Balatonvidék, 1915 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1915-08-01 / 31. szám

2 BALATONYIDEK 1915. augusztus 1. nagy elődöknek dologtalan és jellemtelen utódai a dicső mult ragyogó emlékein élősködnek s gyarapodtak. De akik ugyanakkor a kereszténység fejét ezer éves örökségéből s jogos tulajdonából olasz jellemtelenséggel kiforgatva < magasztos és szent szegénységre* kényszerítik .... Az Unita Italia kis Emánuele, Nikita apó vöje nem pirul veréb módjára oly fészekbe szállani, melyet nem ő rakott, oly házban lakni, melyet nem ő s dicső savoyard ősei építettek — a Quirinálban. . . Amily méltatlannak mutatta magát a kis' Emánuel a jogtalan területen bitorolt koronára — oly méltatlannak bizonyult népe arra a dédelgető támogatásra, melyben az idegen világ abban a szép országban pénzét szórva részesítette. Méltatlanok arra a barátságra és szövetségre, melynek oltalma alatt föltollasodva, jótevő barátját rúgta el magától ... A hazugság és becstelenség politikája nevelhet Machiavelliket, — de meg nem szerezheti sem a becsületes népek szimpáthiáját, sem az Ur áldását. Lehet, hogy a végső szükség elvitte őket Páduába a csodatévő szt. Antalhoz, de hogy sem a nagy szt. Antal közbenjárása, sem az Ur áldása nem segíti őket sem az Isonzon át, sem a görci hídfőn tul, az immár negyed évi isonzói és görci nyaralásukból egészen világos . . . ! A pazarul szórt gránátjaiknak szilárdul* ellenálló görci hidfőnél az igazság diadalmaskodott eddig is. Annak a hídfőnek vasoszlopai az igazság erejét jelentik, melyről visszahullanak a gránátok azokra, kik az igazság ellen szórják. Bárhogy fohászkodjanak is azért a megszorult olaszok, rablóhadjáratuk sikere ezentúl sem lesz nagyobb, mint eddig volt. És ha az Emánuel il piccolo eddig nyugodtan reggelizgetett is a mások jogos tulajdonát képező Quirinálban, annyi bizonyos, hogy sem Trentinóban reggelizni, sem Triesztben ebédelni nem fog soha. Arról majd Isten segítségével gondoskodnak a vitéz magyar honvédek és a tiroli császárvadászok. . . Mi pedig a Seregek Ura nevében erősen reméljük, hogy eljön az idő, mikor lesz még olasz földön háborús isteni tisztelet, de azt majd mi tartjuk a győzőkkel a szépséges majlandi székesegyházban. Az az igazság győzelmi Tedeurna lesz! A hitszegők pedig csak imádkozzanak, hogy adjon nekik az Ur jobb belátást és elegendő makaróni! tJnio-íiím. Budapest, Bálvány-utca 8. A mult vasárnap az egyik helybeli mozi egy hirdetést ragasztott ki, mely a magyar önérzetnek egyenes arculcsapása. A falragasz német szövegű. Egyetlen magyar szó nincsen rajta. Keszthelyen pedig nem tud mindenki németül. De a pénzét az ilyeneknek is elteszik. A hirdetés szegélyzete vörös-fehér-fekete és fekete-sárga. Tehát a magyar szinek hiányoztak. A szöveg pedig csak Németország és Ausztria győzelmes hadairól tesz említést. Felsorolta a filmen bemutatásra kerülő öszszes hadviselő felek katonaságát. A magyarokról elfelejtkezik, mert österreichische Kavalleriet említ csak. Végül, hogy a mellőzés teljes legyen, a központi hatalmak két uralkodóját is bemutatja a mozi ilyen cimmel : Kaiser Wilheim, Kaiser Franz Josef. Keszthelyen nem tudjuk, ki az a Frarz josef császár, de igenis raicnc ; . ^retettel csügg szivünk-lelkűnk Sz istván 'ódán, Ferencz József magyar királyon. Elhiszem, hogy derék szövetségesünk hivatalos körei méltányolják a magyar álláspontot, ennek magyar szivvel örülök is. Az a németországi filmgyár azonban nem tudja a magyar közjogot."Nem is az a mestersége. Hanem az Uiiio film Budapest Bálvány-utca 8 nemcsak tudhatná, de éreznie is kellene, hogy az a németországi reklámkép és fí melyet ő közvetít a magyar közönségn sértő. Mert nem áll az a megalkuvó álláspont, hogy mindegy, hiszen szövetségesek vagyunk mert a szövetségben férfiasan helyt állunk, pénzünkért megkívánhatjuk azt, hogy ne sikkasszák el magyarságunkat és létezésünket. Ez utón kérem az Unio-film céget, ha már magvar gyártmánya filmet nem közvetít a magyar közönségnek, intézkedjék, hogy legalább ne legyen sértő az az idegen gyártmányú film. Ennyivel tartozik az Unio-film annak a magyar közönségnek, melytől él. Keszthely, 1915. julius 30. KOZMA IMRE tanító. Cenzúrázott hadszíntéri levél, Olasz hadszíntér, 1915.-jul. 22. Kédves jó Tanár úr ! Örömmel értesítem kedves jó Tanár urat, hogy megérkeztünk a fönti frontra. Jelenleg még a front mögött mintegy 5 — 6 kmnyire. Várjuk a további parancsot. Pár vonással akarom ecsetelni utunkat s azt a képet, melyet itt látok. Ha van hely a Balatonvidékben számára, kérném betenni. Feltéve, ha megfelel. S ha óhajtja kedves jó Tanár úr, szívesen írok egyes képeket, mint szemtanú. Természetes, ha időm s elfoglaltságom engedi. Nekem más dolgom is van. * Utunk a zágráb-laibachi vonalon vezetett. Csodálatosan szép a szemnek e vadregényes táj . . . Hat-nyolc méteres töltésen rohan a vonat. Szakadékok, sziklacolossusok mosódnak el szemeink előtt. Lassankint megjelenik a háborús kép: muníció, élelmi tá borok rengetege az egyes állomásokon. Vonatunk megáll. Több óráig kell várakoznunk. A pálya elől meg van rongálva. Épen most . . Kém ? Árulás ? Suttognak itt-ott. Egy másik hatalmas vonat nyújtózkodik a mellettünk lévő sínpáron. Álinden kocsi lecsukva, leólmozva. Írások mutatják : • Feltartóztatás nélkül továbbítandó.» Bekukucskálunk a nyílásokon. Telve haiáltosztogató munícióval. S most tétlenül áll a forró, tengermelléki napsütésben. Több órai késéssel megérkezünk. . . A nap forrón tüzel. Az ég kék, tiszta. Itt-ott kuszált, fehér felhők szétfoszlanak, mint szélben a szétbontott leányhaj . . . Menetelünk előre. Megjelenik az igazi kép . . . Bumm 1 Bumm I hallatszik jobbról. Most elől, majd balról stb. Már tudjuk abból, hogy előttünk félkörben húzódik el az arcvonal, Autók rohannak el mellettünk, motoros kerékpárok száguldanak . . . jelentést visznek, hoznak. Élelmiszert szállító kocsik végtelenje. Ezek nem rohannak. Pedig orditozássá fajul a sok biztató szó : «Qyüa . . » «Ne . ,s> «Gyí . .» stb. ostorcsapás, pattogás . . . lárma, sípolás, tülkölés, berregés. . . Megállunk az ut mellett. Pihenünk. Félreülök egy kis fa árnyékában. Valamikor fű volt itt. Most is az van. De hatalmas rétegű por lepte be. Az úttól csak annyiban különbözik, hogy kövek nincsenek. A kép élénkül . . . Vöröskeresztes kocsik . . . Telve jönnek, üresen mennek. Az ut mellett bágyadtan, megtörve jön egy csoport. Lassan, húzzák lábaikat. Fehér kötések tarkálják őket. Csupa fej- és kézseb. Mindamellett vidámak. Beszélünk velünk. Biztatnak bennünk : «a taljány gyáva, nem mer semmit. Csak a tüzérség. Az borzasztó. A gránát szétvágja a sziklát, ez apró darabokra szakad. Ezért a sok sebesült.» Tőlünk balra kukoricás 4—500 lépésre. Egy hatalmas monstrum, a 30V

2-es van elrejtve ott. Rettenetes száját a taljányok felé fordítva. Míg fői a menázsi, beszélgetünk ott egy hadnaggyal. Mily élvezettel beszél, mily büszke: «Uraim, ma reggel 4 lövést adtunk le. Ala ganz genau, ala tadlos.> Mind a négy egyenesen az olasz lövészárokba. S ott 600 méteres körben élő lény nem maradt. Este felé jár már az idő . . . Semmire nem gondolva, belemélyedek a szürkületbe. Egyszerre csak egy rettenetes bődület, hatalmas lökés s valami sikító robajjal megy át ez a hatalmas löveg a taljányokhoz. Valaki megjegyzi: «Tábori posta 34. • Három lövést adtak le 10—15 percnyi időközben. Ez elég volt mára. Reggel 4, este 3. Az éjjel irtózatos volt. . . Ágyútűz, cryalogsági ;üz. . . s mindez a szép, csendes juliusi éjszakában oly borzasztó zörejt, dübörgést, ordítozást idézett elő, hogy a nagy fáradság sem tudott bennünk elaltatni. Majd holnap közelebbről . . . Mély üdvözlettel: Morgás Jenő. Fürdőélet Hévízen. Héviz fürdőéletét a háború alig látszik befolyásolni, hacsak annyiban nem, hogy az előző évekhez képest szokatlanul nagy az itt üdülő, illetőleg gyógyulást kereső tisztek és katonák száma. Ami természetesen csak emeli a fürdő élénkségét s hogy a közönség is tudja ezt s szívesen igyekszik honorálni, bizonysága ennek a katonák nagy népszerűsége. Hogy egy csekélyke példát említsünk csak erre, Nagykanizsa város főkertésze, a közismert Fabby bácsi egy csokor gyönyörű szép virágot sorsolt ki a sebesült katonák javára s a virágszálak annyira kapósak voltak, hogy a sorsolás körülbelül 40 koronát eredményezett. A fürdő látogatottsága nem csappant s a régi törzsvendégek ma is csak oly szeretettel keresik fel Hévizt, mint a háború előtt. Nagyban el segíti ezt a fürdő bérlőjének modern felfogása, aki elismerésre méltó buzgalommal igyekszik a fürdő nívóját mindjobban emelni s minden évben valami újabb meglepetéssel szolgál. A fürdő parkjának díszítésére, a fürdőtulajdonos hercegi család címerével ellátott, grirfeket ábrázoló szobrokat állíttatott. Nem lehet eléggé dicsérni azt az újítást, mely szerint közvetlenül a part közelében, ahol legmélyebb az iszap, új iszapfürdők létesültek, eleget téve azok óhajának, akik a mély iszapban keresik a gyógyulást. Ugyancsak új a gőzház mellett felállított kádfürdő is, amely azt célozza, hogy a nagy gyógyhatású viz hűvösebb időben, esetleg télen is használható legyen. Maga a fürdőélet a régi, kellemes, testnek, léleknek szórakozást nyújtó s amíg más fürdőről eltűnt a fürdőélethez annyira hozzátartozó cigány, — Hévizén az idén is vígan húzza a tabi cigányok népszerű bandája. Használjunk mindnyájan hadisegély pnstabélyeget! 11 i: i t is — Személyi hir. Kárpáti Kelemen csornai prém. kanonok, a székesfehérvári tankerület kir. főigazgatója folyó hó 28-án Keszthelyről székhelyére, onnan pedig a Tátrába utazott. I