Balatonvidék, 1915 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-28 / 9. szám

XIX. évfolyam. Keszthely, 1915. február 28. 9. szám. Előfizetési ár : ^^^ ^^ ^^ ^^^^ ^^^ ^^ ^^^ ^^^ Kéziratokat a szerkesztőség . . io K - Í n ^k B Wi J||| MII M • 31 . . . 5 K -- f •JV mm • 91 fi 91 EHU

l mm B H • SF |f é

s srr^jusi DHLH I UR YIUElt Nvilttér soronkint 1 korona. Kéziratokat POLITIKAI HETILAP. nem adunk Vissz

aSzerkesztőség és kiadóhiva".^iSSSS-™" MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. Í^SI-t" Heti kis tüköi^7 Elő a nemzeti zászlóval! Mióta a háború vihara keresztül zúgott Magyarországon, városünk lakóin mintha valami álmos lethargia vett«volna erőt. Tanakodnak, tépelődnek itt is egyesek és csoportok a háború esetleges kimeneteléről, fel-felmelegednek egyegy rövid félórára valamely fényesebb győzelem hirére, de azután megint csak erőt vesz rajtuk a fásultság. Keszthelyen különösen a nemzeti zászlót féltik és dugdossák a m. t. háziurak. Lám itt volt a nagy mazuri győzelem ! Az egész világ tudomást vett róla ! Berlinben, Bécsben, Budapesten fellobogózták, feldíszítették a házakat, nálunk a lelkesedésnek nyoma sem volt. Szomorú a közérzésnek ez a bántó hiánya ! Lehet itt nemzeti, lehet városi ünnep, ha csak egy lelkesebb magyar házról-házra járva nem figyelmezteti a háziurakat, a nemzeti zászlókat ott lepi a por a padláson, azok ugyan ki nem bontják csattogó szárnyaikat, hogy a házak ormán buzdítsanak, lelkesítsenek s erősítsék a közérzést a polgárokban. Hogy ez igy jól van-e, gondolkodjék rajta mindaz, aki mulasztást követett el. A felkelő nap országa. Irta Berkes Róber'. 1542-ig senki sem tudta, hogy .van, ekkor hirt hoz róla Mendez Pintó, de 1854-ig európai hajó nem köthet ki a partján. Azóta elmullott 60 esztendő és ma azt mondja Tokióban a miniszterelnök, hogy Ázsiában a japán diktál. Beszéltet magáról egész Európában és feltételezteti a közvéleménnyé!, hogy esetleges beavatkozásával döntő befolyást gyakorol a háborúra. Bár Nippon szigetére valószínűleg még a történelem előtti időkben vándoroltak be Ázsiából különböző népcsaládok, mégis a Krisztus előtti időkből csak homályos nyomokat talál a históriai kutató. " K- e. 30 körül Koreából való törzsek költöztek át a szigetre, kik magukkal hozták a khinai budhizmus tanait, melv termékeny talajra talált a fanatikus japán népben. A XVI. század utolsó éveiben keresztény tanok szivárogtak be Japánba, sőt 1549-ben xaveri szent Ferenc maga is Kiotóban hirdeti az evangéliumot, úgyhogy távozása után sok ezer japán maradt hü uj hitéhez és rengetegen szenvedtek martyrhalált a későbbi üldözésekben. XIII. Gergely pápa és utóda V. Sixtus, japán küldöttséget fogadnak és őket ajándékokkal halmozzák el. 1638-ban a shimambarai kastélyban megölik az utolsó keresztényt és ezzel kezdetét veszi Japán szigorú elzárkózottsága. A törvények azt sem engedték meg, hogy japán állampolgár a kontinensre utazzék. Most egy ür következik a szigetország történelmében 1853-ig. Ekkor márc. 31-én 8 amerikai hadihajó vet horgonyt Uraga előtt, melynek parancsnoka Perry az Unió nevében szerződést köt a mikádóval, hogy amerikai hajók ezentúl Szimodában és Hakodakiban kiköthessenek és kereskedést űzhessenek. Természetes, hogy a követj kezö évben a két telhetetlen hiéna, Anglia és Oroszország is megjelent a láthatáron és szintén fontos kereskedelmi előnyöket csikartak ki a japán kormánytól. A későbbi években Európa minden kereskedője valósággal özönlik Japánba, úgyhogy végül Monarchiánk is szerződést köt vele 1869-ben. A «fehér»-ek megjelenésének az volt a következménye, hogy a japánok is sűrűn keresték fel Európát és Amerikát. Számos ifjú jelent meg a berlini, párisi, londoni egyetemen, kik mohón sajátították el századunk tudományos és technikai vívmányait. 1867-ben trónra lép a japánok legnagyobb császárja, Hutsu Hito, ki alatt az ország belső átalakulása és a reformok tömkelege olv gyorsan haladt, mint sehol ÁzsiáJ c>J bán. Pénzverdét állít, angol mintára postát és rendőrséget szervez, átveszi a Gergely-féle naptárt, nemzeti bankot alapít, megépíti az első vasutat, országos kiállítást rendez és 1879-ben az egész hadseregét porosz mintára, porosz tisztek felügyelete alatt átreformálja. Hogy kitűnő tanítót választottak, mutatja az 1894/95-iki khina— japán és az 1 903/4-íki orosz—japán háború fényes eredménye. 1914-ben pedig leteszik a vizsgát a mester előtt és november 7-én hálából elfoglalják Csingtaut. 1889 február 11-én kihirdetik az alkotmányt. Eltörlik a nemesség kiváltságát, kimondják a törvényelötti egyenlőséget és a vallásszabadságot, (jelenleg Tokióban érsekség és több püspökség van Japánban.) Eltűnik a copf és a kimonot is csak nemzeti ünnepen ölti magára az intelligens japán. És ma már a konzervatív szokásokat egybeolvasztották a liberális elvekkel, a modern tudományokkal és igy egyenlő színvonalra jutottak azokkal a nemzetekkel, amelyek a római keresztény civilizáció elemi iskoláját már régen elvégezték. Japánt az éhes szomszédok nem hagyták meg elzárkózottságában, kényszerítették, hogy nyissa meg kikötőit a világpiacok előtt és Japán nem vette zokon a beavatkozást. Ma ott áll Tokióban Comnanler Perrv szobra és még lesz, aki megéli közülünk, hogy mind Amerika, mind Anglia keservesen fogja Qiegbánni erőszakoskodását. Japán készen kapta a világ hosszú évszázadainak nehéz munkáját. Ez a különös sárga nép magáévá tette mindazt, ami Európában nagyszerű, praktikus vagy szép. Uj jogi kódexében egybe van olvasztva Drákótól a Code Napoleonig vagv Bractontól Chamberlainig és Verböczytől Széchenyi szociál törvénykezéséig minden, ami úttörő. Nagyszerű alkalmazkodási képességét mutatja, hogy hitének pantheonjához hozzáadta a legkülönlegesebb és össze nem egyeztethető elemeket. Locke, Spencer, Kant, Schopenhauer, Adam Smith, l^icardo mindmegannyi templomfülkét töltenek be a Bodhisát szentháromság és a mikádok ősének dicsősége között. A németek voltak az elsők,, kik rájöttek efaj kiváló képességeire, hatalmi vágyára és figyelmeztettek a sárga veszedelemre, ami a távol kelet ellen irányuló általános európai magatartásnak egyik jelensége. Japán pedig feltartózhatatlanul fejlődik. C. Townley Fullam megjövendöli, hogy a Csendes Óceán keleti ive — Európa minden igyekezete mellett — a messze jövőben a sárga faj birtokába jut. És ha ez bekövetkezik, ebből az ö mostani legjobb barátja, Anglia veszíthet legtöbbet. Én mégis azt hiszem, hogy a nyugati modellek és a nyugati kultura puszta meghonosítása önmagában ; hogy bármely országot a fejlődés szempontjából az .előretörő nemzetekkel egyenlővé avat, a képzelödésnél nem egyébb. Számos olyan körülményre utalhatok, mely a japán nép nagy jövőjét, műveltségi vezető szerepét valószínűtlenné teszi. Minden . civilizáció gyökere a vallás. A sintoizmus etikai o. értéke pedig alig hasonlítható össze a keresztény ideálok kipróbált erényeivel. A japánok kegyetlenek, irgalmatlanok és könyörtelenek. E nép tanulmányozói mondják, hogy a japánokhoz képest Atilla, Dzsingisz kán és Dowlah nem tudták, hogy mi az mészárolni. Ép ugy, mint a sivatagi fatalista, megvetik az emberi életet, az asszonyokat nem részesítik jobb bánásmódban, mint a kutyáikat. Tokióban a hirhedtYoshiwaráraa rabszolgaság legirtózatosabb kiállítása. Különös náluk a szenvedés iránti teljes érzéketlenség, mely tulajdonságuknak különösen háborúban veszik hasznát. Hiszem azonban, hogy eljön az idő, mikor nem az oligarchia intézi a népek sorsát. Meg volt e tulajdonság a rézbőrű indiánokban is és ma már csak a gyermeklelkek élvezik a «vadölök > fantasztikus tetteit. Tény, hogy e faj csodálatos lelki tulajdonságai előtt bámulattal kell meghajolnunk és tünődnünk annak lappangó képességei felett, ámde egy