Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1913-10-19 / 42. szám

BALATONVIDEK 1913. október 19. jó a veszedelmet emlegetni, de fe­felette mosolyogni is sem való. Ami még meg nem történt, az minden pillanatban bekövetkezhetik s Isten óvjon attól, hogy saját kárunkon kelben okulnunk. A bajnak mindig jobb elejét venni még idején, sem­mint bármily kis mértékben is el­szenvedni. Az mindenki előtt tudott dolog, bogy városunk lakosságának kéthar­mad része talajvízből táplálkozó kút­ból nyeri mindennapi ivóvizét. E viz még normális esztendőkben is egészségtelen, hát mo^t, a nyári nagy esőzések után milyen lehet, mikor az alrészeken, a hancókréti új városrészben úgyszólván az em­ber lépte nyomán is viz fakad s a töméntelen vizzel együtt az utcák és pöcegödrök minden szennye piszka a talajba került? ! E kutak vizének élvezése ma kész veszedelem az ott­lakókra s máris számosan vannak, akik csak főzésre, mosásra ós tisz­togatásra használják, inig ivóviz szükségletüket az artézi kut vizéből szerzik be. De sokkal többen vannak, akik­nek kénytelen-kelletlen inniok is kell az egészségtelen vizet. Akik nem vehetnek maguknak annyi időt ; fá­radságot, hogy napi ivóvizüket az artézi kútból szerezzék be. A szegé­nyebb néposztály ez, mely ily mó­don ki van szolgáltatva a fertőző betegségek veszedelmének. Ezt pedig tétlenül nézni s megvárni, mig a veszedelem rájuk tényleg bekövet­kezik, enyhén szólva is: lelkiismeret­lenség. Elejét kell venni, a bajnak, mig még nem késő. Gondoskodni kell sürgősen egészséges ivóvízről, ha még annyi áldozatba kerülne is. Meg kell Csinálni a vízvezetéket. S ha saját erőnk nem elégséges hozzá, ott van bok ; de a túlparton aranyos napfényben gyönyörű tartomány feküdt. Ott tündöklő templomok emelkedtek, lei i hatatlan szépségű és színben gazdag fák és világok pompáztak ; csillogó tava­kat, is vett észre Beírám, melyeken lótusz­virág úszott. Csupán egy liid vezetett át e csodás tartományba és a hid bejáratánál bebur­kolt silak állott. Nagy embertömeg tolon­gott a kid felé, de úgy látszott, mintha az emberek nem jönnének szabadakarat­ból és mintha félnének a hídtól és pedig jogosan : mert. egyiküket sem bírta el és egymás után hullottak le a félelmetes mélységbe. E híd volt a bramin utjának cél­pontja, lassan leereszkedett és amikor Beiráiu újra sziláid talajt, érzett lábai alatt, a bramin mellett, c beburkolt alak­kal szemközt találta magát. Épen két gyermek, — bájos testvérpár — közele­dett a bid felé. Kezükben virágokat tar­tottak, melyeket játszva fűztek koszorúba. Ugy látszott, mintha a beburkolt alakot, ott a hid lejáratánál, észre se vennék. A hídtól seui féllek, mosolyogva léptek reá. Ekkor a bramin kezéből, a remény zöld diszébe tündöklő szmaragdokból alkotott kettős füzér hullott le reájuk és az álmél­kodó Bei rám szemelát tára pillangószárnyuk nőtt, és a hid fölött átlebegtek a csodá­latos tartományba. Beirám szólni akart, kérdést intézni a braminhoz, de figyelmét már ismét új az állam. Tárja fel a vezetőség a tarthatatlan helyzetet s kérjen ka­matmentes kölcsönt a kormánytól. Ha Siófok és más községek nyer­hettek ily formában támogatást, fö­lünk sem szabad azt megtagadni. Még most, a gazdasági válság ide­jén sem. mert hisz nem luxus do logról, hanem életbe vágó közszük­ségletről van szó. Kérje ki a vezetőség herceg úr ő főméltóságának pártfogását is s akkor nem kell aggódniok, hogy si­kertelenül fáradnak. Ha az elmondotta kboz még hozzá tesszük, hogy a létesítendő új közvágóhíd el sem képzelhető vízvezeték nélkül, továbbá, hogy vele az utcaöntözésnek oly sokat kifogásolt módja is végtére helyes megoldást nj-erne. továbbá, hogy fürdőnk látogatottságát is nagyban emelné, akkor azt hisszük, minden nvomós érvet felhoztunk a vizveze­«/ . ték létesítésének szükségessége mel­lett. Ezt a özükséget azonban nem­csak belátni kell. hanem teljes ener­giával hozzá is fogni annak mielőbbi megvalósításához. Az egész város közönségének hálája s a későbbi nemzedék kegyeletes emlékezete len­ne jutalma a vezetőségnek, eme, kis városunk történeteben korszakot al­kotó mű létesítéséért. Kíváncsian várjuk, érdemesnek tartja-e a veze­tőség e jntalmat arra, hogy kiérde­melje ? I Vasúti gyűlés Keszthelyen. A hosszú idő óta tervezgetett vasúti g^ ülést tegnap, szombaton tartották tneg a keszthelyi városházán Dr Bacsinszky Vladimír zágrábi üzletvezető elnöklete alatt. ' Dr. Bacsinszky Vladimír és Sipeki j Bálás Bélh ziílav'ái megyei fői-pan már ' jelenség kötött," le. Egy fejedelom közele­dett, nyolc hóféhér paripától vont aranyo­zott kocsibau. A hid mellett félénk siet­séggel el akart hajtani, de a beburkolt alak. hírtelen felemelte rejtege'ő fátyolát és halálfej lett látható. A lovak megva­dultak és az arauykccsiról lehajítva bukott le a fejedelem a hidra, mely aUt,r,a szét nyílt. Hiába kapkodott támasz után, lezu­hant a sötét mélységbe. Borzadály futót 1 a át Beirám tagjait, félénk kérdés lebegett ajkain, de már megint új jelenség láncolta le figyelmét. Koldus rongyokban közeledett, inga­dozó, bizonytalan léptekkel, botorkálva egy vak nyomorék, A beburkolt alak megérinti őt és a vaknak megnyíltak szemei. Az alakot r.akaró fátylak lehullot­tak, de nem halálfej mutatkozott, hanem tündöklő szépségű angyalalak A bramin pedig gyöngyökből és gyémántokból alko­tott, homlokkötőt nyújtott a koldusnak, mint aminőt királyok és hercegek viselnek ós a nyomorék nem volt többé nyomorék, a mankók kiestek kezeiből,azúrkék ragyogó szárnyakat kibontva lebegett át a boldo­gok hónába. Beirám a sok csodálatos esemény láttára annyira elmerült gondolataiba, hogy alig vette észre, hogy a bramin, vele együtt ismét felemelkedett Még mielőtt egészen magához térhetett volna, újra hálótermében és egyedül volt. (Folyt, köv.) pénteken délben Keszthelyre érkeztek a délben a premojilrei rendház vendégei vol­tak. Délután 2 órakor tisztelegtek Feste­tics Tassito herceg ur ó főméltóságánál, ki vasúti viszonyaink javulását., mint Is­meretes, szintén nagyon a szivén viseli. A gyűlésen megjelent, Zala-, Veszprém-, Somogy- és Fehérmegye érdekeltsége, a B, T. G. R. T. elnöksége, a Balatoni Szö­vetség elnöksége. A népes gyűlésen jelen voltak névsora a következő: Dr. Bacsinszky Vladimír, Hertelendy Ferenc. Szájbély Gyula, Si.e'n Miklós, Bo­gyayr Máté, Reischl Imre, Lehner főbíró, Szűcs Jenő Fehérm. alispánja, Berkes Ottó, Lingl Valérián, Lazsánszky Béla, dr. Per­gel- Ferenc, dr. Óvári Ferenc, Glázer Sán­dor, Neményi Géza, T irányi Ferenc, Mil­tényi Ernő, Winkler Ignác, B?rgh Albert, Szabó Lajos, Kelemen Ferenc, dr. Bálás Béla, Kuhányi GyuU, Kroller Miksa, Miksa Razső, Pellet Ignác, Neuberger Józset, Németh N, Paál N.. dr. Lénárd János, dr. Neu mark Béla, C-'kós József, Trexlor Albert, Korner József, dr. Ivanits Károly, Cséplő Ernő, Vaszary fürdőigazgató, dr. Komjáthy László Veszprém város polgár­mestere, Ley József, Bedegi Gábor, Somo­gyi Gyula, Mészöly Gyalu és mások. A gyűlést, Zalavármegje főis-pánja. nyitotta meg. Üdvözölvén az egybegyűlte­ket s kiemelvén a gyűlés nagy fontosságát, átadía a szót Dr. Bacsinszky üzletvezető­nek, aki ismertette nagyszabású terveit, melyeknek veleje az, hogy a tapolca— keszthelyi viszonylat járatait gyorsítani kell, s a balatoni vasúton szintén gyorsabb vonatokat kell beállítani, hogy az utazó közönség ne legyen kénytelen a zalai par­tot mellőzni s Budapes tel más összekötte­tést keresni. Dr. "Bacsinszky minden óhajt, min­den kÍ7áuságot a legnagyobb készséggel hallgatott meg s a kitűnő szakembert jel­lemző magyarázattal világította meg még a legapróbb kérdéseket is.. Minket, keszthelyieket legjobban ér­dekel KZ a kilátásba helyezett újítás, hogy a Balatonszentgyörgy—tapolcai vonalon u. >i. mótorpótló mozdonyok fognak járni, amelyekkel a menet idejét majdnem felér© le lehet szállítani. Ezek a könnyű, de gyo> >]áratu mozdonyok addig is segítenek a bajon, mig a nevezett vasútvonal pálya­testét meg lehet erősíteni. Ilyen erősítésre különösen a balatonszentgyörgy—keszthelyi rész szoru 1, melynek alépítménye termé­szetesen legkevésbbé felel meg a követel­ményeknek. A gyűlésen először a balatoni vasút menetrendje került szóba. Ebben a kér­désben az érdekeltség kívánságait Dr. Óvári Ferenc veszprémi képviselő és Ma­latinszky földbirtokos juttatták kifeje­zésre. Malatinszky a többek közt, Rendes­nek rakodó állomást Badacsonynak pedig gyorsátú feladó helyet kívánt. Dr. Bacsinszky felemlítette, hogy a balatoni vasút évi fenntartási költsége csak 500 ezer korona s igy még 5—6 év kell, mig minden kivánatot teljesíteni lehet. Először a meglevő állomások hiányainak pótlására kell gondolni, mert ez a legfőbb feladat,. A mótorpótló mozdonyok kérdésében Szájbély Gyuia ugy nyilatkozott, hogy a vasúttársaságnak nincs módjában 3 mó­torpótló mozdony beszerzése, mert leg­utóbb « vasútra 1/ i millió korona költ­sége volt. Dr. Bacsinszky felvilágosító szavai után ő is, Stein mérnök is hozzájárultak az üzletvezető kívánságának megvalósítá­sához. Dr. Perger, a B. T. G. R. T. igaz­gatója kijelentette, hogy a gőzhajójárato­kat, amennyire lehet, kapcsolatba hozzák a Máv. menetrendjével s ezt az októberi menetrend már részben meg is valósította. Mivel az idő nagyon előrehaladt, a gyűlést. 1 órakor fölfüggesztet t<*k s az egész társaság az Amazonba ment társas ebédre. Délután 3 órakor a gyűlést inegnyi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom