Balatonvidék, 1915 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1915-05-30 / 22. szám

XIX. évfolyam. Keszthely. 1915. május 16. 93. szám. Előfizetési ár : 10 K — f 5 K - f 2 K 50 f - K 20 f Egész évre . . Fél évre . . . Negyed évre Egyes szám ára Kéziratokat a szerkesztőség cimére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Nyilttér soronkint 1 korona. s k ,:77, „„ POLITIKAI HETILAP. Szerkesztoseg es kiadohivaMEGJELENIK HETENKiNT EGYSZER: VASARNAP. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi és kiadóhivatali Interurbán: 51. Hős magyar vitézeink vérüket ontják ezredéves hazánkért, mi pedig adjuk oda aranyunkat és ezüstünket, hogy a drága magyar vér hiába ne omoljon. Jegyezzen mindenki a második hadikölcsönre ! :-: M'&ti kis tükör. — A szabadkőmivesség és a humanizmus. A szabádkőmivesek íitokzatos szektája eddig rettentően verte a nagy dobot, hogy igy, hogy ugy, ők a sötétség, az elmaradottság, a butaság ellen küzdenek s az a céljuk, hogy az igazi humanizmus, a nemes embers eretet állandó lakást vegyen ezen a földön, hogy megelégedettségben, boldogságban nvakig ússzék az emberiség. Nos, a cégér csalogató és hívogató, sokan, mint .r.ondják, a fejedelmek közül is léprementek neki, de hogy a szabadkőmiveseknek mi a valódi, a be nem vallott céliuk. azt megmutatja az ocsmánymódon felidézett olasz háború, mely tisztára az olasszal titkos szövetségre lépett francia szabadkőművesség sötét, aknamunkája. A szabadkőmivesség, melynek nagy része volt az ltalia -Unita megteremtésében, alighanem rövidesen > érdemeit sorozatába iktathatja az ltalia Unita szétrobbantását és 111. Viktor Emánuel trónmegsemmisitését is. Így higgyen a világ a mókás szektának ! A nemzethez. Olasz szövetségesünk, aki felett harminc esztendőn át tartottuk oltalmazó karunkat, aki a mi barátságunknak köszönhette békéjét, haladását anyagi és szellemi javakban való előmenetelét, aki egész birodalmat szervezett Afrikában, amelyre a mi támogatásunk nélkül még csak álmában sem gondolhatott, orvul támadott meg bennünket épen akkor, amidőn önként át akartk neki adni. monarchiánknak olaszlakta határszéleit; elérkezettnek látta a pillanatot. Eldobta az álarcot, orgyilkos tőrével hátbatámadja az egész Európának, az olasz nemzetnek szabadságát is fenyegető orosz óriással harcban álló monarchiát. De roszszul számított, tiz hó.napi hősies küzdelemben megtanultunk a túlerővel szemben megállni, feltartóztattuk, megőröltük, futásba kényszeritettük, keménvebb ellenségnek milliónyi hadát; győztes seregeink nemes haraggal, párosult utálattal fordulnak az áruló felé, hatványozott elszántságot, ujult erőt szegezve az uj ellenség mellének, lovagias lelkének egész valójában felháborodástól remegve, lettrekész elszántságban égve áll az egész nemzet. Uj harc felé menő katonáink mögött, mint annyiszor a múltban, az uj ellenség, az uj veszély ujult erővel váltja ki a magyar jellem legdicsöbb tulajdonságait; visszavonás, kishitűség, csüggedés nem látható sehol. Az egész egységes tettre nemzet egy nagy kész, önfeláldozó elhatározás. A kormány, amelyet ezekben a nagy időkben állított a nemzet élére az isteni Gondviselés, érzi a felelősség súlyát, a feladat nagyságát, de érzi azt is, hogy mindenre képes, és mindere kész, nemzetre támaszkodhatunk a melynek egyesíteni, szervezni és küzdelembe vinni kell minden erejét, ezt várja a nemzet a kormánytól, ezt parancsolja saját kötelességérzete, ezt az egy célt szabad csak ismernie, hogy méltónak bizonyuljon a nemzethez, mely sorsának gondozójává tette öt. Ettől a tudattól áthatva fordul a kormány a nemzethez azzal a felhívással, hogy bocsássa rendelkezésére minden téren, az egész vonalon öszszes erejét s véráldozat mellett, amelyet olyan pazar hősiességgel önt a a haza oltárára, a nemzet gazdasági o o téren is adja a haza szolgálatába erőforrásait. A háború nem csak vért, anyagi javakat is kiván. A győzelemnek gazdasági erőfeszítésünk is o o egyik előfeltétele. Telies siker és telo J jes dicsőség csak annak a nemzetnek homlokát övezheti, a mely gazdasági téren is megüti a mértéket; ezt az áldozatkészséget, ezt az elszántságot nyilvánította a nemzet a háború eddigi folyamán, zúgolódás nélkül tűrte a gazdasági bajokat egymáson segítve, igyekezett a hadrakeltek munkáját is teíjeMeni. Féhyes tanujeleít adta a jószívűségnek, a felebaráti szeretet áldozatkész munkájának s az első hadikölA B

ALAT0N\71DÉK TÁRCA JA A muzulmánok. Irta : Szittya. Bosznia okkupálása idején a muzulmánok voltak az ellenségeink. Ma odalenn azok a legerősebb támaszaink. A szláv elem erőszakos előretörése közós veszedelem s ez összehozott bennünket. A német és kevés számú magyar iskola látogatói között számtalan muzulmán van. Általában el lehet róluk mondani, hogy a műveltség nem igen bántja őket, de mint nyers anyag a megművelésre kitűnő. Vallásuk ugyan sok tekintetben hátráltatja a mi fogalmaink szerinti haladást, de Mohamed nem is az idevaló viszonyok ismerete alapján állította fel vallási szabályait. E nép pedig beletörődik a helyzetbe. Igy például igen ritka török Boszniában, kinek több felesége lenne. Megelégesznek egygyel. E tekintetben már alkalmazkodik hozzánk. Egyik-másik török nő arctakarója olyan átlátszó, mint a pókháló. Ha a nőnek apja, férje megengedte az ilyen átlátszó fátyol viselését, ezt már csak egy lépés választja el az eltakaratlan arctól. Mondják, hogy van is nem egy, aki nyilt arccal jár az utcán. Egy magyar orvos ismerősömmel beszélgettünk a törökökről. Érdeklődöm az olyan helyzet iránt, mikor a török nő kénytelen egy idegen férfi előtt felfedni bájait, mert az a férfi - orvos. Nevetve legyint ismerősöm. »Ne kivánja magát az ilyen helyzetbe. .; Látna egy csomó piszkot.« — >Hogy-hogy, hiszen a töröknek a vallása Írja elő a tisztálkodást.* — »Igen. Lzt megtartja a műveltebb elem ; De nem a köznép. Vannak egyébként a nők között szépek, kevésbé szé- \ pek épugy, mint más nemzetnél. Szóvál semmi különösen érdekes nincs náluk.« A férfiak hamar ráncosképüek lesznek, mondhatnám megcsunyulnak, mert az élvezetek hullámaiba nagyon korán belekerülnek. Hat, nyolcéves gyermek ugy füstöl apja jelenlétében, mint nálunk a húszéves. A feketekávé izgató mérgét mértéktelenül élvezik. Ezzel kárpótolják magukat a szeszes italok ellenében. Már most gyakran előfordul az az eset, hogy isszák az alkoholt is, de meg előbb már rászoktak a kávéra is. Így aztán kettős mérget szednek magukba. A nemi életet is sokkal korábban kezdik, mint szabad lenne. Mindezzel szemben a táplálkozásuk (már t. i. a szegény néposztálynak) szegényes. Igy aztán nem csoda, ha nem lehet arcról meghatározni egy töröknek sem az életkorát. Lattam hegyilakókat Felsőmagyarországon, Stajerban, a Karsztok között, láttam Szerbiában, láttam Boszniában. Nem tehetek róla, de az osztrák sógorhoz nem lehet egyiket sem hasonlítani. Erre lefelé minden szoba | egyben istálló is, Stajerban ez nem történik meg. Török testvérünk is együtt lakik a kecskéjével s megtörténik, hogy a malacaival is. Pánturán lelkesedésemnek ugyan rosszul esett ezt látni, de megvigasztalódtam, hogy ezek csak bosnyákok. Az igazi török testvér valószínűleg különb. Töröklakta vidéken a kávémérés époly gyakori, mint nálunk a szeszeladás. Országút mentén nálunk csárdák állanak. Boszniában kávéházak. Ne értsen az olvasó e szó alatt Emke kávéházat. Sőt még a mi falusi vendéglőinket se mérje hozzá A szó szoros értelmében valamivel nagyobb, fából tákolt zalamegyei ól beillik Boszniában kávéháznak. Egy ízben Saraievó környékén kocsikáztunk. Török kocsisunk megállott egy útszéli kávéház előtt etetni. Mi is leszálltunk s indultunk befelé. Egyik szarajevói ismerősöm, ki legelői ment, visszatart bennünket. Megparancsolta a kávésnak, hogy szellőztessen és söpörjön ki, addig nem megyünk be. Kíváncsi v.iltam, hngy fest egy ilyen kávéház ? Kívülről alacsony kunyhó, középen folyosóval. A folyosóból jobbra nyilik egy ajtó, ez a kávéházba vezet. Balra van egy ajtó, ez meg a »hárem«-be vezet. (Hát biz szó-ami szó, én a háremet másnak képzeltem.) A küszöb minden ajtónál térdig érő magas. Az ajtó kilincse fából való készülék. Mig a gazda kisöpör és kiszellőztet, előszedjük magunkkal hozott elemózsiánkat. Poharat elfelejtettünk magunkkal hozni. Sebaj, van a