Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)
1916-08-27 / 35. szám
XX. évfolyátn. Keszthely, 1916. szeptember 139. 37. szám. ár: B I B M| II I • Mg szerk A I n IIIIU V111 •• M hegyed évre 250 K RJ fe • MM I 1 fc || H I 11 l_ lm XVft rZmíSÍ Egyes sz.ára^ 0 20 K ^ ki TO • ü 1 1 • I P » I 1 Nyiittér ^ronMnt, kor. KESZTHELY, HEYIZ S AZ EGÉSZ BALATONKÖRNYÉK n k 7 Kéziratokat nem Szerkesztőség és kiadóhi- ERDEKEIT EL0M0ZDIT0 ad„ n_k_VÍ S Sza. vatal KOSSUTH LAJOS- „ ^ ,, , T r.l r ¥ ^ i ¥ ¥¥ II m ¥ I 4 ¥ » Szerkesztőségi és kiadószám. POLITIKAI HETILAP. — Előfizetési felhívás ! Felkérjük mindazokat a tisztelt előfizetőinket és állandó hirdetőinket, akiknek előfizetési és hirdetési dijja folyó év junius hó 30-án lejárt, hogy azt megujitani és a dijjakat lapunk felelős szerkesztője és kiadója dr. Csák Árpád kezéhez (Kossuth Lajos-utca 52. sz.) postautalványon mielőbb megküldeni szíveskedjenek, hogy a lap megjelenése fennakadást ne szenvedjen. Ezekben a rendkívüli időkben az előfizetési és hirdetési dijak pontos befizetése méltányos kívánság. Az ipar. Irta: Dr. MAGYARÁSZ FERENC. Kultúrnépek megélhetésének egyik főforrása az ipar. Ha ez teszi a lakosság főfoglalkozásának és jövedelmének 'nagyobb részét, azt az országot iparinak, ha a mezőgazdaság, őstermelőnek nevezzük. Az ipar nem független az őstermeléstől. Nem csak azért, mert ettől kapja földolgozandó anyagának nagyobb részét, hanem azért is, mert őstermelő országban, minő a mienk is, a földből élő emberek is űznek némi ipart, és az iparosoknak is, kivált faluhelyen, szokott lenni földjük, szöllejük, állatjuk. Ipart és őstermelést annyira nem lehet szabad egymástól mere\en elválasztani, hanem az egyiknek inkább állandóan ki kell egészítenie a másikat. Más szóval egy ország nemzetgazdasági élete annál virágzóbb, mennél több nyers termékét tudja saját maga földolgozni. Ez az ipari életnek legősibb, legnagyobb föladata. Ez által szerez magának a mezőgazdaság biztos piacot, ezáltal jut az ipar legközelebbről, tehát legkönnyebben és legolcsóbban a maga nyersanyagához, ezáltal kímélhető meg a fogyasztó közönség is attól a szinte végzetes kényszertől, hogy aránytalanul drágábban vásárolja viszsza idegenből földolgozott állapotában azt, amit az idegen nyers állapotban oly olcsón vásárolhat meg tőle. E tekintetben mi magyarok, mi türés-tagadás, még mindig nem bírunk lépest tartani nyugati szomszédainkkal, még a legközelebhivel sem. S ha most, midőn még egész általánosságban foglalkozom az iparral, ennek a hátramaradottságnak okait keresem, ugy találom, hogy ez a nemzetgazdasági jelenség nem egy-két okból ered, hanem az okok egész láncolatának következménye. Csak a fontosabbakra akarok rámutatni. A legrégibb ok, az alap ok persze a mi sajátos, kedvezőtlen történelmi helyzetünk. Beleékelődve a kelet és nvugat közé, létünkért kellett véreznünk azokon a századokon keresztül, arhelyekben a nyugati népek a mi védőbástyáinkon tul a békés fejlődésnek minden áldását élvezhessék — anélkül, hogy ezért valaha hálásak lettek volna irántunk. A második ok szintén a történelem. Mikor a létünk és fönnmaradásunk már biztosítva volt, akkor meg nemzeti önnáilóságunkért és alkotmányunkért vívott harcaink szívták föl a legtermékenyebb nemzeti energiánkat. A harmadik ok egv ipari állammal való szoros politikai és gazdasági kapcsolatunk. Ez az állam a maga biztos fedezékéből valóságos gazdasági harcot indított ellenünk. E harcnak politikai oldalával nem foglalkozom ; gazdasági hátránya azonban kétségtelen. Kereslet és kínálat dolgában egyaránt lekötött bennünket piacának. A negyedik ok a mi faji jellegünk, melv kivált a multán sokkal nagyobb kedvét találta a mezőgazdaságban, mint az iparban, melynek termelő ereje úgyszólván kizárólag az állandó, serény, szakértő, mindent lekötő egyéni munkában áll, míg a mezőgazdaságban a földnek kimeríthetetlen termelékenysége annyit mindig nyújt, amennyiből jól-rosszul meg lehet az embernek élnie. Ezért nem szerette a régi nemesi társadalom az ipart, ezért van még napjainkban is nagvobb keletje a legnvomoruságosabb íateiner-pályának is, mint az iparnak Ugyancsak a faji jelleghez tartozik az ötödik ok is : nálunk a kisiparos az ipart nem tekinti kizárólagos élethivatásának é^ jövedelmi forrásának, tehát nem is fekszik neki teljes és tökéletes igyekezettel, ambícióval, nem is keresi saját haladásának módjait ; főcélja, hogv egy k ;s földet, szőlőt szerezzen, s ha ez megvolt, akkor a mezei munka ideién szegre akasztotta az ipart és nem dolgozott senki fiának. Tudom, vannak, akik az ipar fejletlenségének föokát a tőkeszegénységben keresik. Véleményem szerint hibásan. Hogy nincs elég tőkénk, az inkább okozata, mint oka az ipar fejletlenségének. Ha egyébb okok nem volnának, az ipar maga teremtette volna meg az egyre növekedő üzemés befektetési tőkéket. Reméljük és hisszük, hogy ami ez okokból csak egyéni, csak személyes jellegű Volt, abból kigyógyít bennünket e világháború. Az objektív teendőket pedig külön fogjuk tárgyalni. A tisztviselők beszerzési előlege. Moht jelent meg a pénzügyminiszter rendelete, mely az állami alkalmazottaknak kiadandó beszerzési előlegekről intézkedik. Minthogy a beszerzési előlegek legcélszerüebben nyár végén és az ősz elején használhatók fel az elsőrendű életszükségleti cikkek beszerzésére, a minisztertanács már a háborús segélyt megállapító törvényjavaslatnak jogerőre emelkedése előtt intézkedett a beszerzési előlegekről. A rendelet értelmében beszerzési előlegben részesíthetők azok az állami alkalmazottak, akik a törvényjavaslat szerint háborús segélyben részesülnek. Részesíthetők beszerzési előlegben az ideiglenes alkalmazottak a napibér, hetibér mellett átmenetileg alkalmazottak, a gyakornokok és gyakornokjelöltek, ha az illető saját háztartást visz, vagy olyan hozzátartozók háztartásában él, akik maguk nem kaphatnak beszerzési előleget. A katonai szolgátatra bevonultak abban az esetben kaphatnak beszerzési előleget, ha illetményeik egy részét legalább kapják. A beszerzési előleg összegére a következő elvek irányadók : Egyeuüláiió olyan alkalmazott, aki nem visz háztartást, a háborús segélynek 30%-át kapja. Olyan alkalmazott, aki saját háztartást visz, de kettőnél kevesebb családtag eltartásáról gondoskodik, a háborús segély 40%-át kaphatja. Olyan alkalmazott részére, aki saját háztartásában legalább két családtag eltartásáról köteles gondoskodni, 50%-a adható a háborús segélynek A beszerzési előleget az alkalmazottak november 1-től kazdve kötelesek visszafizetni. Ujabb adatok Laskay Jani hősi haláláról. A szegény Laskay Jani hősi halálának körülményeiről egyik barátja és bajtársa a következő tudósítást küldötte egy keszthelyi ismerősének : Szegény Jancsi á II. század parancsnoka volt, már régebbi idő óta. Erdemeit felsorolni azt hiszem teljesen felesleges; mindenki tudja róla, hogy pontos, kötelességtudó, bátor volt minden alkalommal s a katonai hivatásra való rátermettségét számtalan esetben bebizonyította. Abban az időben, csak ugy, mint most is, stellungban voltunk, én mint bataillon adjutáns működtem egyik kapitányunk mellett A stellüng nem volt valami jó helyen, mert mindennap kaptunk ágyutüzet. Julius 8-ika is csak olyan nap volt, mint a többi ; az olasz ismét oly bolondul ágyúzott, mint azt rendesen tenni szokta. A sok bolond löveg között volt azonban egy olyan, amelyik puszta véletlenül szegény Jancsi dekkungja előtt vágott le. Az ottlevő sziklákat mind felforgatta s a szikladarabok a dekkungot jóformán teljesen agyonnyomták a bentlevőkkel együtt. Csupán egy zászlós menekült meg onnan, de hogy életben marad-e, nagy kérdés, mert súlyos belső sérülései s rettenetes fájdalmai voltak.
