Balatonvidék, 1915 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-07 / 6. szám

BALATONVIDÉK 1915. február 7. gyobb része tűrhető ízléssel rendezve. Egy papírkereskedés kirakatában szerb, francia, angol és német könyvek. Ké­peslapot venni bemegyek. A kiszolgáló nő magyar köszöntésemre magyarul válaszol és magyarul szolgál ki. Ér­deklődésemre elmondja, hogy magyar­országi származású szerb. Ez a nö is, meg sok más eset meggyőzött arról, hogy a mi kulturánk emlőin kiművelt szerb egvéneket a szerb állam felszívja és ezek teszik legértékesebb elemeit. Bizony kár nekünk oly túlságos en­gedékenvnek lenni. A mi kulturánk arra elég erős, hogy azt a balkáni menekültet felemelje a mi magasla­tunkra, de arra már nem elég erős, hogv soraink közé bevonzza. A szerb nemzeti vallás, a mi liberalizmusunk ^ellensúlyozzák a magyar kultura, a magvar levecrö beolvasztó hatását. Ez a mi gyengeségünk. A város nagy kockakövekkel van kirakva s ezeken kocsikázni nem va­lami elsőrendű mulatság. A Krunska Ulica hosszú, keskeny utca, csendes -helven van. Végig járom, rátalálok a követségi épületre. Leírásból már is­mertem azelőtt is. Vele szemben van az a bizonyos iskola. Bizonv nem va­lami tekintélyes épület. Egyemeletes, fehérre meszelt ház; kapuján benézek, az udvaron gyermeksereg zsibong. O- O c*> Német és szerb-horvát nyelv járja. Magyar szó nincs. Sebaj. Belépek. Magyarul érdeklődöm a tanítók iránt, a'gvermekek német szóval igazítanak o- t> útba. Belépek egy tanterembe, éppen énekpróba van. Vasárnap lévén, mise •előtt készültek el az énekkel. Kortár­samnak magyar szóval bemutatkozom, •ez magyarul tessékel be, engedelmet kér, neki most az énekkel kell bajlód­nia, később rendelkezésemre áll. Én készséggel egyezem bele, legalább időm és alkalmam van benyomásaimat rendezni. Az iskola felszerelése bizonv nem Hiszen ennél többet ugy sem adhatunk nekik, mert nem támaszthatjuk fel őket ha­lottaikból és nem adhatjuk vissza nekik éle­tüket, melyet érettünk áldoztak. — — Ugy a hadimuzeum azonban, mint az emlékoszlop tetemes költségbe kerül, melyet a szűkös anyagi viszonyok közt levő B. M. E.-nek nem áll módjában fedezni. A szükséges összeget tehát társadalmi utón kell összehozni, előtereinteni s e célt szolgálják a háborús délutánok is. Ha városunk vagyonosabb polgárai kö­zül mindenik csak egy ilyen háborús délutá­non vesz is részt, akkor' a bizonyára min­denki által szépnek és nemesnek tartott két eszme rövid idő múlva a megvalósulás stá­diumába jut. Ez a célja mélyen tisztelt hölgyeim és uraim a háborús délutánoknak, amilyent hár­mat, vagy négyet szándékozunk tartani. A B. M. E. nevében hálás köszönete­met nyilvánítom a hazafias erényekben tün­döklő mélyen tisztelt főgimnáziumi tanári kar­nak, a lelkes ifjúságnak, a Keszthelyi Iparo­sok Dalkörének s az összes kedves szerep­lőknek, akik idejüket és tehetségüket készsé­ges örömmel bocsátották rendelkezésemre. Hálás köszönetemet nyilvánítom Kovács Mór urnák is, aki szíves volt az Uránia színházat • a nemes és hazafias célra díjmentesen áten­gedni és midőn megköszönöm a nagyérdemű közönség szíves részvételét és érdeklődését is, a mai háborús délutánt megnyitottnak nyilvánítom ! az a tekintélyt szerző, aminőnek lenni keltene, képek, tankönyvek, taneszkö­zök osztrák származásúak. A falon függő tanrend német. Osztályonkint heti két óra magyar, három óra szerb, a többi német. (Ügye milv bájosan fest a «paritás» ?) Kartársam vezetése mel­lett német éneket próbálnak a kis osztrák-magyarok. Mikor befejezik, be­szédbe kezdünk. Megtudom, hogy a tanitás nyelve a német, a tanulók leg­nagyobb Vésze osztrák és horvát. Nagy százalék képviseli azonban a magyar­ságot is; a tanrendben felvett magyar órát csak ezek látogatják. A tanitók követségi hivatalnokok, kidnek kifogás­talanul kell tudni németül, magyarul és szerbül. És mivel az osztrák taní­tók között nem lehet találni olyat, aki a nvelvtudási kívánalmaknak eleget te­hetne, mind a hat tanitó magyar ál­lampolgár. Megismerkedtem velük, ma­gyar érzésüek is. Sőt volt olyan, aki­nek belgrádi tanitó korában jutott eszébe megmagvarosítani a nevét. Mind tagja a magyarországi tanítói nyugdíjintézetnek. A csajádosak gyer­mekeiket magyarországi nevelőintézetbe adják. Magyar és ausztriai lapokat já­ratnak. Tanítványaiknak legnagyobb része több nvelvet beszél. Nem egy van, ki öt-hat nyelvet bír. Gyakran előfordul, hogv egyik-másik tanuló, mire a belgrádi ötödik osztályba elju­tott, megismerkedett már három-négy balkáni állam fővárosának iskoláival. Egy kis negyedosztályos leányt mutat­tak, ki az első osztályt egv konstan­tinápolyi francia iskolában tanulta, a másodikat Bukarestben, a harmadikat Szótiában kezdte, Nisben folytatta s negyedik évfolyamra Belgrádba jött. Amint az élet hullámai szüleit dobál­ták, ő épúgy elkerült mindenüvé. A tanítói könyvtár tele volt osztrák mü­vekkel. Neveléstani lapok, melyekre hi­vatalból fizettek elő egvtől-egvig osz­trákok. A Budapesten megjelenő Nép­tanítók Lapja ingyen járt. Ez képvi­selte a magyar tanitók asztalán a ma­gyar nevelésügyet. A társadalmi élet Belgrádban osztrák. Volt ezelőtt néhány évvel egy kimondottan magvar társas-kör, melyet azonban nemzeti betegségünk, a rangkórságból szár­mazó széthuzás tönkretett. Magyar vé­reink szanaszét élnek oldott kéve módjára. Akárhányszor egymás léte­zéséről nem is tudnak. Akik ismerik egymást és öntudatos társadalmi életre vágyódnak, azokat elnyeli az osztrák társaság. A követségi konzulátusi sze­mélyzet osztrák; ha magyar, akkor is azzal kell tartania. A polgári fog­lalkozást űző magyarok pedig pásztor nélkül enmagukban élnek. Él is ve­szett ám közülök nem egy ! Az a szín­magyar iparos, kereskedő vagv egyéb foglalkozású ifjú összeakadt —magyar társaság híján - egv szerb nővel,"el­vette azt. A szerb pópa csakis úgy adta őket össze, ha a magyar ifjú el­hagyja hitét és görög-keleti vallásra tér- át. Számtalan esetben még a ne­vét is megszerbesitették. Évek multán erősödtek a kapcsok, melyek földünk szülöttjét Szerbiához kötik, felvette a szerb állampolgárságot. A magyar haza vérző szívvel vált meg egy-egy hűtlen magzatától. A követség által létesített erőteljes osztrák társadalmi élet megakadályozta azt, hogv az ausztriai alattvalók hasonló sorsra jussanak. Misére átmentünk a kápolnába. Benn van a követségi palota udvará­ban, árnyas fák között. Körülbelül olyan nagyságú, tán valamivel na­gvobb, mint a hévízi .kápolna. Kórusa — mint mindenütt — kicsiny. Én fel­mentem, hogy innen nézzem végig az idegen országba szakadt katholikusok ájtatosságát. Betűről betűre ugyanaz a divathajsza, ami nálunk. Itt kerül bemutatásra az új kalap, az új ruha. Ide vezetik el az esetleges vendége­ket, kik — természetes dolog — a közbámulat tárgyai. Külön padja van a nagykövetnek, ki azonban ez alka­lommal nem volt jelen. A misét az osztrák-magyar pap mondta, ki a gya­kovári püspök fönhatósága alá tarto­zik. Beszél vagy öt nyelvet. Mise után egyházi szónoklat volt, melyben szerb­horvát nyelven a közel jövőben Kro­pác püspök által eszközlendő bérmá­lást készítette elő. A misét a követ­ségi udvaron rövid barátságos tere­fere követte, akár Keszthelyen 1 1 órai mise után. Majd megindul ki-ki a maga utján s a korzózó közönség között egy fél óra múlva már -csak a német vagy a magyar szó figyelmeztet arra, hogy van itt egy úgynevezett osztrák­magyar kolónia is. Az itt leirt látogatásom ezelőtt 4 évvel történt. Azóta felfordult a világ. A kis dunaparti szerb vár belekerült a világpolitika forgatagába. K' váncsi­sággal gondolok rá, vaiion meglátom-e még valaha és ha igen, minő körül­mények között ? Imádság a békéért. XV. Benedek pápa meghagyta, hogy febr. 7-én valamennyi székesegyházban, plé­bánia és szerzetes templomban ájtatosságot tartsanak s az óhajtott békéért könyörögje­nek. Báró Hornig Károly bibornoJc-püspök urunk őíőmagassága a pápa szándéka sze­rint elrendelte, hogy a pleb. mise után az Oltáriszentség előtt a Miserere mei Deus kez­detű bűnbánati zsoltárt énekeljék. Az énekre következik antifona és könyörgés a békéért. A legméltóságosabb Oltáriszentség egész na­pon át nyilvános imádásra kitéve marad. Este 6 órakor Szent Olvasó, utána XV. Be­nedek pápa imája, ezt követi a Mindenszen­tek litániája stb. Végül Tantum ergo, Qenitori és áldás. A pápa fenséges imádságában megvan mindaz, amiért az emberi szivek most sóvá­rognak s azért mindenki jól teszi, ha a hi­teles szövegű imát beszerzi, hogy utóbb is minél többször elimádkozhassa. A pápa imája kapható Sujánszky JózseJ könyvkereskedésében. Megyegjiilés. Az 1915. évi február hó 8-án tartandó megyegyülés tárgysorozatá­ból kiemeljük a következőket : Abauj-Torna­megye átirata a jelenleg folyó fegyveres küz­delem során a magyar állam továbbfejlesz­tése tárgyában. A tihany-szántódi komp vám­szedési jogának engedélye. A keszthely-hévizi fürdőbiztos kirendelése. A 96693—1914. sz. B. M. rendelet a balatonfüredi fürdőszabály­zat összeállítása tárgyában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom