Balatonvidék, 1915 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1915-10-10 / 41. szám

XIX. évfolyam. Keszthely, 1915. október 10. ál. szám. Előfizetési ár : Egész évre . . 10 K — f Fél évre . . . 5 K — f Negyed évre . 2 K 50 Egyes szám ára — K 20 í Kéziratokat a szerkesztőség cimére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Nyilttér soronkint 1 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal a «volt Gazdasági Tanintézet épületében . KESZTHELY, HÉVÍZ S AZ EGÉSZ BALATONKÖRNYÉK ÉRDEKEIT ELŐMOZDÍTÓ POLI T I I£ A I II E T I Kéziratokat nem adunk vissza. , A P. Szerkesztőségi és kiadóhivatali Interurbán: 51. A harmadik hadiköicsön. . .rm'-s) . 7(ím J A nemzet ethikai és anyagi erejébe vetett hit és bizalom megteremtette eddigi gyümölcseit. Kjtünt, hogy Magyarország erőteljes, ifjú nemzetet zár koszorús hegyeitől övezve a DunaTisza tája közé, a melynek fiai legendás hősiességgel hordozták meg zászlóikat a világháború véres harcterein s a dicsőség koszorújából a nagy nemzetnek kijáró rész illeti meg öt. Példátlan volt azonban a nemzet anyagi erejének áldozatkészsége is, amellyel a szegénynek hirdetett ország minden fia hazafias lelkesedéssel vitte aranyait és filléreit a haza oltárára s a két hadikölcsön páratlan sikerével lehetővé tette a hrdvezetés s az ország háborus adminisztrációjának minden fennakadás nélkül történhető erőkifejtését. Az eredmény meg is mutatta, hogy az áldozatkészség micsoda politikai és harctéri sikereket juttatott a szövetséges központi hatalmak nemzeteinek s micsoda presztízst szerzett a nagy magyar névnek. Győzelmes seregeink messze Oroszország szivében nyomulnak előre. Elérkezett a nagy dráma harmadik felvonása, az utolsó erőfeszítés, amely világrengető győzelmet s ennek nyomán évszázadokra szóló jólétet biztosit anyagi és szellemi téren a gvöztes nemzeteknek, köztük nem utolsó sorban a megifjodott, lelkes magyarnak. Most tehát mindenki a végső eredmény nagy mámorán csüng s áldozatkészsége acélosabb, mint valaha. Ez a szellem meg fog nyilvánulni bizonnyal a harmadik hadikölcsönnél is, amelyet a kormány a közeljövőben, fog kibocsátani. A magyar nemzet hazafias kötelességteljesitésébe és sokszor kipróbált áldozatkészségébe vetett hitünkre épitve, ezúttal is bizunk az uj gazdasági erőpróba sikerébe, hogy most, amikor a nemzet az I anyagiákban nem áll utolsó helyen, minden erejével sikra száll a végső p'vőzelem érdekében. o Az uj kibocsátás összes föltételei már megállapítást nyertek azon a tanácskozáson, amelyet a nagybankok képviselőivel a pénzügyminiszter folytatott. Eszerint az uj kölcsön hat százalékos járadék alakjában fog piacra kerülni 97 és fél százalékos kurzuson, azaz 100 korona névértékű részvény 97 korona 50 fillérrel lesz kapható. A zárolt kötvények darabjai négy év múlva névértéken való visszafizetésre fölmondhatók. Másrészt azonban a magyar kormánynak is meglesz a joga ahhoz, hogy a kölcsönt 1921 május elsejétől kezdve fölmondhassa, illetve konvertálja. A lombardirozás, vagyis a részvényre való kölcsönadás körül az Osztrák-Magyar Bank régebbi kedvezményei egy évre, sőt esetleg hosszabb időre is érvényben maradnak. A kölcsönkibocsátás ideje valószínűleg ugy lesz megállapítva, hogy október 15—20-ika közt a jegyzések feltétlenül megkezdődhetnek. A nagybankok már megkezdték munkájukat a kölcsön sikere érdekében, s az érdeklődés máris oly nagy, hogy a legteljesebb bizalommal nézhetünk az eredmény elé. Gyermekek! Leányok és Fiuk! Emlékeztek-e még az elmúlt év nyarára, amikor jó öreg királyunk hadseregét mozgósította. Emlékeztek-e még azokra a gyönyörű katonadalokra, amelyekkel felnőtt testvéreitek és apáitok lelkesülten liadbavonultak, hogy drága, egyetlen és mindenek felett való hazánkért harcoljanak ? Oh mily.szép nagy idők A BALATOhMDÉK TÁRCÁJA A háború hatása az erkölcsre. Aki az emberiség sorsa, anyagi jóléte és erkölcsi érzése iránt csak egy kicsit is érdeklődik, méltó kíváncsisággal lehet eltelve az iránt, vájjon a most folyó kegyetlen, emberirtó, tengernyi könnyet fakasztó, sok nyomort és mérhetetlen szenvedést okozó világháború minő hatással lesz az emberiség anyagi jólétére és erkölcsi érzésére nézve ? Vannak, akik azt állítják, hogy a háború okozta válságos közgazdasági állapotokat, az ipar pangását, a drágaság okozta nehéz megélhetést, a minden téren és minden irányban való általános és gyors fejlődés és fellendülés fogja követni s hogy már rég nélkülözött anyagi jólétnek, megelégedésnek és boldogságnak fogunk osztályosai lenni a győzelmes háború után. Viszont vannak olyanok is, akiknek hite és megyőződése szerint legalább is negyed századra lesz szüksége az emberiségnek, amig a háború rombolásait csak némileg is helyreállíthatja, a fájdalmakat és szenvedéseket enyhíti s az életviszonyok terén csak tűrhető állapotokat is teremthet. Hogy a két nézet közül melyik a helyes, annak eldöntése a nemzetgazdák feladata. Ami a kérdés erkölcsi részét illeti, itt is eltérők a vélemények, Vannak, akik azt állítják, hogy a háború romboló hatással lesz az emberiség lelkére és erkölcsi érzésére, — Szerintük az emberölés a legnagyobb bün, melyet a büntetőtörvény is a legsúlyosabb büntetéssel sújt. A bün, a biinözés nem tahet az erény, az erkölcs melegágya, amint hogy nem teremhet a szerb tüske, vagy a bolonditó csalmatok illatos rózsát, vagy szelid ibolyát. A pesszimisták felfogása szerint: aki egyszer embert ölt, az a legcsekélyebb lelki, emócióban nem riad majd vissza attól, hogy kést ragadjon s azt belemártsa ellenfele szivébe s aki a háborúban megszokta, hogy büntetés nélkül okkupálhatja az idegen portékát, az a béke idején sem fogja ismerni az enyim, tied és övé közti külömbséget és nem fog lelkiismeretben furdalást érezni, ha idegen dolgot eltulajdonít. Egy másik felfogás szerint a háború csak jóte

:kony hatással lehet az emberiség erkölcsi érzésére. Az embereket a közös veszély, a közös fájdalom, a közös szenvedés csak tömöríti és közelebb hozza egymáshoz. A felebaráti szeretet nemes erénye is ezer és ezer alkalmat fog találni a megnyilvánulás-a, az érvényesülésre. — Itt egy fájó sebet kell bekötni, — ott egy csonkakezü, vagy csonkalábu, munkaképtelen honvédnek kell egy falat kenyeret nyújtani, éhségét csillapítani. Itt egy gyászos özvegyet kel! lelki vigas/talásban részesíteni, — ott egy apátlan árvát kell a végpusztulástól megmenteni s a züllés útjáról az igaz ösvényre terelni. — Szóval tág tere lesz a sziv nemes érzéseinek a megnyilvánulásra. Hogy már most a két ellentétes felfogás közül melyik a helyes, azt majd a jövő fogja megmutatni, A háború jó hatása mellett álljon itt a következő példa: Egy keszthelyi urnő százados fia levelet küldött családjának a harctérről, melyben ; megható szavakkal ecseteli a harctéren átélt karácsonyest mélységes hangulatát. . . Levelének minden sora fényes bizonysága annak, hogy még a keményszívű katonatiszt lelkére is jótékony hatással volt a háború. A megkapó szépségű sorokat itt közöljük : • Szép karácsonyestünk volt. Legénységem egy része nagy pajtában volt elszállásolva. . . Tiszttársaimmal felkerestük őket. Elénekeltük a karácsonyi énekeket, imádkoztunk s aztán beszédet intéztem hozzájuk... : Jézus jöveteléről, kitűzött céljáról és végtelen szenvedéseiről beszéltem. . . Háborúban lévén, nekünk is sokat kell szenvednünk a hazáért s az otthonlévőkért. . . De tegyük szívesen és Krisztus példája erősítsen meg bennünket, hogy mi is hiven teljesíthessük kötelességünket. 01) jól esett nekem a fiukhoz igy beszélni. Annyira átéreztem mindent, amit mondottam, ami szivemen feküdt, hogy tiszttársaim, akik hallották, a legénységgel együtt sírtak. Boldog voltam, hogy ily szépen, mélységes komolysággal tudtam a karácsonyestet megülni. . . Hidd el édes, jó feleségem, hogy ez volt a legszebb karácsonyom. . . Most jöttem teljes tudatára annak, hogy mi él bennem s mily hatalmas erkölcsi erő a I hit. . . Melletted édesem s az én aranyos ; kis gyermekeim mellett mindig boldog vol-