Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1916-10-01 / 40. szám

2 BALATONVIDÉK 1916 október 1. aztán a termelő az áraknak leszorításával, a fogyasztók pedig az áraknak uzsoraszerü felhajtásával fizetett meg. A közigazgatás pedig ölhetett kézzel nézi az anyagi erőknek ezt a szétmorzsolását. Minden mezőgazdasági szervezkedést kezdettől fogva olyan színben tüntettek fel nálunk eddig, mintha a gazda mások megélhetésére törne, mihelyt a termelő és a fpgyasztó egymást kereste a piacon s nem kivánt egy harmadik, negyedik, ötödik felesleges közvetítőt. Ezeket a bajokat a háború által teremtett viszonyok mutatták meg a maguk teljes meztelenségükben. A háború harmadik esztendejében a hadijótékonyság mellett az egyre növekvő drágasággal küzdő szegényebb polgártársaink támogatására is szervezkednünk kell. Ezeknél az embereknél a lét és nemlét kérdéséről van szó. Olyan szociális probléma ez, amely a nemzet, a háború diadalmas befejezése érdekében, elve tiltakozik minden halogatás ellen. Hogy a jóindulat mennyire nem ismer akadályokat, azt a legutóbb bebizonyította Miskolc város, ahol a hatósági közélelmezés a legszebb sikerrel gondoskodik a lakosság ellátásáról. Nagy Ferenc miskolci polgármester egy millió korona alaptőkével (amelyet 4 és fél százalékos kamattal a helybeli pénzintézetektől vett kölcsön a város) közélelmezési vállalatot létesített. A vállalat élén a polgármester áll, megfelelő személyzettel. A vállalat irodája összeköttetést tart fönn az ország termelőivel és közvetlenül szerzi be az élelmicikkeket. A beszerzett szükségleti cikkeket óriási raktárban helyezik el. A legutóbbi hónapokban a vállalat három millió korona forgalmat csinált. A raktárban a városnak egész évi szükséglete van fölhalmozva ; tavalyról még hat vaggon kukoricája maradt a városnak. Az élelmiszereket a város hatósági boltokban, saját alkalmazottaival árusittatja a közönség részére. A városnak van hat tejcsarnoka, amelyekben vajat és cukrot is lehet kapni. A kertészeti telepen zöldségféléket termesztenek és azokat is hatósági üzletekben adják el. Ezenkívül bab, lencse, kávé bőven van a hatósági boltokban, de több élelmicikket a piacon is árusit a város, ahol fölveszi a küzdelmet a kofák uzsorájával. A városi kenyérgyárban hatvan métermázsa kenyeret sütnek naponta, elsősorban a szegény nép számára, amely számozott jegyekkel jut az előirt kenyérmennyiséghez. A város bőven el van látva liszttel. A nagyszabású vállalat adminisztrációjának nagy segítségére van a város teherautója, amellyel szükség esetén távolabbi vidékről is a városba tudják szállítani a terményeket. A város szerződéseket kötött tejtermelőkkel, amelyek alapján a környékbeli uradalmaktól naponta hatezer liter tejet kap. — Havonta egy vaggon vaj érkezik Dániából. A vaj nagyobb részét Budapesten hűtőkben elraktározzák és onnan szállítják a szükséghez képest, ha kell, teherautóval Miskolcra. Egy kilogramm vaj 8 korona, hollandi sajt 6 korona. A városnak van juhnyája, marhaállománya, sertéshizlaldája. A nyersterményeket maga a város dolgoztatja föl és a zsirt, továbbá a hentesárukat a városi kolbászgyárban dolgozzák föl. A hatósági husmészárszékben egynap alatt átlag 1834 család vesz zsirt 3050 korona értékben. Minden beszerzett szükségleti cikket a központi áruraktárban helyeznek el. Ez idő szerint mintegy 300 ezer korona értékű áru van beraktározva. A városnak 8 kenyérüzletében nemcsak kenyeret, hanem burgonyát is kapni, kilóját 14 fillérjével. Szenet, fát teherautóval szállítanak be a városba. A város a közélelmezési vállalat számára legutóbb is 17000 darab tojást kötött le a kereskedőknél. A városi kifőző is eredményesen működik, ami természetes, mert a szükséges élelmiszerek rendelkezésére állanak. A városi kifőzőt igen sokan keresik föl a jobb társadalmi osztálybeliek is. A régi könnyű életnek vége van. Az élet terhe mindennap növekszik, minden nap több suly nyomja vállunkat. A kenyér, a fa, a gúnya, a cipő, a doktor, a patika, minden drága, csak a munka és különösen a szellemi munka és az élet olcsó. Itthon, a mi frontunkon sem öröm az élet, harc az élet itt is, csak ezen a fronton nem vér, hanem verejték és könny folyik és nem ágyúgolyók sivítanak, hanem gyerekek, nem ágyuk dörögnek, hanem gyomrok korognak, nem géppuskák kelepelnek, hanem fogak vacognak. Nálunk kisebb ugyan a pillanatnyi életveszély, de az élet veszedelme itt is nagy és állandó, mert mig a test folyton követel, a test gazdája, szegény folyton csak adós marad, tartozik már magának a zsírral, a tejjel, a téli gúnyával. A közélelmezés kérdése háborúban majdnem olyan fontos, mint a hadvezetés. Amint a mienket kivéve, minden hadsereget a legtehetségesebb katonák vezetnek, ugy a háborús országok élelmezési ügyeit — a mienket kivéve — a legtehetségesebb szakemberek intézik. Igen nagy, nehéz munka az, egy nagy ország, egy nagy vidék, egy nagy város élelmezése. A mi országunké különösen nehéz, mert a mi országunk a központ: hatalmak éléskamrája s a mi termésünket ugy kell felosztani, hogy Ausztriának és Németországnak is jusson belőle. De ha erély, józanság és jóindulat a tehetséggel párosul, akkor a közélelmezés nehéz problémája megvan oldva. Az államnál épp ugy, mint a városokban. Mert faluhelyen a háború dacára sincs inség. A városokban sem lenne, ha eréllyel, jóindulattal és tehetséggel intéznék ezt a fontos ügyet azok, akiknek ez hivatása és kötelessége. Ezt bizonyítja Miskolc példája. Arra kérjük azért egész tisztelettel a fent címzett hatóságokat : kövesssék Miskolc város polgármesterének nemes példáját és tegyenek meg mindent Keszthely város szegénysorsu közönsége élelmezésének biztosítására. Azok a szegény emberek, akik itthon nehéz és hasznos szellemi és testi munkával vannak elfoglalva s akiknek kenyérkeresőjük a harctéren küzd és szenved a hazáért, vagy már kiszenvedett és most örök álmát aluszsza a távol idegenben, — megérdemlik, sőt joggal követelhetik is ezt a hatósági gondoskodást. Nemcsak Keszthely, hanem Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Csáktornya, Tapolca, Sümeg és a többi városi jellegű nagyközségek szegényebb sorsú közönségének érdekében is emelünk szót. Az alispán ur mindé zeken a helyeken szervezhetne élelmezési bizottságokat, melyeknek élén a polgármesterek, illetve főszolgabirák állanának a községbirákkal. Ezeknek a bízottságoknak készletek beszerzésén és igazságos szétosztásán kivül még az is feladata lenne, hogy megakadályozza az élelmi cikkek elrejtését, s a kiéheztetési és árfelhajtási piszkos spekulációkat. Igy minden szájnak biztosithatnánk a létfentartáshoz szükséges falatot, mint Németországban, vagy Bulgáriában, ahol tehetséges, ambiciózus és becsületes emberek intézik ezeket az ügyeket ! Harminc fillérrel drágul a cukor. A fogyasztó közönség számára ujabb kellemetlenség készül. A Cukorközpont — mint értesülünk — október 1-től kezdve felemeli a cukor árát. A beavatottak ezt már előbb is sejthették, mert egy idő óta alig kapni az üzletekben cukrot, a minek nyilvánvalóan az lehet a magyarázata, hogy magasabb árakra várva, a gyárak és a nagyés kiskereskedők lehetőleg visszatartották a cukrot és nem engedték át a fogyasztóknak. Október elsején tul már bőven lesz cukor, mert a cukor árát kilogrammonkint legalább 30 fillérrel fogják felemelni. A cukorgyárak azzal védekeznek, hogy az áremelés egy részét át kell engedni a gazdáknak, mert a cukorrépáért az idén sokkal többet kell nekik fizetni, mint tavaly és hogy az idei répatermés sokkal gyöngébb, mint a tavalyi volt. A cukorgyárak pedig megirigyelve más szakmák központjainak és karteljeinek szeiuérmetlenségét, nemcsak annyit, hanem még többet akarnak keresni, mint eddig kerestek és így a termelésben előálló hiányt és a répaárak felemeléséből keletkező különbözetet a fogyasztóközönséggel fogják megfizettetni. A kormány ezúttal sem veszi oltalmába a fogyasztókat, helyesnek fogadja el a cukorgyárak álláspontját és hozzájárul ahhoz, hogy a cukorközpon a jelentékeny áremelést végrehajtsa

. HIRE K. — Zalamegye az aradi gyász= ünnepen. Aradon, a 13 hős yértanu tábornok emlékoszlopánál az idén is megünneplik október 6-án a gyászos évfordulót. A gyászünnepélyen Zalavármegye közönsége is képviselve lesz, amennyiben a vármegye legutóbbi közgyűlése egy bizottságot választott, amely részt fog venni az ünnepélyen. A bizottság tagjai grót Batthyány Pál, Bosnyák Géza és Eitner Zsigmond orsz. képviselők lesznek. — Hol halt meg Rakovszky Béla ? Az összes fővárosi lapok s ezek révén a vidékiek is Sabácot jelölték meg Rakovszky Béla elhalálozási helyéül. E téves híradás folytán mindenki azt hitte, hogy a keszthelyi kerület országgyűlési képviselője Szerbiában halt meg és voltak olyanok is, akik halála okául valami merényletet emlegettek. Pár nap múlva aztán kitűnt, hogy Rakovszky Béla a somogymegyei Szabáson halt meg egy hétig tartott betegség és pedig leukémia (fehérvérüség) következtében, sógorának Tallian Dénes bárónak vendégszerető házában, ahova látogatóba ment. Holttestét a pozsonyi családi sírboltban fogják nyugalomra helyezni. — Házasságkötés. Vértessy Iván a m. kir. Honvédelmi Minisztériumba beosztott m. kir. honvéd százados szeptember 16-án tartotta esküvőjét Nagykanizsán a SzentFerenc rendű szerzetesek templomában Knortzer György, a Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztár igazgatója leányával Tercsikével. — Tanuk voltak : dr. Plihál Viktor nagykanizsai kir. közjegyző és Vizlendvay Sándor duzsnaki földbirtokos. — Keszthelyi ifjak levele az orosz hadifogságból. Lapunk felelős szerkesztője a következő levelet kapta az orosz fogságba esett keszthelyi ifjaktól : Igen tisztelt doktor ur 1 Fogadja szívélyes üdvözletünket a hadifogságba jutott keszthelyi fiuktól, akik a 48-ik gy. ezredben szolgáltak. Nagyon jól megy sorsunk. Kérjük szíveskedjék ezt becses lapjában közzétenni. Igaz, mély tisztelettel : Gyömörey Imre, Neumann Lajos, Gyömörey Elek, Barka Ferenc, Török Ferenc, Bakos József, Kovács József. - A szegény keszthelyi fiuk óhajának készséggel tettünk eleget, már csak azért is, hogy hozzátartozóikat némileg megnyugtassuk. — A király ajándéka RedlerJó= zsef keszthelyi cipész=mesternek. Őfelsége a király Redler Józsefnek, — akinek 8 fia közül 7 katona, 5 pedig a csatatéren harcol s ezek közül 2 már meg is sebesült, 500 koronát utalt ki magán pénztárából és egy duplafedelü ezüst órával is megajándékozta, melynek külső lapjára a magyar korona 1. F. J. betű, (a király monogrammja) és 1916. évszám van belegravirozva. A király ajándékát a csepelszigeti főszolgabíró nyújtotta át Redlernek, aki jelenleg Csepelszigeten, egyik fiánál tartózkodik. — Adakozás. A szegény elemi iskolai tanulók felruházására adakoztak : Dr Lénárd János 200 K, Keszthelyi takarékpénztár 50 K, Keszthelyvidéki takarékpénztár 50 K, lmrik János 50 K, Práger Tivadar 40 K, Berkes Ottó 30 K, Meizler Károly 20 K (és ruhát), Neumark Béla 20 K, Beck Sándor 10 K, Marton Mór 10 K, Kovács Mór 10 K, Kummer Mihály 10 K, Schleiffer Izidor 10 K, Hoffmann József tizedes 5 K. Szalczer Sándor 2 K- — További szives adományokat kér Berkes Ottó iskolaszéki elnök.