Balatonvidék, 1916 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1916-06-25 / 26. szám

XX. évfolyam. Keszthely, 1916. iu.nius 4. 26, szám. Előfizetési : flR H JB •llll I IA • mm BALATOffWlDEK Svilttér soronkint 1 korona. KESZTHELY, HEVIZ S AZ EQESZ BALATONKORNYEK Kéziratoka

t nem adunk vissza. Nzerkesztöség és kiadóhiva- ÉRDEKEIT ELŐMOZDÍTÓ tal a «vo!t Gazdasági Tan- Szerkesztőségi és kiadóintézet épületében ». J=> O J rJ7 I K J^. I HL PC TT I Lj J^ P*. hivatal

i 'nterurban : 51. Lépjünk a kereskedelmi pályára. Egy zsidó kereskedő irta a Fehérmegyei Naplóban, hogy a keresztények elhanyagolják a kereskedelmi pályát, amelyen egyik legszebb jövőt lehet elérni, ahol a szorgalmas ember igazán megtalálja munkája gyümölcsét. Ez a zsidó kereskedő polgártársunk helyesen szemére veti a kereszJ tényeknek, hogy amig az úgynevezett magyar urhatnámságból elkerülik és lenézik a kereskedelmi pályát és átengedik a teljes térfoglatást a zsidóságnak, addig nem tudnak egyebet tenni, mint irigységgel nézik az átengedett kitűnő pályának bő gyümölcseit. Tessék a keresztény ifjakat a kereskedelmi pályára nevelni, — mondja és melegen ajánlja a mi nem keresztény polgártársunk. Légven keresztény kereskedelem is, mert egészségesebb az államélet, ha egy kisebb rész nem foglal le magának teljesen egy életpályát. Ezt az okos tanácsot adja nekünk zsidó kereskedő polgártársunk, de vájjon megértik-e okos beszédét? Belátják-e, hogy a kereskedelmi pálya kincsesbánya, ahonnan a becsületes szorgalom is a legkönnyebben tudja a jólét házának megalapozásához a köveket előhozni. Vájjon megértik-e a keresztények, akiket izraelita felebarátjuk akar erre kioktatni. K'ábrándulunk-e abból a rögeszméből, hogy az »uri« fiukat feltétlenül a lateiner pályán kell megnyomorítanunk? A lateiner pálya eddig fényes nyomorúság volt, ezután nyomorúság lesz — fény nélkül. Gondoljunk p. u. a jogi pályára. A fiatal ember ekégzi a jogot s aztán megy a vármegyéhez, a törvényszékhez, a pénzügyigazgatósághoz, ha ugyan felveszik, mert nem ritkán egy megüresedő, 100 korona havi segélydijjal javadalmazott állásra van 200—300 jelentkező is. Akiknek sikerül,sok évi gyakornokoskodás után elérik a IX. fizetési osztályt s midőn már nagyapáknak készülnek, a VH-et. Ennél magasabbra vinni, ehhez kiváló tehetség, szerencse, vagy protekció kell. Hát még a sok százezer irnokság és kishivatalnokság! Milyen másként fest a nagy Németország. A hatalmas világkereskedelem ott keresztény kézen van. A keresztény ifjúság csak ugy tódul a kereskedelmi iskolákba. Tiz kereskedelmi főiskolai hallgatóra kerül egy jogász; mi boldogok lehetnénk, ha csak a fordított arány megvolna. Ferde felfogás, hogy a lateiner társadalmi állása szebb, mint a kereskedőé. Mert manapság a pénz beszél... Nézzük csak Magvarország egyetlen kikötővárosát, Fiumét. Kj ott az ur, kinek van társadalmi állása ? A kereskedőnek. A fiumei nagykereskedő, ha még oly gazdag is, nem szívesen adja lánvát sem tisztnek, sem ügyvédnek ; keveseli jövedelmüket; de az ifjú kereskedőnek, ha még oly szegény is, de arra való, szívesen adia. Vajha megértenék keresztény ifjaink a mi izraelita polgártársunk felhívását és megfelelő tért igyekeznének nyerni a kereskedelemben! Anya és csecsemővédelem. , Magyarországon a háború óta havonkint 28.000 ^vermekkel kevesebb oszületik, mint a háború előtti idők hónapjaiban. Ezzel arányban a csecsemők halandósága is fokozatosan növekszik. Az 1915. évben a csecsemőhalálozás az eddigi 20 százalékról 27 százalékra szökött fel. E számok alapján meg lehet állapítani, hogy a gyermekhalandóság és születések számának csökkenése révén ez év végéig mintegy 850,000-re tehető az elpusztult gyermekek száma. Az anya- és csecsemövédelem akciója az általános gyermekvédelem ügyének egyik részletkérdése, amelyet azonban legsürgősebben kell megoldani. Félmillió példányban kinyomatták az anyák kiskátéját, amely a csecsemők anyatej hiányában való etetéséről, valamint a szoptatásról és ápolásról ad népszerű nyelven megirt tanácsokat. Ezen kivül külön hirdetéseket is küldtek széjjel, hogy azokat a vidéki városokban terjesszék A városokban és községekben tanácsadó és rendelő irodát, valamint napközi otthonokat állítanak fel a kisgyermekes anyák részére. Mindezt a hivatalos fórum végzi de meddő munka marad, ha a társa-> dalomnak erre minden alkalmas tagja segédkezet nem nyújt. Szép beszédeket tartsunk a nagv nemzeti veszedelem megakadályozására? Ujsághasábokat töltsünk meg nap-nap után a kérdés égető fontosságáról ? Akiknek a lelkét a fentebbi ijesztő számok nem indítják meg, azoknál hiábavaló volna mindennemű filippikázás. Nem beszéd kell ennek a veszedelemnek az orvoslására, hanem gyors cselekvés. Nagyszabású munka, amelyet ma és nem holnap kezdünk meg. Ebben a munkában lázas sietés kellene. Kidolgozott, tervszerű cselekvés, amelyben a községek vezetőit valamennyit látni szeretnők. Lelkes, hazafias, önzetlen, emberbaráti tevékenységnek kell sürgősen sorompóba állania. A Keszthelyi Ipari és Gazdasági j Hitelszövetkezet a hadiözvegyek és i árvák gyámolitását vette'kezébe. Szép és nemes feladat! De ez még nem meriti ki az anya- és csecsemövédelem fogalmát. Az összes szegénysorsu anyák és gyermekeik védelme és gyámolitása szükséges, ha csak nem akarjuk, hogy mint oldott kéve széthulljon nemzetünk ! A piac. A piacon mindenféle mértéktelen árak dölyfösködnek. Megdöbbentő hatalmasságát tárják föl a kapzsi élelmességnek, no meg — bocsánatot kérünk kifejezésünkkért — a fogyasztók nagy része élhetetlenségének, sö^ roszlelküségének. Talán ez az utóbbi a legjellemzőbb s az árfelhajtás dolgában a legveszedelmesebb jelenség. Számtalan eset teszi nyilvánvalóvá hogy a vevő közönség egy része nagyobb árdrágító, mint a termelő, Akárhányszor tapasztaltuk, hogy a termelő a lerakott holmi forgalmi értéke felöl tájékozatlan volt. Nem tudta, hogv mennyit kérjen a zöldségért, a gyümölcsért, a baromfiért. S 'még meg sem szabta az árát, a fogyasztó már drágit. Beigéri a busás árt." Ettől aztán az eladó vérszemet kap s bár az ajánlatot egy-két koroÖsszes harctéri tér !! Beszerezhetők!! SUJÁNSZKY JÓZSEF könyv- és papirkereskedésóben Keszthelyei!, Kossuth Lsyos-utcJi