Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1913-09-21 / 38. szám

2 BALATONVIDÉK 1918. szeptember 21. nyei, hit-, erkölcsi- ós kegyelemkin­csei ugyan örök változhatatlanságuk s rendelésük szerint nem esnek az egyes korok változó eseményeinek hatása alá, söt ezek a nagy isteni adományok nyomják bélyegüket az egyes korok változó eseményeinek homlokára. Ez az a Krisztusi jegy, melyet minden század homlokán visel. Ez az a ragyogó vezércsillag, mely után a századok folyásának igazodnia kell, minden ellentétes áramlatok örvény­lése között is, ha csak a szent örök­ség nagy áldásaitól a társadalom önmagát megfosztani nem akarja. A kereszténység kincseivel en­nek áldásait biztosítani, a maga ré­szére gyümölcsöztetni, az utókornak biztosítani, minden idők társadalmá­nak elsürendü feladata. A kereszténységből kiáradó ál­dásosat megtartani, intenzív és ex­tenzív hatásokat a társadalom javára gyümölcsöztetni a hitvédelem, család­védelem, charítas, müvének, sajtó, irodalom, cultura, szociális élet, köz­gazdaság, ipar és kereskedelem ke­resztény szellemű müvei vannak hi vatva. Végtelen területe ez a keresz­tény élet, tevékenység és haladás kérdéseinek. A korszellem nem pi­hen. Lépten nyomon uj kérdéseket, problémákat vet fel s ellentéteket támaszt. A felvetett korkérdéseket a keresztény életbe bekapcsolni, megoldani, a feltoluló ellentéteket eloszlatni — ujabb munkát ad, de ehhez ujabb harcosokat is kiván. Valamint a nagy természetben s ál­talában az egész nagy világegyetem­ben nincs pihenés, nincs munkaszünet, a keresztény társadalomra isj ujabb és ujabb munka vár. Ez a, munka a kereszténység müveinek nemcsak ál­landó konzerválása, hanem mindig fokozottabb kiterjesztése ! A kereszténységnek nagy ereje nemcsak belső isteni tartalmában van, hanem az ő világraszóló nagy műveiben, a ker. kultura, civilizáció és a népek lelki és anyagi gondozá­sainak mérveiben is ! Erre a Krisztusi alkotó munkára szólít a XII. kath. nagygyűlés ren­dezősége mindenkit, «akinek a ma­gyar katholicizmus fejlődése szivén fekszik > s aki a társadalom nagy kérdései és feladatai iránt e.zékkel bír. A nagy társadalmi és népmoz­galmak korában azon már tul va­gyunk. hot>y bárki is kicsinyes tél­tékenykedéssel tekintsen nagygyűlé­seinkre. A sok tekintetben jóakaró Níkodemusoknak is be kell immár látniok, hogy a. XX. század nappala virradt föl s nincs okunk el veinkkel a la evangeliumi Nikodemus éjjel bujkálni. Mert a kor tőlünk, katho­likusoktól is munkát, nyilt, bátor munkát kiván. Ezt a munkát pedig annál nagyobb nyilvánossággal vállal­hatjuk, mert ez a munka nemcsak a Krisztusi bit, de a Krisztusi sze­retet jegyében is mozog. Ez az in­doka és e? az iránytűje, mely való­jában az egész emberiség boldogu­lása felé mutat. Kedves hittestvéreink és Niko­demus jóbarátaink tehát munkára fel a XII. nagygyűlésen ! Elég volt már a külföldi magas uraságoktól levetett szkeptikus tépe­lődésből s materialista világnézetből — járjunk egyszer már mi is a ma­gunk lábán, mint a magatudatokra ébredt külföldi testvéreink. Nincs szükségünk többé idegenből portált ócska ruhákra s munkákra ! A ma­gunk elvei szerint akarjuk mi is munkálni a társadalom boldogulását. Ehhez jogunk van, de ez kötelessé­günk is. A templom szentélye után a társadalom nagy fóruma is munkára hi az evangéliumi munkaadóval. «Qnid statis otiosi! Mit álltok tétle­nül ! Menjetek ti is szőllőmbe.< Ezt mondja az Ur ! A kath. nagygyű­lés az Ur e tágas szőllője — tehát munkára fel! A Zágrábi Magyar Kör Keszthelyen. A Zágrábi Magyar Kör, amelynek el­nöke és mozgató lelke dr. Bacsinszky Vla­dimír, zágrábi ü'/letvezelő, valóságos ün­neppé avatta Keszthe 1}' számára folyó ! ó 13-át. Ez alkalommal dr. Bacsinszky kezde­ményezésére az emiitett körnek számos tagja érkezett külön vonaton Keszthely re, hogy a magyar liaza iránt való szeretetü­ket, a magyar földhöz való ragaszkodásu­kat így is tolmácsolják. A diszes kiráuduló társaságban azon­ban nemcsak zágrábi magyar állam vasúti tisztviselők és családtagjaik voltak, hanem egyéb helyekről is számosan csatlakoztak hozzájuk. így Fiuméből, Kőrösről. Kapos­várról, Soniogyszobró , Barcsról, Ujdombó­várról, Csurgóról, Noha a zágrábiak ideérkezésének híre a városb*n sokakhoz el sem jutott, a ven­dégek fogadtatása mégis elég szépen si­került. Este fél 8 tájban az érdeklődők soka­sága hullámzott a pályaudvar perionján. Ott voltak dr. Berzsenyi Grerő kir. közjegyző, Berkes Ottó főgimuázimui igazgató, Bognár Imre adóügyi jegyző, dr. Csák Árpád für­dőintéző, dr. Dunst Ferenc apátplébá­nos, dr. Lakatos Vince főgimnáziumi ta­nár, dr. Neumark Béla vasúti orvos, dr. Pap László főgimnáziumi tanár, Práger Tivadar, 'Reischl Imre városbíró stb. A külön vonat, érkezése 7 óra 56 percre volt jelezve. _ Érkezik a vonat. Mikor az elegáns, pazarul kivilágított külön vonat bekat^arodot t a kis keszthe­lyi állomásra, a várakozó közönség lelkes éljenzésben tört ki. Mikor az ünneplő ru­hás idegen kalauzok elkiá'tották : Keszt­hely, megindult a fogadó Sereg az Üzlet­vezető termeskocsija felé, hogy az érkező ­kedves vendégeket s élükön az üzletveze­tőt üdvözölje. Reischl Imre üdvözlő szavaira dr. Ba­csinszky Vladimír válaszolt, megköszönve a zött, kik gyermekeik közül az egyiket dé­delgetik és szeretik, mig a másikat, mint egy megvetet'et, durva bánásmódban ré­szesítik ! így fejlesztik ki az elsőben a hi­zelgést, hazugságot és ravaszságot, a má­sikban a makacsságot és embergyülöletet. Boldog öregségre csak azon szülők számít­hatnak, hol a családi életben az isteni fé­lelem és igaz szeretet karöltve munkálkod­nak. A családi nevelés eszköze többé-ke­vésbbé megegyezik az iskolai nevelés cél­jával és az ezt szolgáló eszközével. Az is­kolai nevelés feladata a természet és a csa­ládi nevelés kiegészítése és betetőzése a tanuló összes képességeinek. A pedagógia követelése szerint a ta­nítónak első sorban nevelőnek kell lennie, mert a nevelői munka a gyermek bizalmá­nak felébresztésével kezdődik. Erre szol­gáló eszközök a gyermekhez való leeresz­kedés, a gyermekben való bizalom ébren­tartása, szellemi szükségének kielégítése munka, játék és elbeszélések által. Ha így töltjük be nevelői hivatásunkat, akkor a gyermek őszinte bizalmára biztosan épít­hetjük a tisztelet és sze.etet oltárát. A gyermek tiszteletét megnyeri a ta­nító külső megjelenése, barátságos tekiu­tete és tiszteletet parancsoló magatartása által. A tiszteletnek biztosítékai a tanító szellemi és erkölcsi felsóbbségéből eredő tekintélye, ismeretköre, érett Ítélete, hig­gadtsága és komotysága, mivelhogy "Wagner szerint semmi sem nevel jobban, mint a tanítóban mindezen lelki tulajdonoknak összliBngzatos gyakorlása. De a tiszteletnek a szerelettel kell párosulnia, mivelhogy szeretet nélkül csak félmunkát végez a tenitó. Mint a szü ők, ugy a tanító is a gyermek szeretetét csak szeretet, által tudja megnyerni. A gyermeki szeretet legragyogóbb példája Jézus Krisz­tus. Szereteten nyugs ik a család, a haza boldogsága, ezen kell nyugodni az iskolai nevelésnek is. Szeretnie kell a tanítónak, mert szeretet nélkül nem leher, tauitó. Kell, hogy a gyermek bizalommal vi­seltessék tanítója iránt, mert csak így ta­nulja meg őt, szeretni és becsülni. Ezek folytán önként aláveti magát tanítója in­tézkedéseinek és mint példaképet szívesen követi. Az |iskolai testi nevelésnek hatása meglátszik a gyermek magatartásán, köny­nyed mozdulatán és ügyességén. Mindezek mellett a vallásos, erkölcsi nevelés adja meg az órtelemnevelésnek ér­tékét, de csak akkor, ha vallási türelemre, emberszeretetre neve az egyenlőség és testvériség érzetéuek ápolása ós fejlesztése által. Az erkölcsi nevelés a testi és leik 1 nevelés kiegészítője és koronája. Az iskola erkölcsi nevelését, gyümölcsözővé teszi a normális társadalmi élet és a családi élet tisztasága. Ha a tanítót a gyermek testi, lelki és erkölcsi nevelésének teljesitésében a szeretet, vezeti, akkor nevelői hivatása a gyermek egyéniségének határán belül tel­jesen érvényesül. De hogy a tanító munkáját siker ko­ronázza. kell, hogy a csaláríi és isko'ai ne­velésben a harmónia meglegyen Ne kerül­jön egyik a másikkal ellenlétbe. Valamint a szülők, úgy a tanító ne­velésének hatása a szeretet erejétől függ. Szeretet fűzi a gyermeket szüleihez, kell, hogy ez kapcsolja őt taniiójához. A test­véri szeretet boldogító láncaival füzzük egymáshoz a tanulókat az iskolában, hogy a testvéri szeretet még akkor is összetartsa^ őket, midőn az élet nagy iskolájában a létért való küzdelemben jövő boldogságuk­ért harcolnak. íme, ezen rövid értekezésemben igye­keztem bebizonyítani, hogy a szülök csak akkor remélhetnek nyugalmas, boldog öreg­séget, ha gyermekeik családi nevelése az iskolai neveléssel karöltve összhangzatos»n történt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom