulatlan emelkedésének kellő gátja vettessék. Szives tudomásul! Tisztelettel értesítem a n. é. közönsé­get, hogy hadbavonulásom dacára is arra törekedtem, hogy nyomdámmal és könyvkötészetemmmel a n. é. közön­ség rendelkezésére állhassak s minden tekintetben kielégíthessem. A n. é. közönség jóakaratú párt­fogását továbbra is kérve, maradok Tisztelettel Sujánszky József BALAT ONVIDEK Cséplőgép-kezelők felmentése. A gabonának és más szemes termí­nyeknek kicsépléséhez fűződő igen fontos közgazdasági és katonai érdekek megóvása céljából a honvédelmi miniszter a hadügymi­niszterrel egyetértőleg 8770/eln. — Mg/A — 1916. szám alatt kiadott rendeletében intéz­kedett, hogy a mögöttes országokban katonai, illetőleg népfölkelési szolgálatot teljesítő, va­lamint hadicélu szolgálatokra igénybevett hivatásos, vagyis gyakorlatilag képzett gőz­és motor cséplőgépkezelők és fűtők, valamint azok a gőz- és motorcséplőgép tulajdonosok, akik saját gépjüket vannak hivatva kezelni, 1916. évi november hó 30-ig azonnal fel­mentessenek. A hadsereg főparancsnokság intézkedése folytán a harctéri szolgálatot teljesítő cséplő­gép kezelők és fűtők is a lehetőséghez ké­pest fel fognak mentetni. A felmentésből csak a betegek és kórházi ápolás alatt állók, a vasutezred állományába tartozók, műszaki csapatoknál és intézeteknél, valamint a hadicélokra dol­gozó gyárakban vezető állásban levők van­nak kizárva. Minden más beosztású cséplő­gépészek, — és fűtők, — kik ebbeli minő­ségűket bizonyitványnyal, vagy munkakönyvvel igazolják, ha tényleg szolgálnak: a póttest (intézet) parancsnoksága által, — ha pedig még be nem vonultak a honvédséghez, illetve hadsereghez történt beosztásukhoz képest — az illetékes honvéd kiegészítő, illetőleg cs. és kir. kiegészítési kerületi parancsnokság által felmentetnek. A be nem vonult és felmentésüket kért cséplőgépkezelők és fűtők felmentésüket pol­gári foglalkozásukban bevárhatják. Ugyancsak bevárhatják felmentésüket azok a cséplőgépkezelők és fiitők is, akik mint mezőgazdasági gépészek meghatározott időre már felmentettek, és felmentésüket a póttesttől újból kérték. Ellenben azok, akik mezőgazdasági munkák végzésére csupán szabadságoltattak, póttestükhöz bevonulni tartoznak és fölmen­tésüket a bemutatott iratok alapján a póttest­parancsnok azonnal engedélyezni fogja. A felmentés hivatalból engedélyeztetik. Kérvény benyújtására nincsen szükség. A balatoni mizériák. Emiitettük, hogy az idén a Balaton partján óriási fürdőszezon várható. A lakások legnagyobb részét máris igen magas árakon elkapkodták és csak örülntink lehet a fölött, hogy a háborús körülmények a magyar tenger partjára kényszeritik a közönséget, amely bizonyára annyira megszereti majd az egészséges és gyönyörűséges vidéket, hogy akkor sem vágyakozik máshova, amikor újra módja lesz arra. Itt van tehát a kedvező alkalom, amelyet, okszerűen és tisztességes eszközökkel ki kell használni. Nagy baj, hogy a vizáradás okozta pusztí­tásokat munkaerő hiányában csak nehezen le­het helyreállítani: mert bármilyen olyan munka előfordul egyik-másik nyaralóhelyen,ami közös érdek volna, a benszülött lakosságot sem drága napszámmal, sem mézeskaláccsal nem lehet a munkához csalogatni. Igen fontos kötelessége hát a nép intelligensebb elemei­nek és vezetőinek, hogy a maga érdekét megértessék vele. Hogy pedig az élelmiszer a nyár folyamára az előreláthatóan szokat­lanul nagyszámú közönség számára bizto­sítva legyen, ahhoz a radikális eszközhöz kellene folyamodni, hogy az élelmiszerek ki­1916, junius 88 vitelét megállítsák. Ez ugyan a szabad for­galom korlátozása, de a lakosság alighanem ezzel a kényszereszközzel hamar megbarát­kozna, mert belátná, hogy ha pillanatnyi haszna nincs is, a jövő tekintetében hozzá­járul a balatoni fürdők felvirágzásához és forgalmához. Ezúttal és egyáltalában ilyen, egész országrészre kiható érdeknél mellőzni kell a »szólj igazat betörik a fejed« közmondást. Jobb, ha egymás fejéhez vagdaljuk az igaz­ságot és igyekszünk a magunk kárán okulni. Kellő vezetés és jóakarat mellett a Balaton tájainak a világ leghíresebb fürdőhelyeivé kell emelkedniük és ennek a célnak az ér­dekében mindent el kell követni. A balatoni világítás uj kezelésben van. A hazai villamossági r. t. manővere. A hazai villamossági részvénytársaság­nak volt egy telepe : a balatonvidéki elek­tromosmüvek. Ez a telep, mint a neve is mondja, a Balaton vidékét látta el villamos világítással. A mult év végén a vállalat zavarokba jutóit. Ne üzemzavarokra tessék gondolni, amik végre a mostani háborús időkben könnyen elképzelhetők, hanem anyagi kala­mitásokra. A hazai villamossági nem sokat törte a fejét az anyagi zavarok orvoslásán, ha­nem fogta a rézhuzokat és eladta egy bé' esi vállalkozónak, Bruckner Móric császári tanácsosnak. A réz mostanában drága jószág és a hazai villamosság nem akarta elmulasz­tani ezt a kitűnő konjunktúrát. Szerencsére, az ilyen .Tianővereket még Magyarországon sem lehet akadálytalanul végrehajtani. Mielőtt a Balaton vidéke e legkritikusabb téli időben sötétségben maradt volna, a balatoni szövetség fellépésére á honvédelmi kormány rekvirálta a rézdrótokat és a villamosmüvek kezelését rábízta a ba­latoni szövetségre. Így aztán se pénz, se rézdrótok, —• ami a nemezisnek valóban szivrenditő müve. A szegény Bruckner-cég most papíron tulajdonosa a balatoni villamosmüveknek, de a telepen a balatoni szövetség, illetve most már a balatoni kormánybiztos az ur. Mert hogy kormánybiztosra egyáltalán szükség volt, annak egyik főoka ez a végtelenül jel­lemző és nem mindennapi skandalum. — Értelmiség. Az egyik bécsi kaszár­nyában történt. Öreg népfelkelők vonultak be és jelentkeztek a parancsnokságon. Egy­jól táplált, jól öltözött ur bejelenti igényjogo­sultságát az önkéntesi karpaszomántra. — Kérem alássan a stráfot. — Az önkéntesi karpaszomántot érti ? — Igenis. — És minő alapon ? — Az intelligencia alapján. — Ugy ? Hát minő iskolákat végzett ? — Három elemit. De van négy házam a Schottenringen. . — Három elemit? Nem gondolja, ez mégis csak csekély értelmiségi bizonyíték ? — Micsoda ? Három elemivel négy há­zat szerezni a Schottenringen ? Hát akkor mi az intelligencia, ha ez nem az ? (M. B.) Reg kékfestő gyár fest minden szövetet, bármily szinre, Feketét 24 óra alatt. ^ szövetet, bármily szinre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom