Balatonvidék, 1915 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1915-04-25 / 17. szám

XIX. évfolyam. Keszthely. 1915 április 25. 16. szám. Előfizetési ár : Egész évre . . 10 K —'f Fél évre . . . 5 K — f Negyed évre . 2 K 50 f Egyes szám ára — K 20 F Nyilttér soronkint I korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal a «volt Gazdasági Tanintézet épületében . Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASARNAP. Kéziratokat nem adunk vissza. Szerkesztőségi és kiadóhivatali Interurbán : 51. Heti kis tükör. Szent Márk ünnepén. A róm. kath. Anyaszentegyház rendelete szerint Sz. Márk evangelista ünnepén történik a vetések megáldása, melyet a magyar nép ősidők óta igen találóan buzaszentelésnek mond. A papság és a hivek a kereszt zászlója alatt kivonulnak a szántóföldre, hol a pap a négy égtáj felé négy evengeliumot olvas fel s különböző imák után megáldja a föld veteményeit. Az egyház ezen áld ísára soha, mióta a világ áll, nem volt oly nagy szükség mint ma. Aki teheti, vegyen íészt ezen a szép szertartáson s kalaplevéve, megalázkodva kérje Istent, hogy adja áldását búzánkra, árpánkra, rozsunkra, burgonyánkra, tengerinkre, gyümölcseinkre és kaszálóinkra. Távoztasson el tőlünk minden elemi csapást, éhséget, pestist, földindulást, fagyot, jeget és tüzveszedelmet. Dobbanjon össze minden igaz ker. magyar sziv abban a megható kérésben : Hallgasd meg, hallgasd meg Uram, könyörgésünket. .. . Cigarettázó suhancok. Valahol nem is olyan régen, egy üdvös rendeletet olvastam. A rendelet arról szólt, hogy 15 éven alul levő gyermekeknek a trafikosok dohányt, szivart, cigarettát nem adhatnak. Arra nem emlékszem, volt-e a rendeletnek valamelyes büntető záradéka is, de a jelekből visszakövetkeztetve azt hiszem, volt, mert soha annyi cigarettázó suhancot nem lehetett látni, mint most. Ezek a suhancok annyira mennek hetykeségükben, hogy a füstöt a járókelő érdemes polgároknak a szemébe fújják, akik az éretlen tüntetést kénytelenek szó nélkül Azt hiszem, minden törvénynél és rendeletnél nagyobb foganata lenne annak az eljárásnak, ha az ily füstölő suhancok — mint a régi jó világban — alkalomadtán egyegy nyaklevesben részesülnének. Ez áll természetesen azokra is, akik a plakátokat, hirdetéseket letépik, a falakat megrongálják és befirkálják, a köztereket eléktelenítik és az ültetvényeket megcsonkítják, a kívánatos és jó rendet bármily módon megzavarják. Mtst, midőn rendőreink legnagyobb része hadiszolgálatot teljesít, a jórendre való felügyelés édes mindnyájunknak szent kötelessége. A mezőgazdaság és a pénzintézeti központ. Néhány nappal húsvét, előtt meglepetésben részesítette a kormány a magyar közvéleményt. Ekkor jött ugyanis nyilvánosságra, hogy a bajba jutott pénzintézetek, illetve a magyar hitelélet érdekében szinte áldozatszerü reformra készül, nagy pénzintézeti központot állit fel, amelynek a mostani háborus viszonyok között szinte hihetetlen nagy összeget, 125 miltió koronát bocsáit rendelkezésére. Mikor e hír napvilágra került, valóban nem tudtuk, reform akar ez lenni, vag) pedig a pénzintézetek háborus magatartásának jutalmazás. Tegyük fej a legjobbat, hogy t. i. az uj központ mind a két célt kívánja szolgálni, annál inkább megérdemli tehát az uj alapitásnak tervezete az elfogulatlan bírálatot. Jogunk van bírálatot mondani, elsősorban az összes hitelt keresők nevében, de még inkább jogos a bírálat a magyar mezőgazdaság szempontjából. A magyar pénzintézetek, sajnos, a háború folyama alatt is nem mindenben állták ki az elfogulatlan kritikát. Soha annyira nem volt zárva a pénzintézetek páncélszekrényeinek az ajtaja, mint épen most, ezekben a nehéz időkben. Az igaz, hogy ez bizonyos mértékig méltányos volt, mert hiszen a takarékbetevő közönség alaptalan pánikja s a pénzinintézeteknek a takarékbetevök részéről való megrohanása nagyon súlyos ; gazdasági megrázkódtatást vont volna | maga után. A túlságos rideg elzárkózottság azonban a pénzintézetek részéről még sem volt indokolt. Tudtunkkal csakis az Osztrák Magyar Bank és az Országos Központi Hitelszövetkezet vidéki szervezetei álltak mindenkor a feladatuk magaslatán. Épen ebből kifolyólag tehát arra a bizonyos jutalomra, amelyet az uj pénzintézeti központ és annak bőkezű dotálása rejt magában, leginkább ez utóbbi hitelszervezetek tarthatnának A BALATONVIDÉK TÁRCÁJA Magyar Bálint. Fehér köntös a vérmezőn. Mióta e könyvet kezembe kaptam, gazdagabbnak érzem magamat. Ünnepesre öltözött ki a lelkem. S nem tudok mozdulni a Fehér köntös a vérmezőn nélkül. Nekem büszkeségem is. Segítettem kialakiteni első bírálatommal első könyve megjelenése után a költő fövenáját, a papságot. Azóta hűségesen megmaradt a legszebb témakörben Magyar Bálint. Vasárnap kiraktam könyveit. A lelkemmel végigsimogattam. Igen szeretem révükön a gazdájukat, megteremtőjüket. Mcsoda piros betűs hangulat költözött hozzám, munkás hétköznapjaimba. Fehérköntös a vérmezőn. A háborus versek aktualisságukkal elhervadnak. Időszerűségük, gyorsan termeltségflk alig szökken zenébe, már a második szájon alakulnak s a nagy fölfordulás után elkopnak. Legföljebb a pszihét kutatók keresnek magyarázatokat belőlük a kor lelkiségére, mint a kuruckoriakbdl s a napóleoniakból, 48-sokból. Legtöbbjének nyoma se marad talán, mert üzlet termelte. Fehér köntös a vérmezőn nem tartozhat ezek közé. Amódern — nem modernkedő — lírikusok között legjobb hangzásúvá csendül Magyar Bálint neve. Az ázsiója folyton emelkedőben. Aranyércében meglátszott az érgazdagsága már első könyvénél: a kincses éjszakában. Másoidk eredeti költeményeinek nyfijteményét már a Stephaneum adta ki: Bíboros hajnal címen. A kiolvasztott aranyfolyam bősége, tiszta mélysége meglepte kritikusait is. Osztatlan elismerés nem érte. Hibába estek mint emberek velem együtt. Idegen hatást magyaráztak bele költeményeibe. Egynémelyik igazán tapasztalatlan rövidlátással. Még a modern ujkath. líra kiépülését is összetévesztette. Sík Sándort tette meg elsőnek ; holott Sík Harsányit követte uj utján: a misztikumban, impresszióban, szimbolikában, mikor Szembe a nappal című külsőségesen hangos költeményes kötete után Harsányi: Napkirály rokonájának hatása alatt kiadta a módorosságig hajszolt, régieskedő hangú Belülvalók mécse cimü könyvét. Harsányit utirányváltozásra kényszeritette Erdős René, a zsidó leányból áttért poétanő Aranyvedre. Harsányi mindamellett végig kitartott a nádak, fűszeres rétek, halászok, hansági világ mellett utolsó remekében a Hágia Sophia-ban is. A kath. uj költők legszebb vonása, hogy bele harapódznak a mai időkbe. Seizmográf lelkük visszhangját veri a mai borzalmas időknek, rezonál rá s azért a lélek lelkisége zeng, zokog elő tollúk alól, verseik nyomán s amit épen ezek hangoztattak és el nem hagytak, a magyarságuk, nemzetiességük nem roppant össze, hanem kicsattant, legalább is finoman muzsikál. Szalay Mátyás (Hunnia nagyhete) Magyar Bálint (Fehér köntös a vérmezőn) bizonyság erre. Szalay vatesként érezte előre a magyar vérben-ftirdő megtisztulását. Magyar B. az idők pressziója alatt zengett bele az ágyudörgésbe. A véresmezők fölött ég felé repülő pacsirta hangján: Szavamra sokan sietnek eléd : Eddig keményen álló sziklanép. Felöltöm, Hadúr, fehér köntösöm. Eléd vezetem őket, esküszöm. A fehér köntös a költő köntöse és a papé. A kettő egy Magyar Bálintban. Bevezetője után egymáután szólal meg változatosan lírája. (Ady Endrének, a hangosszavu, biráló magyarnak megrekedt a hangja. Végnyomorgásban vergődik. Micsoda groteskül, alantos semmiség alá irta szegény a nevét. kurucok igy énekelnek c. énekében neki minden mindegy, hogy farkas eszi meg, vagy medve eszi meg, agonizál, kifogyott, elaggott, elkopott. Igy a többi nyugatosok is.) Uj csata van most, az a nép győz most Aminek fent, fent lobog a szive ! kiáltja Adyval szembe, nyavalyásságára való gondolás nélkül. Azért megyünk . . . (Vereckre, Dukla méhkasi részéhez, melyen belül a csepegő méz, az Alföld) Nehogy valaha szóljon a pogány : Az ő életük sápadt, hak vány, Haduristenük bus, örömtelen. . . Nehogy valaha szóljon a pokol : A magyar élethimnusz haldokol. S holt verejtéke tüzet oltva hull. . . Verecke, Dukla, méhkason a rés I. . Qyüljön az Urnák, gyűljön csak a méz, Nehogy valaha szóljon a gonosz : Az ő Istenük — szegény — szomjúhoz ! Kísértetbe ejü az embert majd minden költeménye, hogy azt nemondja rá : ez a legszebb ! Tovább lapozva meg-megállitanak versek, sorok, szakaszok : Szüretünk bora nagy világveremben