Balatonvidék, 1915 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1915-10-17 / 42. szám

ftALATONVIPEK 1915. október 17. Á Vaszary emlékszoba. A boldogult hercegprímás emlékezetére felállítandó emlékszoba tárgyai napról-napra szaporodnak. A mult hét folyamán is érkezett az emlékszoba létesítője dr. Csák Árpád kezei­hez özv. Vaszary Gyuláné úrnőtől, Pécsről, a hercegprímásnak égy még főapát korában Pannonhalmáról sajátkezüleg irt levele. A nevezett urnő férje, Vaszary Gyula, pécsi rendőrfőkapitány, unokaöccse volt a bí­boros főpapnak. Özv Vaszary Qyuláné mind­máig kegyelettel őri de az ereklyét, de mi­dőn 'tudomására iutott, hogy Keszthelyen, az elhunyt egyházfejedelemnek emlékmuzeumot állítanak fel azokból a tárgyakból, melyek vele vonatkozásban voltak és vannak, készség­gel ajánlotta fel a múzeum részére a birto­kában levő kéziratot, továbbá két érdekes és ma már ritkán található kiadványt, melyek Vaszary személyével foglalkoznak. A levél, .— melyet Vaszary Kolos még főapát korában az alkalommal intézett unoka­öccséhez, mikor a pécsi székesegyház fel­szentelésekor Pécsre szándékozott utazni, igy hangzik : Kedves Öcsém Gyula! Szives leveledre élő szóval válaszolok. Most kaptam meg a pécsi püspök kör­levelét, melyben jelentik, hogy a temp­lom szentelésre én is meg fogok jelenni. Szándékom ez alkalommal Keszthely­ről, Kéthely, Somogyvár és Kaposváron át Pécsre menni. Szeredy kanonok ur ajánlotta föl laká­sát évek -előtt; most azonban értesít, hogy lakás íval nem ő rendelkezik — s igy nem tudom, hol leend szállásom: leg­jobb lenne, ha a cisztercitákhoz szállhat­nék, kérlek szíveskedjél nekem e két kérdésre vá ;aszolni. 1. Mennyire van Kaposvár Pécstől. . kocsin ? (Szeretném kocsimatfölhasználni, mely rossz idő esetében igen jó lenne.) 2. rla kocsin megyek, elhelyezhetném­e négy lovamat ott, ahol szállva leszek, vagy ha a szálláson nem lenne hely valamely vendéglőben, vagy privát ház­nál ? Én május eleié c.ta hivatalos körúton vagyok, olykor, olykor haza nézek. Az örvendetes viszontlátásra. Phalmon, 1891. május 31-én. hun szerető bátyád. Kolos. U. i. Ha kocsin nem mehetek, a tá­volság miatt kaphatok-e Pécset kocsit ? Akik önmagukat íopják. Ilyen furcsa istenteremtések is akadnak Magyarországon. Ugylátszik a háborús idők forgószele vetette fel ezeket i?, mint ahogyan a zivatar meg is t ;sztitja a levegőt ugyan, de egyúttal sok szemetet is felkavar. A nagy napok kislelkü emberkéi ezek, akik ijedős kapkodásból, fejvesztettségből, vagy tudatlan­ságból önmaguknak lettek tolvajai, orgazdái és uzsorásai. A fukar, zsugori pénzelrejtők ezek, akik ahelyett, hogy hasznos befekteté­sekre fordítanák, gyümölcsöztetnék fölösleges és megtakarított pénzüket : önmaguknak adják kölcsön, persze igy aztán nem is kap­nak rá egy fillér kamatot sem. Felhalmozzák és eldugják a pénzt. Rajta ülnek és ki nem adják. Elvonják a forga­lomból. Mégped-g nemcsak az aranypénzt, hanem az ezüstöt, nikkelt, bronzot és kisebb papír pénzt is. Országszerte temérdeken űzhetik most ezt a balgaságot, mert hovato­vább érezhető lesz különösen az apróbbfajta pénz hiánya, rengeteg kárára, időpocsékolására és bosszúságára az ország lakosságának. Nincs váltópénz : nem lehet fizetni nem lehet visszaadni, szaladgálni kell fühöz-fához, mig adok-veszek dologban, vagy munkásokésmun­kaadók közti viszonyban célunkat érjük. Sőt még katonáink is megérzik az itthon pénzzel telt fazekokat és strimpfliszárakat őrző sár­kányok dőreségeit, mert heti zsoldjukat nehe­zebben tudják kézhez kapni. Még érthető volna, ha az ilyen rejtegetők azért lapátolták vplna garmadába össze a mindenfajta pénznemüt, mert a háborús vesze­delem miatt minden percben várhatnák a jel­szót, hogy menekülni kell De hát ma már az utolsó tanyai bojtárgyerek i* tudja, hogy a muszkát, rácot a maga földjén verjük, ker­getjük, azok közül ugyan nem jön az országba egv lélek se máskép, csak fogolyként. Miért hát ez a káros szokás, mely nem használ senkinek, de mindenkinek árt ? Ugy kell lenni hogy csak a tudatlanság tapasztalatlanság, a célszerű pénzkezelésben járatlanság szüli ezeket az öntolvajokat, akik jelentős kamatokat, vagy másnemű hasznot lopnak el saját maguktól azzal, hogy oktala­nul holt-tőkét csinálnak a pénzükből. Épen azért nagyon helyén való a kor­mánynak a vármegyékhez, kereskedelmi és iparkamarákhoz stb. intézett az a rendelete, amelyben az elharapózott baj megszüntetését, vagy' legalább csökkenését óhajtja dűlőre vinni olyanformán, hogy az említett hatósá­gok utján felkér minden értelmes, tekintélyes polgárt: magyarázzák időnként mentől gyak­rabban meg, különösen a most elég dus jövödelemhez jutott mezőgazdasággal foglal­kozó néposztálynak, meg aztán a hadbavo­nultak családtagjainak, hogy mennyire káros a pénznek rejtekhelyen való dugdosása. Egy az, hogy semmi hasznot nem hajt, más meg, hogy veszedelmekkel is jár, ha rosszindulatú emberek, kóborcigányok kilesik, neszét veszik, hogy pénz van a háznál. Tolvajok, rablók üthetnek rajta. Legbiztosabb helye a pénz nek a takarékpénztár, szövetkezetek, posta­takarék. Onnét nem lopja el senki. Igy, ka­matozatlanul hevertetve azonban idegen tolvaj nélkül is maga a tulajdonos lopja meg ön­magát. A háború főbb eseményei az eimult hét folyamán. Kövess gyalogsági tábornok had= seregének magyar—osztrák csapatai 8=ikán benyomultak Belgrád északi részébe és rohammal vették be a város védbástyáit és a citadellát. Ma reggel némeícsapatok törtek maguk= nak utat nyugat felől a konak felé. A szerb királyok palotáján osztrák­magyar és német hadseregek zászlói lengenek. Kövess tábornok hadseregéhez tartozó német csapatok hatalmukba kerítették a Cigányszigetet és a Belgrádtól délnyugatra emelkedő magaslatokat. Gallowitz tábornok hadserege ki­kényszerilette az átkelést a Dunán és Sernen­driától befelé az ellenséget mindenütt délfelé szorítja. . A Belgrád rievü orosz gőzőst, amely öt munícióval megrakott uszályt vitt Szerbia felé, Lompalánka bolgár kikötőben lefoglal­ták. A Szerbiának szánt hadianyagot a Bo­ris és'Zora felfegyverzett bolgár hajó tar­tóztatta fel. Mind a két hajón a bolgár hadi­zászló lengett. A Belgrádot megszálló szövetséges csa­patok a zsákmány behordásával vannak elfoglalva. Eddig összesen kilenc, természe­tesen idegen származású hajóágyut zsákmá­nyoltunk, a melyek közül egyet a 31. gya­logezred rohamtámadással ragadott el, azon­kívül még huszonhat bronzágyú jutott kezeink közé. A város természetesen sokat szenvedett a véres küzdelemben. A becsapódó ágyú­golyók és a nyomukban támadó tüzek sok kárt tettek a felső és az alsó várban, a gyárn egyed ben, a Kalimegdánon és környé­kén. Az utcai barrikádokért és a cidadelláért vívott szuronyharcok és kézitusák is nagy pusztítással jártak. Az orosz hadszintéren az ellenség az egész keletgaliciai és volhyniai harcvonalon támadott. Támadásai azonban eredménytele­nek maradtak Volhynia területén két nap alatt összesen 4 ezer oroszt ejtettünk fog­lyul. Az ellenség igen súlyos veszteségeket szenvedett. Okt. 12. A Belgrádot környező összes magastatok, amelyek a folyam átkelési pont­jai felett tábori lövegek lőtávolán belül ural­kodnak, a szövetségesek birtokában vínnak. A németek elfoglalták Semendriát és az ellenséget Pozarevác felé szorítják vissza. A Hercegovina és Montenegró közötti határon több helyen montenegrói csapatok­kal csatározásra került a sor. Dünaburgot kiürítik az oroszok. A­polgári lakosságot már teljesen kiürítették. A várost a németek nap-nap után bombázzák. Hatezer gránát Belgrádra. Belgrádra 6 ezer német, magyar és osztrák gránát hul­lott. Több városrész teljesen el van pusz­títva A távirati és telefon összeköttetés Bel­grád és Nis között el van vágva. Bulgária Szerbiának megüzente a há­borút, mert Szerbia vonakodott Macedóniá­nak még azt a részét átengedni, melyet a négyesszövetség Bulgáriának megígért. Egy athem jelentés szerint a bolgár hadsereg a Szerbia ellen való támadást Knyazsevác irányában, a Kadibogas hegy­szorosnál, Viddintől mintegy 50 kilométerre, két hadosztálylyal megkezdte. A német és osztrák-magyar csapatok elfoglaltak Sabácot, Krupanyt és Tekiját. Az oroszok támadásai Dünaburgtól nyu­gatra ágyUtüztiíikben összeomlottak. Az orosz hadvezetőség elhatározta, hogy Dünaburgot átadja a németeknek, miután annak védelme céltalan. Görögország a partra szállított en­tente csapatok visszavonására három napos határidőt adott, elleneseiben azokat lefegy­verezi. Grey Edvárd angol külügyminiszter, a világháború legfőbb szerzője lemondott. Szaszanow orosz külügym niszter, a világháborúnak rangsorban való második felidézője, a balkáni diplomáciai vereségek miatt beadta lemondását. Nagy győzelmünk a bukovinai határon. Az oroszoknak a bukovinai ha­tárfrontunkon folytatott áttörési kísérletei tel­jes kudarca! végződtek. Az oroszok óriási veszteségeket szenvedtek. A KESZTHELYI T AKAREjCP ENZTAR :-: /. RÉSZVÉNYT ÁRS UL AT :-: mint hivatalos aláírási hely, elfogad jegyzéseket a harmadik 6 százalékos - magyar hadikolcsönre, ­eredeti feltételek mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom