Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1916-02-20 / 8. szám

2. BALATONVIDEK ! 9!6 február 20 De ha az üzlet nem is fizetné ki magát teljesen, még akkor is meg kellene a tervet valósitani. Szabad a városnak valamelyes pénzt is áldozni polgárai egészségének érdekében ! Jönnek a facipők, bé lipők alkonya. A háború folytán sok nélkülözésnek, nyomorúságnak és szenvedésnek lettünk osztályosai. Viszont a háború megedzette testünket és lelkünket a nélkülözések és szenvedések elviselésére, találékonnyá tette elménket és serkentette akaraterőnket olyan alkotásokra, amelyek arra hivatvák, hogy a háború okozta nélkülözések fájdalmát enyhítsék s a hiányokat pótolják. A bőrnek hadi célokra való felhasználása s a zavarosban halászó spekulánsok lelketlen uzsoráskodása következtében a bőripar terén olyan drágaság állott be, amely szinte elviselhetetlenné teszi a fogyasztó közönség helyzetét. Ma már 35—40 korona egy pár cipő, 80—100—120 sőt 150 korona 1 pár csizma. Akinek 2—3 korona napszámból, vagy annak megfelelő hadisegélyből, vagy 1200— 2000 korona évi fizetésből keli családostól megélni, házbért fizetni, ruhát, élelmet szerezni, az a mai horribilis és még mindig emelkedő árak mellett képtelen magát és családját lábbelivel ellátni. A minden téren, ugy a találékonyság ban is vezető német adta ki a jelszót: tessék facipöben járni! A facipő kopogása eddig a szegénység tanyáin szokott felhangzani. De most máskép lesz. Elkövetkezett az idő, amikor nekünk is meg kell barátkoznunk azzal,, hogy mi is facipöben járunk ezután. Nemsokárá már csak a cipők gomblyukai lesznek bőrrel szegve, a többi részét fából, posztóból, bársonyból fogják gyártani. A fatalp német találmány s ép oly hajlékony, mint a bőrtalp. Első látásra meg sem lehet különböztetni -a bőrtől. Különféle vegyi uton készítve faháncsból, vékony kéregből, rostokból összeszőve állítják elő a jövő cipők talpát, mely nemcsak, hogy olyan tartós lesz, mint az eddigi bőrtalp, de vízhatlanabb is s a mi fő: sokkal olcsóbb is a bőrcipőnél. Hogy ezek a cipők nagyon jók lesznek, azt biztosítja ; z, hogy német gyátmány. Eddig minden, ami német kézből "került ki, jó volt. Most is ugy lesz és már mindenki örül, hogy cipőben járhat — tisztességes áru cipőben ! A kenyérjegy és lisztjegyek, az élelmiszerárak maximálása, a gabonarekvirálás, meg a hústalan napok bevezetése után elérkeztünk a cukorhoz. Ez nem azt jelenti, hogy bajban vagyunk, talán nincsen Magyarországon cukor. Hiszen lisztünk, kenyerünk is van, de mert be kell rendezkednünk egy olyan terminusig, amelyet földi ember nem ismerhet, óvatosságból az állam veszi kezébe a rólunk való gondoskodást, a kivételes törvények erejénél fogva benyit az éléskamaránkba és most megállapítja, hogy nálunk, magánosoknál, kereskedőknél, a cukorgyárak raktáraiban tulajdonképpen mekkora cukormennyiség van felhalmozva. A kormányrendelet, mely a cukorrépatermelést szabályozza, szintén ezt a célt szolgálja. Ebben ki van mondva, hogy cukorrépát mindenki csak cukorgyártás céljaira és pedig egy cukorgyárral történt szerződés alapján termelhet. A kormány viszont bármely cukorgyárat arra kényszeríthet, hogy a rendelkezésére álló cukorrépa mennyiségből bizonyos mennyiséget más célra átengedjen. ' Most elkövetkezett a cukorkészletek bejelentésének kötelezettsége. Összeírják a készleteket. Hamarosan, talán egy-két hét múlva, ha együtt lesznek az összes adatok, a szakértőbizottságok jelentései. Uj kormányrendelet fogja megállapítani az egy ember által naponta elfogyasztható cukormennyiséget. Ezzel március első napjaiban életbelép a cukor-jegy. — A kinek nagyobb cukorkészlete van, mint a mennyi a kormányrendelet megállapítása sserint saját ka?znáiatara az uj cukorkámpany kezdetéig elégséges, az köteles fölöslegét a megállapított maximális áron a közigazgatási katóság által ezzel megbízott közegnek átszolgáliatni. A bejelentések elmulasztását szigorúan fogják büntetni. Senki több cukrot nem vásárolhat, mint amennyi őt megilleti. A kávéházakban pedig nemcsak kenyérjegyre, hanem cukor-jegyre is lesz szükség, ha valaki kávézni akar. Visszaállítják a vasárnapi munkaszünetet. A háború igen nagy változásokat idézett elő a kereskedelmi és ipari világban. A vasárnapi munkaszünetet el kellett törölni, hogy valahogy is póti lhatók legyenek a hiányok. A háború első hónapjaitól kezdve az élelmiszerek eladásával foglalkozó üzleteket vasárnaponként csak a déli tizenkét órától este hat óráig terjedő idő alatt kötelezték a bezárásra. A kormány ezen intézkedése ellen különösen a kereskedelmi alkalmazottak erős mozgalmat i indítottak, mert az ő pihenési idejüket a kormány rendelkezése megrövidítette. A mozgalomnak meg is lett az eredménye, amennyiben sikerült a kormányt a rendelet visszavonására bírni, legalább az év bizonyos szakát illetőleg. A kereskedelmi miniszter most értesítette az összes városokat és hatóságokat, hogy a vasárnapi munkaszünetre nézve a régi gyakorlatot visszaállítja s igy az összes ipari munka, valamint mindenféle elárusitása is, csak vasárnap délelőtt tiz óráig van meg engedve. Az enyhe tél folytán várható jéghiányra tekintettel azonban, megengedi a miniszter, hogy a folyó évi iunius elsejétől szeptember tizenötig, a napi élelmezési cikkek árusítása, a tulnyomólag ezek árusítására berendezett üzletekből este hat órától az illet > helyen megállapított .záróráig, legkésőbb azonban este kilenc óráig végezhető legyen. Ez a rendelkezés a szatócs üzletekre is vonatkozik, mivel tudvalevőleg a szatócs üzletek is azon üzletek közé tartoznak, amelyek tulnyomólag élelmiszerek eladásával foglalkoznak. Takarékoskodjunk a gyufával. A közönséget mindenre kell figyelmeztetni, mert a napi szükségleti tárgyakkal ugy bánik, mintha nem is volna háború és mindennel oly bőven volnánk ellátva, mint a béke idején voltunk. A megszokás hatalm a a kényelem úrrá lett az emberek akaratere jén. Mindenki ragaszkodik megszokott éle t módjához és mindama dolgokhoz, melyeke eddig használt és lemondani nem akar semmiről. Most azonban a legnagyobb lemondásra van szükség, mert csak így tudjuk sikerrel leküzdeni itthon a háborúval járó nehézségeket. Legújabban arról értesülünk, hogy a gyufából sem lehet a közönség redelkezésére annyit bocsátani, mint amennyit eddig elgyujtogattak. A gyufa árát is fölemelték, hogy kevesebbet pazaroljon a közönség. Nem használt. —- Most már külön kell inteni a fogyasztókat a takarékosságra, mert majd egy szép napon nein lesz gyufa. A gyufa gyuítóanyaga ugyanis hadicélokra kell és a munkaerő is megfogyott. Világos és könnyen érthető, hogy a legnagyobb takarékossággal kell a gyufával bánni. z enen. Már szentesítést nyert az a szigorú rendelkezéseket tartalmazó törvény, amelyet az országgyűlés az árdrágító visszaélések megtorlása és megszüntetése céljából hozott. Ez a törvény életbe lépett. Az eddigi rendeletek csak kihágássá minősitették a közszükségleti cikkek indokolatlan megdrágítását, ez a törvény azonban az árdrágítások bizonyos eseteit vétséggé minősiti, szigorú fogház, börtön és pénzbüntetéssel sújtja, E törvény szerint közszükségleti cikkeknek engedély nélkül aránytalan mértékben való beszerzése, felhalmozása, a forgalomtól való elvonása, vagy megsemmisítése, vagy ilyen cikkek forgalomba hozatalára, vagy előállító üzemeknek hatósági rendelkezés ellenére, vagy megszüntetése, vagy korlátozása vétséget képez. Megállapítja a törvény azt is, hogy ilyen esetekben a gyorsított bűnvádi eljárás szabályai nyernek 'alkalmazást. A hatóságoknak a saját területükön a legerélvesebben érvényt kell szerezni ennek a rendkívül hézagpótló törvénynek s a legnagyobb szigorral üldözni minden árdrágító visszaélést. Kell azonban, hogy a közönség mint hatásos közreműködő segítse a hatóságokat ebben a munkájában már a saját érdekében is s nagy segítségére lehet ebben a sajtó is. Éppen ezért felhívjuk a közönség figyelmét arra, hogy az árdrágítókról szóló törvény életbe lépett s ha valahol a törvényben meghatározott visszaélésnek jönne nyomára, tartsák kötelességüknek az esetet bejelenteni, mert csak igy lehet ez ellen az egész országot behálózó lelkiismeretlen kapzsi epidémia ellen kellő hatállyal küzdeni. A bejelentést meg lehet tenni akár a királyi ügyészségnél, akár bármelyik rendőrhatóságnál. Eladó I pár jókaröan lévő igás lószerszám. Bővebbet: Erzsébet=királyné=ut 17. kékfestő gyár fest minden szövetet, bármily szinre. Feketét 24 óra alatt.