Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1916-11-26 / 48. szám

2 BALATONVIDEK 1916 november 26. Az ötödik hadikölcsön. Az ötödik nemzeti hadikölcsönre is megnyílt a jegyzések ideje. Eltart, vagy 3—4 hétig. Ne hagyja senki ezt az időt kihasználatlanul. És értse meg mindenki, hogy miről van szó. A háború végének közelebb hozataláról, talán éppen a végső döntésről. Ne akadjon senki, aki azt higyje, hogy most már fölösleges a további buzgalom. Sőt. Most kell összeszednünk minden erőnket, mert ellenségeink is láthatólag az utolsó erőfeszítésekre készülnek. Sikereink katonáinkon nem múlnak. Hihetetlen megpróbáltatások akadályain keresztül győzelemről győzelemre törnek előre, mélyen bent vannak a román síkságon, a ránktörő más ellenséget határainkon ércfalként feltartóztatják, de éppen az ő megingathatatlanságuk ellenségeinket is ujabb és ujabb dühös ellenállásra és erőkifejtésre sarkalja, mintha mindent egy kártyára akarnának feldobni s hazárd módon visszaragadni az elvesztetteket. Ez ma a helyzet. És ebben a helyzetben nyitott szemmel kell őrködnie minden magyar embernek, hogy a kielégítő helyzet ránk nézve nehogy valamikép rosszabbodjék, hanem mindenképpen javuljon. Rendületlen győzelmi akaratunk vértezzen fel bennünket minden fegyverrel, hogy a végső döntést, a béke áldásait a magunk javára kicsikarhassuk. Nagyok és kicsinyek, akiknek dúsan, vagy soványabban adatott, áldozzanak erejükhöz képest a hadsereg felkészültségére s valamennyien fokozott buzgalommal munkálkodjanak azon, hogy az uj hadikölcsön a nép legalsó rétegeiben is az eddigieknél még fényesebb eredménnyel sikerüljön. Vigyázzunk, hogy katonáink hősi elszántságát az itthonvalók fukarsága, szűkmarkúsága valahogy alább ne lohassza. Az aláírás időtartama 1916. november 23-tól december 22-ig bezárólag terjed. Aláírási helyekül fognak szerepelni az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és annak közvetítő helyeiül szolgáló összes postahivatalok, valamint az összes számottevő hazai pénzintézetek. 1. A 6%-kamatozó járadékkölcsönk öt vény kibocsátási ára — épp ugy, mint a korábbi 6%-os járadékkölcsönöké — tulajdonképpen 97 K 13 f-rel van számítva, arra való tekintettel azonban, hogy a járadékkötvény kamatozása a kölcsön jegyzézét és beA magyar jellem. (Kivonat Dr. LAKATOS VINCE főgimn. tanárnak az „Ingyentej" javára tartott felolvasásából.) (Folytatás) Hogy a magyar sziv hazaszeretetre termett, azt Vásárhelyi András énekétől, mely 1508-ból való, bizonyíthatnám 900 év költői termékeivel el egészen Gyóni Gézáig. Erre nézve csak Tompának egy remek sorát idézem „Levél egy kibujdosott barátom után" c. elegiájából : „Szivet cseréljen az, aki hazát cserél". Ugyancsak Tompa szerint, olyan a magyar, mint az öregfa, melyet elszáradás nélkül nem lehet más földbe ültetni ; „Mert hosszú hervadás emészti azt a fát, Melyet nagy korában tesznek más földbe át". Habár a magyar fajtának egész lelkivilága azt mutatja, hogy nem született szolgaságra, mégis a világnak legkirálytisztelőbb népe. K' ne emlékeznék a Bánk bán heves haragú, háborgó indulatu Peterjára, ki látva a meráni asszony sértéseit, igy kiált fel : — Görög, gubás, bajor, olasz. Német, zsidó, nekem, mihelyt fejét A korona diszesiti, mindegy az ; Mert szent előttem a királyom és az Asszonyt becsülöm — ah, de mégis annak Én engedelmeskedni nem tudok". Körülbelül ugyanezt mondja Kozma A. is fizetését megelőzőleg már folyó évi november 1-én veszi kezdetét, a megtérítendő folyó kamatok hozzáadásával a járadékkölcsönkötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért a következő összegekben van megállapítva : 1. arra az esetre, ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik: a) az 1916. évi november 23-tól dec. 5-ig bezárólag történő aláírás esetén 97 K 70 f-ben, b) az 1916. évi december 5-ét követő időben 1916. évi december 22-éig bezárólag történő aláírás esetén : 98 koronában ; 2. ha pedig az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az aláírási határidő tartamára szólólag 98 K 50 f-ben. II. Az 5 és 'Mo-kal kamatozó törlesztéses kölcsönkötvény kibocsátási ára tulajdonképpen 95 korona ; arra való tekintettel azonban, hogy e kölcsönkötvények kamatozása a kölcsön jegyzését és befizetését megelőzőleg már f. évi október 1-én kezdetét veszi, a kincstárnak megtérítendő folyó kamatok hozzáadásával a törlesztéses kölcsönkötvények aláírási ára minden 100 korona névértékért a következő összegekben van megállapítva : 1. arra az esetre, ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizettetik : a) az 1916. évi november 23-tól dec. 5-ig bezárólag történő aláírás esetén 96 koronában, b) az 1916. évi december 5-ikét követő időben 1916. évi december 22-ig bezárólag történő aláírás esetén : 96 korona 25 f ben; 2. ha pedig az alább ismertetendő kedvezményes fizetési módozat vétetik igénybe, az aláírási idő egész tartama alatt változatlanul 96 korona 75 fillérben Az ötödik hadikölcsön 6°/o-os járadékkötvényei 1916. november 1-től kezdődőleg és minden év május 1-én és november 1-én lejáró félévi utólagos részletekben évi 6°/okal, az 572°/O-OS törlesztéses kölcsönkötvények pedig 1916. október 1-től kezdődőleg évi 5'/2°/o-kal minden év április 1-én és okt. 1-én lejáró félévi utólagos részletekben kamatoznak. — Általános élelmiszer rekvirá= lás. Az orsz. Közélelmezési hivatal vezetője báró Kürthy Lajos körrendeletet bocsátott ki, amelyben elrendeli, hogy ugy a termelőknél, mint a kereskedésekben és magánháztartásokban is össze kell irni a kávé, cukor, zsir, burgonya, liszt, bab, borsó s lencse^készleteket. „A magyar paraszt" c. versének egy helyén, hol a magyar nép nőtiszteletéről szól : „Lám, ha szerelemre gyulád föl a vére, Rárakná az ég, föld kincsét kedvesére, Amit érez, dalban, szóban is kimondja, De nem lesz a leánynak érzelgős bolondja". A magyar is helyet enged szivében örömnek, búnak, elkeseredésnek, de elkeseredésében nem pityereg, nem érzeleg, hanem jól kitombolja magát, hogy elvonuljanak szivéről a fellegek. Petőfi juhásza, aki babáját halva találván, elkeseredik s elkeseredésében jól fejbe teremti a szamarát, kissé groteszk alak ugyan, de az érzelemnek ezt a nyers megnyilatkozását többre becsüljük, mint Geöthe Wertherének egy sajtárnyi könnyét. A ki a magyar parasztnak jellemvonásaiban minden izében meg akar ismerkedni, az jól teszi, ha Kozma A.-nak előbb említett, sok népséggel biró költeményét elolvassa. A mostani világháborúra való tekintettel még csak egy strófát legyen szabad belőle idéznem : ,,A katonasorban láttam fiatalját, Zsönge regruták ma, — holnap harci dalják. Fegyvert a kezébe, paripát alája 1 . . S a paraszt, az Isten első katonája". Amilyen méltóságosan komoly a magyar jellem, épen olyan a tánca is. Ugyancsak Kozma Andor szerint : „Táncából világlik ki az egész jellem : Csupa fékezett hév, erőteljes kellem . . HIRE K. — A katonák miséje. A mult csütörtökön reggel, a helybeli katonaság a plébánia templomban csendes misét hallgatott, melyet dr. Dunszt Ferenc apát mondott. Mise után a katonaság felesküdött az uj uralkodóra. — Jótékonyság. Festetics Tassiloné hercegnő Ö főméltósága 100 koronát ajándékozott a berzencei ovodások karácsonyfájára. — Adomány. Festetics Tassiloné hercegné O főméltósága 50 koronát volt kegyes a zárdai jótékony bazár céljára adományozni. — Jótékony bazár a zárdában. Az irgalmas nővérek jótékonyságáról általánosan ismert, agilis és közszeretetben álló főnöknője a szegény gyermekek karácsonyfája javára, a zárda tornatermében, tombolával egybekötött jótékonycélu bazárt rendez, 20 fillér belépődíjjal. A bazár az idén a szokottnál is jóval gazdagabb lesz, melynek csak puszta megtekintése is nagy műélvezetet fog nyújtani a közönségnek. Sok száz- és száz tárgy lesz ott felhalmozva, melyeknek nagy része gyengéd női kezek művészi alkotása s a melyek — eltekintve a nemes céltól — bizonyára fel fogják kelteni a közönség vásárlási kedvét. Ákiknek lelke a szép és nemes cél iránt fogékony, melegen ajánljuk a jótékony bazár megtekintését. A bazár decemb. 2-án d. e. 1 1 órakor nyílik meg. — Hadi délután a zárdában. Az irgalmas nővérek zárdájában decemb. 10-én délután, a zárdában ápolt sebesült katonák javára, gazdag és élvezetes műsorral, hadi délutánt rendeznek. Belépődíj 1 korona. — Katonai kitüntetés. A német császár Heissig Józsefet, a vezérkarhoz beosztott s a 45-ik hadosztálynál működő századost, az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért a II. osztályú vaskereszttel tüntette ki. A vitéz és jelesen képzett századosnak ez már a 4-ik kitüntetése. — Szívből gratulálunk ! — Gyászrovat. Özv. Braun Pálné sz. Dongó Paulin, f. hó 22-én, 80 éves korában elhunyt Szombathelyen. A boldogult urnő valamikor a „felső-patika" tulajdonosnője volt. Özv. Sólyomi L i p ó t n é, néhai Sólyomi Tivadar, volt sümegi főszolgabíró édesanvja, f. hó 22-én, 90 éves korában elhunyt Balatonedericsen. Egymagában lassan, párral frissen lejti, De a jobb eszét el sohasem felejti". Amint a táncból a magyar jellemre, ugy lehet más népek táncából következtetni az övékére. B e r z s e n y i Dániel, a nagy ódairó meg is teszi ezt „A t á n c o k" c. leiró költeményében. „Nézd a tánc nemeit, mint festik játszi ecsettel A népek lelkét s nemzetek izleteit. A német hármas lépéssel lejtve kering le, S párját karja közé zárja s lebegve viszi. Egyszerű a német mindenben s csendesen örvend. Egyet ölel mindig s állhatatos szerető. A gallus fellengve szökik s enyelegve kacsingat, Párt vált, csalfa kezet majd ide, majd oda [nyújt; Ez heves és virgonc, örömében gyermeki nyájas Kényeiben repdez s a szerelemben kalóz. A magyar egy Pindár: valamerre ragadja negéde, Lelkesedett tűzzel nyomja ki indulatit, Majd lebegő szellő, szerelemmé olvad epedve, S buja hevét kényes mozdulatokba szövi; Majd maga fellobbanva kiszáll a bajnoki táncra, (Megveti a lánykát diadalmi dagály), S rengeti a földet: Kinizsit látsz véres ajakkal A testhalmok közt ugrani hőseivel. Titkos törvényit mesterség nem szedi rendbe, Csak maga szab törvényt s lelkesedése [határt. Ember az, aki magyar tánchoz jól terme, öviiljön! Férfierő s lelkes szikra feszíti erét". Sokat lehetne szólni a magyar vendég-