Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1913-09-21 / 38. szám

2 BALATONVIDÉK 1918. szeptember 21. nyei, hit-, erkölcsi- ós kegyelemkincsei ugyan örök változhatatlanságuk s rendelésük szerint nem esnek az egyes korok változó eseményeinek hatása alá, söt ezek a nagy isteni adományok nyomják bélyegüket az egyes korok változó eseményeinek homlokára. Ez az a Krisztusi jegy, melyet minden század homlokán visel. Ez az a ragyogó vezércsillag, mely után a századok folyásának igazodnia kell, minden ellentétes áramlatok örvénylése között is, ha csak a szent örökség nagy áldásaitól a társadalom önmagát megfosztani nem akarja. A kereszténység kincseivel ennek áldásait biztosítani, a maga részére gyümölcsöztetni, az utókornak biztosítani, minden idők társadalmának elsürendü feladata. A kereszténységből kiáradó áldásosat megtartani, intenzív és extenzív hatásokat a társadalom javára gyümölcsöztetni a hitvédelem, családvédelem, charítas, müvének, sajtó, irodalom, cultura, szociális élet, közgazdaság, ipar és kereskedelem keresztény szellemű müvei vannak hi vatva. Végtelen területe ez a keresztény élet, tevékenység és haladás kérdéseinek. A korszellem nem pihen. Lépten nyomon uj kérdéseket, problémákat vet fel s ellentéteket támaszt. A felvetett korkérdéseket a keresztény életbe bekapcsolni, megoldani, a feltoluló ellentéteket eloszlatni — ujabb munkát ad, de ehhez ujabb harcosokat is kiván. Valamint a nagy természetben s általában az egész nagy világegyetemben nincs pihenés, nincs munkaszünet, a keresztény társadalomra isj ujabb és ujabb munka vár. Ez a, munka a kereszténység müveinek nemcsak állandó konzerválása, hanem mindig fokozottabb kiterjesztése ! A kereszténységnek nagy ereje nemcsak belső isteni tartalmában van, hanem az ő világraszóló nagy műveiben, a ker. kultura, civilizáció és a népek lelki és anyagi gondozásainak mérveiben is ! Erre a Krisztusi alkotó munkára szólít a XII. kath. nagygyűlés rendezősége mindenkit, «akinek a magyar katholicizmus fejlődése szivén fekszik > s aki a társadalom nagy kérdései és feladatai iránt e.zékkel bír. A nagy társadalmi és népmozgalmak korában azon már tul vagyunk. hot>y bárki is kicsinyes téltékenykedéssel tekintsen nagygyűléseinkre. A sok tekintetben jóakaró Níkodemusoknak is be kell immár látniok, hogy a. XX. század nappala virradt föl s nincs okunk el veinkkel a la evangeliumi Nikodemus éjjel bujkálni. Mert a kor tőlünk, katholikusoktól is munkát, nyilt, bátor munkát kiván. Ezt a munkát pedig annál nagyobb nyilvánossággal vállalhatjuk, mert ez a munka nemcsak a Krisztusi bit, de a Krisztusi szeretet jegyében is mozog. Ez az indoka és e? az iránytűje, mely valójában az egész emberiség boldogulása felé mutat. Kedves hittestvéreink és Nikodemus jóbarátaink tehát munkára fel a XII. nagygyűlésen ! Elég volt már a külföldi magas uraságoktól levetett szkeptikus tépelődésből s materialista világnézetből — járjunk egyszer már mi is a magunk lábán, mint a magatudatokra ébredt külföldi testvéreink. Nincs szükségünk többé idegenből portált ócska ruhákra s munkákra ! A magunk elvei szerint akarjuk mi is munkálni a társadalom boldogulását. Ehhez jogunk van, de ez kötelességünk is. A templom szentélye után a társadalom nagy fóruma is munkára hi az evangéliumi munkaadóval. «Qnid statis otiosi! Mit álltok tétlenül ! Menjetek ti is szőllőmbe.< Ezt mondja az Ur ! A kath. nagygyűlés az Ur e tágas szőllője — tehát munkára fel! A Zágrábi Magyar Kör Keszthelyen. A Zágrábi Magyar Kör, amelynek elnöke és mozgató lelke dr. Bacsinszky Vladimír, zágrábi ü'/letvezelő, valóságos ünneppé avatta Keszthe

1}' számára folyó ! ó 13-át. Ez alkalommal dr. Bacsinszky kezdeményezésére az emiitett körnek számos tagja érkezett külön vonaton Keszthely re, hogy a magyar liaza iránt való szeretetüket, a magyar földhöz való ragaszkodásukat így is tolmácsolják. A diszes kiráuduló társaságban azonban nemcsak zágrábi magyar állam vasúti tisztviselők és családtagjaik voltak, hanem egyéb helyekről is számosan csatlakoztak hozzájuk. így Fiuméből, Kőrösről. Kaposvárról, Soniogyszobró , Barcsról, Ujdombóvárról, Csurgóról, Noha a zágrábiak ideérkezésének híre a városb*n sokakhoz el sem jutott, a vendégek fogadtatása mégis elég szépen sikerült. Este fél 8 tájban az érdeklődők sokasága hullámzott a pályaudvar perionján. Ott voltak dr. Berzsenyi Grerő kir. közjegyző, Berkes Ottó főgimuázimui igazgató, Bognár Imre adóügyi jegyző, dr. Csák Árpád fürdőintéző, dr. Dunst Ferenc apátplébános, dr. Lakatos Vince főgimnáziumi tanár, dr. Neumark Béla vasúti orvos, dr. Pap László főgimnáziumi tanár, Práger Tivadar, 'Reischl Imre városbíró stb. A külön vonat, érkezése 7 óra 56 percre volt jelezve. _ Érkezik a vonat. Mikor az elegáns, pazarul kivilágított külön vonat bekat^arodot t a kis keszthelyi állomásra, a várakozó közönség lelkes éljenzésben tört ki. Mikor az ünneplő ruhás idegen kalauzok elkiá'tották : Keszthely, megindult a fogadó Sereg az Üzletvezető termeskocsija felé, hogy az érkező kedves vendégeket s élükön az üzletvezetőt üdvözölje. Reischl Imre üdvözlő szavaira dr. Bacsinszky Vladimír válaszolt, megköszönve a zött, kik gyermekeik közül az egyiket dédelgetik és szeretik, mig a másikat, mint egy megvetet'et, durva bánásmódban részesítik ! így fejlesztik ki az elsőben a hizelgést, hazugságot és ravaszságot, a másikban a makacsságot és embergyülöletet. Boldog öregségre csak azon szülők számíthatnak, hol a családi életben az isteni félelem és igaz szeretet karöltve munkálkodnak. A családi nevelés eszköze többé-kevésbbé megegyezik az iskolai nevelés céljával és az ezt szolgáló eszközével. Az iskolai nevelés feladata a természet és a családi nevelés kiegészítése és betetőzése a tanuló összes képességeinek. A pedagógia követelése szerint a tanítónak első sorban nevelőnek kell lennie, mert a nevelői munka a gyermek bizalmának felébresztésével kezdődik. Erre szolgáló eszközök a gyermekhez való leereszkedés, a gyermekben való bizalom ébrentartása, szellemi szükségének kielégítése munka, játék és elbeszélések által. Ha így töltjük be nevelői hivatásunkat, akkor a gyermek őszinte bizalmára biztosan építhetjük a tisztelet és sze.etet oltárát. A gyermek tiszteletét megnyeri a tanító külső megjelenése, barátságos tekiutete és tiszteletet parancsoló magatartása által. A tiszteletnek biztosítékai a tanító szellemi és erkölcsi felsóbbségéből eredő tekintélye, ismeretköre, érett Ítélete, higgadtsága és komotysága, mivelhogy "Wagner szerint semmi sem nevel jobban, mint a tanítóban mindezen lelki tulajdonoknak összliBngzatos gyakorlása. De a tiszteletnek a szerelettel kell párosulnia, mivelhogy szeretet nélkül csak félmunkát végez a tenitó. Mint a szü ők, ugy a tanító is a gyermek szeretetét csak szeretet, által tudja megnyerni. A gyermeki szeretet legragyogóbb példája Jézus Krisztus. Szereteten nyugs ik a család, a haza boldogsága, ezen kell nyugodni az iskolai nevelésnek is. Szeretnie kell a tanítónak, mert szeretet nélkül nem leher, tauitó. Kell, hogy a gyermek bizalommal viseltessék tanítója iránt, mert csak így tanulja meg őt, szeretni és becsülni. Ezek folytán önként aláveti magát tanítója intézkedéseinek és mint példaképet szívesen követi. Az |iskolai testi nevelésnek hatása meglátszik a gyermek magatartásán, könynyed mozdulatán és ügyességén. Mindezek mellett a vallásos, erkölcsi nevelés adja meg az órtelemnevelésnek értékét, de csak akkor, ha vallási türelemre, emberszeretetre neve az egyenlőség és testvériség érzetéuek ápolása ós fejlesztése által. Az erkölcsi nevelés a testi és leik

1 nevelés kiegészítője és koronája. Az iskola erkölcsi nevelését, gyümölcsözővé teszi a normális társadalmi élet és a családi élet tisztasága. Ha a tanítót a gyermek testi, lelki és erkölcsi nevelésének teljesitésében a szeretet, vezeti, akkor nevelői hivatása a gyermek egyéniségének határán belül teljesen érvényesül. De hogy a tanító munkáját siker koronázza. kell, hogy a csaláríi és isko'ai nevelésben a harmónia meglegyen Ne kerüljön egyik a másikkal ellenlétbe. Valamint a szülők, úgy a tanító nevelésének hatása a szeretet erejétől függ. Szeretet fűzi a gyermeket szüleihez, kell, hogy ez kapcsolja őt taniiójához. A testvéri szeretet boldogító láncaival füzzük egymáshoz a tanulókat az iskolában, hogy a testvéri szeretet még akkor is összetartsa^ őket, midőn az élet nagy iskolájában a létért való küzdelemben jövő boldogságukért harcolnak. íme, ezen rövid értekezésemben igyekeztem bebizonyítani, hogy a szülök csak akkor remélhetnek nyugalmas, boldog öregséget, ha gyermekeik családi nevelése az iskolai neveléssel karöltve összhangzatos»n történt.