Balatonvidék, 1915 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1915-03-21 / 12. szám

2 BALATONVIDEE 1915. március 21. katona lekötését szükségelteti, ami pedig automatikusan Przemysl szabad operálását, Varsó azonnali elestét és a német keleti hadsereg teljes felszabadulását eredményezné. Ezt a szívességet pedig aligha teszik meg nekünk az oroszok. Viszont, ha ketté"" szakítja a seregét és az emberi számitások nem csalnak, akkor a világ történelem legborzalmasabb katasztrófájába rohanna bele. Akkor nem ugy mint mandzsuriában, nem százezrekkel, hanem milliókkal mérhetné a muszka cár ártatlan áldozatainak számát, s aztán már semmi sem mentené meg a pusztulásra jól megérett orosz rémuralmat. o Az O. K- H. és a hadikölcsön. ' A hadikölcsön eredménye meglepett mindenkit. Meglepte a külföfdet, meg ellenségeinket, akik eddig azt hitték, hogy náluk nélkül nem boldogulhatunk, de meglepett bennünket is, akik eddig nem is remélhettük, hogy ilyen nagy pénzügyi kifejtésre képesek vagyunk. A mérvadó szakkörök, de még a pénzügyi kormányzat optimizmusát is felülhaladta a siker, mert senki sem merte volna remélni, hogy 6—700 milliónál több befolyjon a hadikölcsönre. Amilyen jó lehet az állam kasszájának, hogv a sok milliótól ugy felduzzadt, amilyen jóleső az a tudat, hogy ellenségeink pénzügyileg sem képesek bennünket legyőzni,éppen olyan jóleső és a tudat is, amit a hadikölcsön egyik legnagyobb síkerének nevezhetünk, hogy abból a kisdedkorból, amikor mindig más Jábán jártunk, mikor mindig másra támaszkodtunk, a mostani világháború alatt kinőttünk és amint sok más tekintetben, ugy a pénzügyi téren felismertük saját erőnket, megtaláltuk önmagunkat és visszanyertük önbizalmunkat. Az állam financiái részére uj< területet nyitott meg a nép. Ebben a tekintetben eddig valljuk be, el voltunk maradva. Nem szükséges vázolnunk, mindenki ismeri az állapotokat, csak azt nem ismeri a nagyvilág: miként állott be e nagy változás? Sokan vannak, akik nem tudják megérteni, hogy lehetséges az. hogy azt a kulturmunkát, amelylyel ennyi hosszú időn keresztül hiába kísérleteztek, most oly rövid idő alatt elértük? Sokan nem tudják," hogyan lehet az, hogy amíg ezelőtt pár hónappal a kisemberek százezrei azt sem tudták, mi fán terem az állami kötvény és rá nemsokára az 0. K- H. utján már 50.000 ember egyszerre jegyez belőle milliókat. Nagy közgazdasági és kulturmunkát végzett az, ki ezt cselekedte. Minthogy nagy csendben végezte e munkát, azért sokan nem tudják, hogy az Országos központi hiteszövetkezet volt az, mely az ugart feltörte és a nép, illetve a kisemberek között az állam kötvényeket elterjesztette. Az elsó eset, hogy az O. K- H.-t a pénzügyi kormányzat részéről megtiszteltetés érte, hogy hivatalos aláírási helynek deklaráltatott, amilyen kitüntetés német szövetkezeteket sem ért, mert ott csak most a második hadikölcsönnél, ugy látszik magyar példára, lettek a szövetkezetek hivatalos aláírási helyek, ezért az O. I\. H. nagy ambícióval látott hozzá úttörő munkájához és az eredmények igazolják, hogy fáradozása gazdag gyümölcsöket termett. Az O. I\. H.nak 2500 hitelszövetkezete van, több mint 700.000 taggal, ezt a hatalmas szervezetet mozgatta meg a pénzügyminiszter felhívására az O. 1\. H. a hádíkölcsön érdekében. Ha az Országos Központi Hitelszövetkezetnél és szövetkezeteinél jegyzett hadikölcsön nem is érte volna el az 50 millió koronát, hanem csak egy-két milliót jegyeztek volna nála, mint ahogv azt a skeptikusok jósolták, akkor sem lett volna csekélyebb a./. 0. K. H. vezetőségének érdeme, mert az ő propagandájának köszönhető, hogy az ország érdeklődése naa;y mértékben fordult a hadikölcsön felé, az ő működésének köszönhető, hogy a kisemberek százezrei megismerkedtek az allami kibocsátásokkal. Az O. K- H.-nál jegyzett összeg nagysága tehát nem fontos, ámbár az is igen tekintélyes; jóval nagyobb tőkeerőkkel és üzlet felekkel bírd pénzintézetnél nem jegyeztek 52 mill., amely összeggel az O. K- H. legnagyobb pénzintézeteink közé, az ötödik helyre küzdötte fel magát. Ebből az ötvenkét millióból 4 millió koronát kellett stornírozni', a megmaradt 48 millió koronában mindössze 2 millió az összeg, mely a vidéki, pénzintézetektől származik, 17 millió tezaurált pénz, hogy a felrobbantott hidakat Franciaországban már fahidakkal pótolták, a belga hidakat pedig most épitik cementből és vasból. Brüsszelben a legfeltűnőbb sajátság az egészségügyi küzdelem a kelta betegségek terjedésének a hadseregben való megakadályozására. A belga fővároshoz legközelebbi állomáson és a katonai vonatokon hirdetések vannak kiakasztva, amelyek erre a dologra figyelmeztetik a katonákat. Az utolsó előtti állomáson ime egy másik, sokkal szigorúbb és sokkal részletesebb hirdetés ugyanerről. A brüsszeli állomáson orvosok tartózkodnak, akiknek kötelességük a szóbeli hirdetés. A városban külön rendőri megbízottak civilben őrködnek a rosszhírű nők felett. Ha a rendőri hivatalban teljesített vizsgálatból az tűnik ki, hogy szükségből folytatnak hitvány éle'et, rábízzák őket a belga Vöröskeresztre, amily tisztességes foglalkozásról gondoskodik részükre. Ugyanaz a V. K- most avval van megbízva, hogy újra vegye fel a küzdelmet'a tuberkulózis ellen, amely a háború után újra erőre kapott, mivel a szanatóriumok hat hónap óta zárva vannak. De most újra meg fognak nyilni. A sebesültek és csonkák. Befejezésül — mondta nekünk Baldo Rossi doktor — ezekhez a megfigyelésekhez hozzá kell tenni, hogy a német egészségügyi szolgálatot mindenütt kiegészítik a bakteriológiai intézmények fülkéi, a katonai orvosi specialisták termei, az orvosicikkekel gazdagon ellátott raktárak, eszközök, betegápolónöket képző iskolák, hogy a tanulók necsak a betegágynál tudjanak szolgálatot teljesíteni, hanem a mosó intézetekben, konyhákban, radiografikus fülkékben, a mechanoterapiai, elektroterápiái termekben is, stb. A sebesültekre nézve meg kell jegyezni, a németek között igen kevés a lábmerevedés, mert magas csizmát viselnek, a legnagyobb részt ágyulövések érték, mig ellenben az előbbi háborúban a leggyilkolóbbak a puskalövések voltak. Sokan sebesültek meg a fejükön s ezt könnyen meg lehet magyarázni azzal a ténnyel, hogy most a háborút legnagyobb részben lövészárkokban vívják. De a modern gyógyító eljárás alkalmazása győzödelmeskedik ezeken a nehézségeken és az következik belőle hogy a végső eredmények nem rosszabbodnak, sőt az előbbieknél jobbaknak mondhatók. A mult háborúban oly gyakran alkalmazott amputálás most mintegy száműzve van s csak a legkétségbeejtőbb esetekre van fenntartva s igy' lehet remélni, hogy ez óriási és véres háború végén nem lesz oly véghetetlen sok megcsonkított, mint a sebesültek számából és a j sérülések súlyos voltából következtetné az i ember. mely a ládafiából kerül elő, a többi 29 milliót pedig az O. K- H. és annak segítségével a szövetkezetek szolgáltatták. A fősúlyt az O. K- H. az agitálás alkalmával tezaurált pénzek megszerzésére fektette, ami szép eredménynyel is járt. Sok helyen előkerültek a féltve rejtegetett dohos pénzek, másutt levették a nyakék gyanánt használt aranypénzeket, majd ismét máshonnan egérrágta ezreseket küldtek fel az O. K- H.-nak. Az ily módon egybegyűlt 17 millió korona elég tekintélyes öszszeg, feltétlenül hasznos közgazdaságunkra, de bizonyos, hogy az O. K- H. agitációjának hatása alatt más jegyzési gyűjtőcsatornákon még sok tezaurált millió folyt vissza közgazdaságunk tengerébe. A végösszeg gyanánt megmaradt 48 millió korona még nemzetközi viszonylatban is megálja helyét: Ausztriában hol 50° 0-nál több szövetkezet van mint nálunk mindössze 30 milliót jegyeztek az osztrák hádikölcsönből. Németországban pedig, hol 10 szer annyi szövetkezet van, 72 milliót jegyeztek szövetkezetek utján. Itt tekintetbe kell vennünk, hogy Ausztriában kétszer, Németországban pedig ötször akkora volt a hadikölcsön eredménye, mint nálunk, tehát viszonylag is nagyobb mértékben vették ki részüket a mi szövetkezeteink a hazafias kötelességből. Kenyérgondok. Régi igazság, hogy küzdelem az ember élete e földön. Küzdelem, harc, szenveoés van békességes időkben is elég ; de azt a tengernyi kint s bajt, amit a háború okoz, csak most tapasztaltuk meg. Mialatt künn, a harcok mezőin, ágyúdörgés és puskaropogás, gránáteső és gyilkos fegyverek kattogása közt, hóban, vízben és vérben állanak fiaink, hogy hazánkat s nemzetünket fegyverrel kezükben, az ellenség dühétől megvédjék, — mi az itthon maradtak gondolatainkban remegő szívvel kisérjük őket a csatatereken, másrészt meg folytonos aggodalomban élünk a reánk szakadt kenyérgondok miatt. Ezekhez járulnak még a különféle híresztelések, amelyek igen alkalmasak arra, hogy a könyen hivő közönség szivét rettegéssel töltsék el jövő anyagi megélhetés végett. Mikor pedig a lisztkészletek összeírása városunkban is foganatosíttatott, a tömeg rögtön ujjongva állapította meg, hogy ime, beütött a régvárt vagyonközösség, valóra vslt Troudhon tana, e tulajdont s életbe fog lépni az ^osztogatás. Nosza lett lótás, futás, lisztnek, zsiradéknak minden képtelen helyre való eldugdosása, elrejtése, sőt még a rézmozsarak is földbe, vagy legalább is a kályhalyukakba vándoroltak. A futó tűzként elteriedt hirek halatára magunk is tanácstalanul állottunk. Mig a lisztkészleteknek házról-házra való összeírása a lehető legnagyobb sajnálattal megejtetvén, láttuk, hogy senkinek közülünk különösebb baja nem történt. Azonban, talán nem vétünk a felsőbbség iránt való köteles tisztelet ellen, ha azt véljük, hogy e tekintetben mégis bizonyos szépséghibát követtek el azáltal, hogy eme szándékolt eljárást alkalmas módon eleve közhírré nem tették, miáltal a napjainkban amúgy is végsőig felizgatott fantáziának ismét csak üres táplálék jutott, mert amint most már tudjuk, a lisztkészleteket azért vették számba, hogy a közélelmezést szivükön viselő gondos intézőink által, a gyorsabb romlásnak alávetett hadilisztből időnkint csak akkora mennyiség szereztessék be, amennyiből napi szükségleteiket a vékonyabb pénzű esaládok is, az új termés beálltáig fedezhessék. Ezért pedig nem gáncsot, hanem föltétlen dicséretet érdemelnek. (folyt, köv.)