Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)
1916-09-24 / 39. szám
2 BALATONVIDÉK 1916 szeptember 10. A balatoni kérdés múltjához. . . — Közli : N. B. — Most, mikor a balatoni kérdés ismét napirendre került, nem lesz hiábavaló, ha megemlékezünk a Balaton ügyéről 1835-ben. Ugy látszik, akkor is szűknek érette korlátak a magyar tenger s hullámai átcsaptak a partokon, hogy elnyeljék a viruló réteket s bedöntögessék a közeli faluk gyöngebordáju, nádfödeles viskóit. A Helmeczy Mihály szerkesztette, Pesten megjelenő »Társalkodó« negyedik évfolyamának (1835.) 54. és 55. számában Nóvák Dániel foglalkozik ekérdéssel ^Magyarországi nagy tavak. c. cikkében. Sorban tárgyalja a Balaton, Fertő, Velencei, Palicsi tavak lecsapolását. Legrészletesebben a Balatonnal foglalkozik s adja rövid történeti és földrajzi ismertetését is. »QaIerius római császár, — ugy mond — ki sok sötét erdőt a' roppant birodalom' tartományiban kivágatott, a' Balaton' vizét is egy, e' célra ásott csatornán a' Dunába ereszteté. E' most érintett csatorna azon helyen álla, hol most a' Sió ömlik. Ezen folyóvíz a' Sárvízzel, (melly mintegy 600,000 pengő forintba került) egyedül Simontornyánál, melly azután a' Dunába ömlik ; ennélfogvást a' Balaton összeköttetésben áll a' Dunával, de mivel a' csatorna' ágyát többé nem tisztiták ki, az lassanként eliszapult, s' igy a közösülés is félbenszakadt, gátoltatván a' viz' szabad lefolyása. . . A Balaton' lecsapoltatása 's azon térnek haszonvehetö földekké által változtatása iránt, melyet most annak vize elborit, már több izben vala szó 's ez iránti vélemények is különfélék voltanak. Hogy tehát ezen kérdésben forgó tárgy végre el döntethessék, fensőbb helyről jött rendelés' következésiben, május 13-án 1832.-be, 's aprif 29-ikén 1834ben Ádándon a' Balaton' vidékén gyűlések tartattak egy kir. biztos' elnöklése alatt, és számos megyei 's uradalmi küldött' jelenlétében. A' Balaton-lecsapolást tárgyazó, 's ott' felterjesztett javaslatterv' főpontjait teszik : a' víztükrének 2 öllel a 1 a ntosabb szállítása, a' Sió' árkának egyenesvonalba vitele 's azon 3 malom' megszüntetése, Érzi is ezt a derék honvéd s tudja, hogy gondoskodik felőle királya : Én fölöttem hiába dörög az ég, Az én búzám ugy sem vágja el a jég; Majd ád nekem Ferenc Jóska kenyeret, Hol egészet, hol darabot, hol felet. . . A magyar katonának az a meggyőződése, hogy a király megjutalmazza vitézségéért, most átszáll az egész nemzetre, hiszen annyian küzdenek, véreznek a harctereken, hogy itt már nem a nemzet fiatalja, hanem szinte apraja-nagyja szerepel. . . . Felszántatom a király udvarát, Belevetem az ország bánatát, Hadd lássa meg a király felsége, Mi terem a magyarok szivébe' ? mondja a dal. És én hiszem, hogy mi magyarok már eléggé felszántottuk, meg is boronáltuk az »udvar« talaját megfizethetetlen háborús szolgálatainkkal — életünkkel és vérünkkel s joggal vethetjük bele az ország bánatát, hogy királyunk orvosolja vérző sebeinket, látva azt, hogy mi terem a magyarok szivébe'. Mert bizony nagyot kellett fordulnia az idő kerekének, hogy a Kossuth-nótát megváltoztassa. De semmi kétség, nagyot is fordult, nem hiába énekeljük : Ferenc Jóska azt izente, Elfogyott a regementje . . . SZIGMA. melylyek a' Sió' szabad lefolyását gátolj á k.« Ugy látszik a cikk írója pontosan értesült a Balaton szabályozásáról, sőt talán beavatott egyén is lehetett, oly aprólékosan ismerteti a tervezetet : »A' Sió uj árka e' javaslatterv szerint, azon helyig, hol most a' Kapós a' Sióba ömlik, teszen mintegy 19,000 bécsi hoszölet, mely nevezett hely O/.ora és Simontornya közt' fekszik. Ha most már az ujdon ásatandó folyóvíz ágyának feneke 3 öl lesz, felül pedig 5 és 6 öl, ugy azon földmenyiség, mellyét belőle ki kell ásni, teszen közel 177,000 köb-ölet.- A' megtörtént geometriai mérésekből kitetszik, hogy a' Sió vizének esése a' Kapós' torkolatáig, vagy az előbb felhozott hosszúságban 30 lábat tesz. Vegyük fel, hogy a Balaton vizének tükre 2 öllel", vagy 12 lábbal alantabb szállíttatik, 's hogy az uj árokban folyó víz' vastagsága, avagy testüsége 5 lábra vétetik, ugy marad még az esés számára 13 láb ; ennélfogva minden száz ölre közel 10 vonal, tehát nem egészen egy hüvelyk, midőn ellenben a' Kapósnál az esés az előbbi hosszúságra 1 '/a hüvelyket tesz*. Ez a tervezet. Azt is bebizonyítja Nóvák, hogv ebből kár egyáltalában nem, sőt haszon hárul a közre, mert, ha a Balaton két ölre száll is le, még mindig marad 112,000 hold terjedelmű tó, melyben a halászat tovább folyik. De ezenkívül 50,000 hold nyerhető gazdasági célra s ennek a földmennyiségnek száma kétszer annyira rúghat fel, ha a körül fekvő posványok is kiszáradnak a lecsapolás folytán. A folyóvíz szabályozásához szükségesnek lartia a cikk irója, hogy a vizet semmi sem akadályozza szabad folyásában s ezen akadályok közé tartoznak főkép a malmok. Ezért a Sió régi árkáról el kell távolítani a 3 malmot, mely a viz tükrének alább szállítása esetén ugy sem működhetik tovább. Arról meg biztosit, hogv, ha a Sió medrét mélyítik is, nem fog a vizbőség ártani sem a beleömlő Kapósnak, sem a kapcsolatos' Sárviz-csatornának. Még a legapróbb körülményekre is kiterjed Nóvák figyelme : ^Magában értetődik, hogy azalatt, míg az uj árok elkészül, a' Balaton' kifolyását a' Sióba tökéletesen elzárni szükséges, miután az uj irány (trace) némely helyen átmetszi a' régi Sió' árkát. Ha felvesszük, hogy évenként háromezer ember dolgozik 14—15 hétig, annak bevégzése ezen számítás szerint 3 esztendő lefolvása alatt történhetik meg. De j o mi történik valljon a' kiásott földdel ? kérdezi talán valaki ; kitöltetik-e azzal a régi árok, vagy töltések hányatnak-e fel kétfelől, 's valljon ezáltal, hogy a' Balaton' vizének szabad lefolyása gátoltatik, nem fenyegeti-e azalatt a' környéket ujabb veszély ? Ha megfontoljuk, hogy a' Balaton víztükrének 2 ölre leszállítása által a' csatorna' árka Sió-Foknál, a' lefolyó víz' tükréig 12 lábat túlhalad: magától értetődik, hogy ezen helyen 's tehát igen távol nem lehet szükség két-oldali töltésekre, 's hogy ezentúl, bárha a' Szala 's más források szünetlen belevezetik is fölösleges vizeiket, a Balaton' tükre azáltal, hogy a' nagy tó víztömege bizonyos földalatti csatornákon ismét utat talál magának, olly magasra nem emelkedhetik, hogy az kiöntéseket okozzon.« Lehetetlen, hogy ezen idézett cikk sorai közül ki ne érezzük a Balaton-kultusz fáradhatatlan barátját, ki már akkor érezte, a kérdés nagv fontosságát. Ez csendül ki további soraiból is. ^Történjék bármiképen is ezen vizek' szabályoztatása, nem lehet őszintén mást óhajtanunk, hogy ezen nagyszerű vállalat minél előbb elkezdessék, és sikerülvén az, a földmivelésnek egy nevezetes tér adassék vissza, melly századok óta már haszonvehetlen fekütt, 's egoismus miatt talán még néhány századig hasonló állapotban maradna, ha a' józan ész azokat, valamint a' folyam' hatalmas ereje is, el nem taszítaná magától«. igy irt 1835-ben egy buzgó hazafis, azt hiszem, akad ma is nem egy követője, ki a fővárosi sajtó utján felkarolja a magyar tenger kultuszát. Előfizetési Felhívás ! Felkérjük mindazokat a tisztelt előfizetőinket és állandó hirdetőinket, akiknek előfizetési és hirdetési dijja folyó év junius hó 3G-án lejárt, hogy azt megújítani és a dijjakat lapunk felelős szerkesztője és kiadója dr. Csák Árpád kezéhez (Kossuth Lajos-utca 58. sz.) postautalványon mielőbb megküldeni szíveskedjenek, hogy a lap megjelenése fennakadást ne szenvedjen. Ezekben a rendkívüli időkben az előfizetési és hirdetési dijjak pontos befizetése méltányos kivánság. HIRE K. — Személyi hir. Kohl Medárd püspök a mult pénteken Keszthelyre érkezett. Szombaton reggel 9 órakor a temetői kápolnában misét mondott Vaszary Kolos lelke üdvéért. Rakovszky Béla meghalt. Lapunk zártakor vettük a hirt, hogy Rakovszky Béla,, a keszthelyi kerület alkotmány párti képviselője Sabácban váratlanul elhunyt. Halála okáról közelebbi adatok ezideig még nincsenek. — Nyugdíjazás. Hajba Mihály szentszéki ülnök, zalaszántói plébánosnak plébániájáról való lemondása f. é. december hó 31-ére elfogadtatván, a szent Domonkosról nevezett egyházmegyei papi nyugdíjintézet nyugdíjasai közé 1917. évi január hó 1-től kezdődőleg felvétetett. — Kinevezés. Horváth Rezső vörsi urad. főerdészt Őfelsége a király hadnaggyá léptette elő. — Uj királyi ügyész. Az igazságügyminiszter dr. Mikes Jenő kézdivásárhelyi kir. ügyészt, a nagykanizsai kir. ügyészséghez helyezte át. — Halálozás. Vinkler Vilmos ékszerész és órásmester a mult hétfőn, 42 éves korában, hosszas szenvedés után elhunyt. Derék, szorgalmas és köztiszteletben állóiparos volt. — Elhunyt kanonok. Reiner Gyula,, a szent Miklósról nevezett ercsii c. apát, a veszprémi székesegyház mesterkanonokja f. hó 13-án, rövid szenvedés után, 76 éves korában meghalt Veszprémben. Folyó hó 15-én. d. e. 9 órakor temették el a város közönségének őszinte részvéte mellett. — Kérelem városunk nemeslelkü gyermekbarátaihoz. A hideg időszak rohamos közeledtével bizalommal fordulok kérő szómmal városunk nemeslelkü gyermekbarátaihoz, hogy a szegény tanulók iránt mindenkor tapasztalt áldozatkészségükkel legyenek kegyesek abbeli törekvésemet támogatni, hogy szegény elemi iskolás tanulóinkat cipővel és ruhával elláthassuk. Mentsük meg ezáltal szegény tanulóinkat a tél folyamán is az iskola számára, gyermekeinket pedig a pusztító járványoktól és betegségektől ! Szives adományokat — akár pénzben, akár viseltes ruhákban és cipőkben — hálás köszönettel fogad BERKES OTTÓ iskolaszéki elnök. — A Balatoni Muzeum gyarapo= dása. Kövessy András ormándi molnármester ur egy szép Mammut-fogat volt szives a Balatoni Muzeumnak ajándékozni. Az őskori állat fogát Ormánd-pusztán találták egy homokbányában. — A balatoni villamosmüvek szanálása. Emlékezetesek még azok a bajok, amelyek a felszámolás alatt álló Hazai Villamossági Részvénytársaság balatoni elektromos müveit érték. Most a Balatoni Szövetség kezelésében és a honvédelmi miniszter o | f felügyelete alatt állanak az elektromos müvek. Ez az állapot azonban alkalmasint nem fog soká tartani, mert e Balatoni Szövetség legutóbbi közgyűlése a balatoni érdekeltségek álláspontjának megfelelően elhatározta, hogy a müvek átvételére részvénytársaságot alakit.
