Balatonvidék, 1915 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-25 / 17. szám
2 BALATONVIDEK 1915. április 25. igényt, annyival is inkább, mert csakis ezek az altruista hitelszervezetek állnak leginkább a magyar nép zömét alkotó földmivelö lakosság szolgálatában. A gazdálkodó nép szemüvegén nézve tehát az uj pénzintézet tervét nemcsak a miatt kell szót emelni, hogv a kormány mindig elsősorban csak a bankérdekeket, illetőleg a merkantil érdekeket tartja szem előtt, s csak azután gondol a mezőgazdasági érdekekre. A magyar gazdák a legteljesebb joggal megkívánhatják azt, hogy hitelszervezeteik támogatására s folvton fokozódó s a mostani háborúban szinte hihetetlenül megnőtt hiteligénveik kielégítésére szintén fordítson ily nagy, sőt még ennél is nagyobb összeget. A helyzet ugy áll, hogy ma mindent a gazdáktól várnak. A magyar föld jövő évi termése lesz a legelső döntő tényezője a háborúnak, arra azonban vajmi nehezen akarnak gondolni, hogy a több termeléshez, a föld termésének a fokozásához igazán sok pénz kell. Tenvészállatok beszerzése, gépek vásárlása, a föld okszerű megművelése olyan tőkeerőt 'igénvei, o - o amivel a gazdák túlnyomó nagvrésze nem rendelkezik, a legtöbb gazda tehát kénytelen valamely hitelforráshoz fordulni. A mezőgazdaságnak a hitelforrásai azonban, valljuk be őszintén, rendkívül gyérek, a .legtöbbje olvkor teljesen kiapad. • Az állami pénzözön termékenyítő esőjének elsősorban tehát ezeknek a forrásoknak a vizét kellene táplálnia, s akkor a mezőgazdaság teljesítő képessége jóval nagyobb lenne a mostaninál. Mi. nem félünk a fokozottabb ellenőrzéstől, mert hiszen a gazdák hitelszervezetei amugv is szigorú ellenőrzés alatt állnak. Az elmondottak alapján joggal kérhetjük tehát, hogy amikor az állam ipari és kereskedelmi érdekek szolgálatában álló pénzintézetek részére milliókat szán. fordítson ugyanannyi milliót olvan pénzintézetek és hitelszövetkezetek támogatására is, amelyek mezőgazdasági érdekek szolgálatában állanak és a magyar gazdák boldogulását seoitik elő. O ö Védekezés az elemi csapások ellen. Az egész ország aggódva várja, vájjon milyen lesz az idén a magyar föld terméshozama. Amit emberileg meg lehetett tenni, azt nézetünk szerint I mindenhol meg is tették, hogy a jövő évi termést biztosítsák. Gondoskodás történt a földnek megművelésére, a kenyérmagvak eltvetésére, a többi már most az időjárás, illetőleg a Gondviselés dolga. Annyi bizonyos ugyanis, hogy a szorgos munka, a föld leggondosabb megművelése sem biztosit bennünket arról, hogv aratni foo./ gunk, sőt még aratás után, amikor betakarítottuk, száz és száz veszedelem fenyeget, ami tönkre teheti a gondos munkának minden gvümölcsét. Már pedig a gazdának elsősorban érdeke az, hogy fáradozásainak gyümölcsét lássa. Nemcsak a kárbaveszett munka, a tulajdonképeni kár akkor ha a termést a jég elveri, vagy a kazlak kigyulladnak, hanem a legnagyobb kár, a legnagyobb veszedelem abban rejlik, ha megsemmisülnek a gazda életfenntartásához szükséges anyagi eszközök. Jó szerencse, hogy a magyar gazdasági' élet már megteremtette az elemi csapások védekező eszközeit is. A gazdára nézve egyik ily legfontosabb eszköz a biztosítás. Biztositsni kell tehát a termést mielőbb különösen jégverés ellen, de biztosítani kell betakarításkor tűz ellen, mert igy elemi csapások bekövetkezte esetén legalább készpénzben megkapja a gazda a termésnek az értékét. Különösen tanácsos a jég elleni biztosítás most, amikor a terménveknek olyan magas ára van. A saját érdeke ellen vétkezik az a gazda, aki most elmulasztja a jég elleni biztosítást. Ma jégverés esetén kétszeres, sőt háromszoros érték semmisülhet meg, mint közönséges esztendőkben. Nagyon tanácsos továbbá jég ellen < mielőbb védekezni, mert az évek óta tartó abnormis időjárás igazán kétségessé teszi, hogy korábban vagy későbben íoit bekövetkezni a iécrverési o • o időszak. A iég ellen való biztosítást ajánlatos mielőbb megkötni az emiitett okból is, de célszerűbb azért, mert bármikor köti meg a gazda a biztosítást, a díjtétel ugyanaz marad. Az iránt sem lehetnének kétségben a magyar gazdák, hogy vájjon hol kössenek jégverés ellen biztosítást. A magyar gazdaközönség több, mint egy évtizede megalkotta a maga önzetlen alapon álló biztosító szervezetét : a Gazdák Biztosító Szövetkezetét, igy ma már kétségtelen, hogy hol lehet jég ellen a legelőnyösebben biztosítani, hol a t legolcsóbb a biztosítási díjtétel és hol • a legméltányosabb az előforduló károk megtérítése. A Gazdák Biztosító Szö- . vetkezeté több, mint egv évtizedes fennállása alatt anyagilag is megerősödött oly mértékben, hogy ma mar teljes biztosítékot tud nyújtani minden ' Forr és forrása régi borra hat. (Szüretünk Hallod? Ala újra lelkes a magyarság. . De nemcsak a magyar aléltsága múlik, Ébred a szerzetes is, akinek nem kellett a föld, csak a csend, .ájhallgatás,, ima, alázat, aki az ég és föld között úszott - bus csónakként a szent vigiliák taván. — Jaj, mi van velem ? Turáni álmok nyitnak lelkemen. Magyar vérem lázong, kergetőzik És hallgatásom riadóba íull. . ' A fehér köntösös pap 'előkapja ujra : az emberi gyarló tehetetlenségen érzett'bánát,' a Biboros hajnalban igv : Istenem ! a pap miért'csak ember. Mikor a beteg csodákat' áhit ?• Az utolsó üzenetben elkérdi, mit mondjon. anyjának, a feleségének, öregszüleine'k, gyerekeinek ? . .. -Ezek - a -zománcszerii vagy balladás hangú versikék jellemzően illenek belé Magyar Bálint háborús poeimáiba -A virágos halál ciklusában készült erre. Az első orosz betörés óta megujult : Uj a beszéd, a szavam a nyelvem, Mert beleszól a vihar, az átok. Vele a rettegés alszik,' bus ágyán pihen a gondnak, súlyos aloni zűrzavara hallszik': Mi lesz velünk, milesz velünk holnap ? A halottak -estéjén boldognak mondja, akik áldott sirhanton sirhatnak. A magyar nyelvről zengi. (Tüzes- nyelvek) : _ De már sokan megértik iók és- bete«ek. . . A Tüzes pünkösd lelke" integet. * Ilyen sejtésszerü jövendölések kerülnék ki lelkéből: , Ha utolsót lélekzik az élet És a hegyek a völgyekbe hullnak Ha megnőnek az árnyak, csalódások S a tüzek -a vizek felett égnek : Mi magyarok leszünk a sirásók . . Prohaszkásoií a léikeri akad meg a szeme . Pilóta-halál : Egyszer csak lehűli És a lélek , J Már föl se veszi, lebben, tova száll. ' Csakhogy a szárnyát kitárhatta egyszer ! Csakhogy a fényes égbe nézhetett ! Csakhogy megindult ! . . ; Száll és útját '[többé | Nem inérheti meg szem, sem képzelet ! Harmadik ciklusában : legszebb és Iealázódottabb szép : Könyörgés- a mélységből. Néhol imitációs hangú, de aztán tanulmányaiból visszacsengő emlékei fölé lendü'.őkét Mária éneke. Magyar B. szerette a hetvenes évek kath. költőit.' Negyedik ciklusában az Óda, A fegy r vérről irt remeksége, Új szinek, hangok, Izaiás hatvanadik fejezete a legle.bilir)cselpk. Izaiásban tömi a bibliai neveket s fenyegeti a mult irodalmi hagyaték felmelegítése.' Pedig kár. Ilyen magyaros tiszta, világban bibliaiság helyett remek multunk ezer kimagasló, gyásza, diadalos örömé kínálkozna hasonlatul. Olyan, szép lelket, sok tudást, aranyszivet rejtő egyéniség nincs rászorulva talmudos, émelyitésig ismételt ósszövetségi nevek .előhalászására. . A kétezeréves. kereszténységnek elég emléke, szentséges fájdalma,, idézhetőbb szerintem,, metaforaként vagy, niatonimiaként. ' kegyen nekünk az. Ur Krisztus , központunk. A kereszténység azután kezdődik. Azóta •oldottak az irgalm'asok : ' ' ' ••'" Áldott, aki betegágytól betegágyhoz lép, | lehajol, Lába nyomát százszor áldják tudatban messze valahol. Áldott a pap, ki elindult és idején meg[érkezstt. . . Áldott, Aki mindént pótol, mikor itt min-' |den elveszett. . . Áldott! hogy a Fehér köntös a vérmrzőn szerzőjét megálldotta s a magyar kathofikusságnak ajándékozta. . Óh, ha ilyen sok-sok lelket adnál nekünk, akkor nem kellene boldogtalanságba törőhangon énekelnie ez. ilyen nagy, szép léleknek : Istenem!'a pap rrliért csak ember, Mikor a beteg csodákat áhit? Misoda prédikálatjan cselekvőséget áhitás ez ! , ., . .. ' Ez az ember —, papember szereti de szeretheti is. a lelkét, melyet örökségként hagy- . ránk müveiben. Szépet-, szerető lelke 1 illusztrálto-lta -a könyvet, amely, potom' olcsó 'S amellett- jó-i tékony célt szolgál. '-••'»Művészi címlapját izlésesebbéV és ' kifejezőbbet színben, rajfcbán nem adtak a háború alatt —fiatal Éíet-gárdissa készítette. Amatőröknek is inyeskédő külsejű és' nyomású- könyv • ára csak 1 K• . Ung-vár : Székely és IUés.
