Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1913-07-20 / 29. szám

1918. julius 20^ BALATOFVIDEIl lan gyermekét, ha megérdemli, mivel tudja, hogy az elfogult, szeretettel nevelt s elké­nyeztetett ifjút annál fájdalmasabban sújtja az élet, a sors vaskeze. Az elfogult szülői szeretet a tanév végezi ével rossz bizonjít vánnyal haza kei ült gyermeket nem vá­dolja, hanem a tanító eljárását, nevelését okozza és kárhoztatja a gyermek élőit. S igy a tanító fáradságos munkáját az anya egy rövid pillanat alatt lerombolja. Ez az oka, hogy nincs meg a gyermekekben a feljebbvalók iivn'i illő tisztelet. Ez az oka, hogy a még az iskola poráiól meg sem szabadult gyermek nem tartja szükséges­nek, hogy volt tanítójának bárhol és bár­mikor tisztességgel köszönjön. Áttérhetünk modern nevelésünk egy másik igen veszedelmes hibájára. Ez a ve­szedelme" hiba, hogy a felnőttek társasá­gában levő gyermek' k e'őt.t a szülök meg­gondolás nélkül tárgyalnak minden plety­kát, minden szenzáció- újdonságot, nem gondolván meg, hogy ez által gyermekeik ártatlan -zivét megmételyezik, melyben aztán gazt, gyomot vetnek és teimelnek. Alig töltötte be életének 10—1'2-ík évét, már is leverte magáról az áitf-tlanság hím­porát. Elszomorodik szhünk, midőn látjuk, hogy az ártatlanságot megrontó erkölcste­lenség mennyire megmételyezte a gyer­meknek jóra, rosszra fogékony keblét. Pe­dig mily kívánatos volna, hogy a gyermek­ábránd ártatlan himpora mennél tovább aranyozza be kedélyét. Mai modern nevelésünk egyik nngy hibája, hogy a «zülök gondatlansága miatt, a fejletlen gyeimekek kezébe olyan olvas­mánj'ok kei ülnek, melyei; idő előtt leránt­ják róluk az ártatlanság hófehér köpenyét és a gyalázat cifra ruhájába öltöztetik fel Őket. Ahelyett, hogy szorgalmas munkás­ságra szíok'atnák őket, felkeresik velük a mulatóhelyeket, a vidám társaságot. A túlhaj­tott modern nevelés sok mindeme neveli a fin és leánygyermekeket, de parlagon he­verteti H sziv azon kedély világát, n.ely őket idővel gondos apákká és anyákká fej­leszti. Oh pedig hány leány élete lenne boldogabb, ha szerényebben és egyszeiüb- j ben nevelték volna, ha a sok elfogult, anya leányaiból szerény igényű jó háziasszonyo­kat nevelne, kik a zongora mellett a föző­kanállal is szívesen foglalkoznának. Hogy a modern nevelés mindezen fel­sorolt hibáit elkerüljük, igyekezzünk gyer­mekeinkben a kötelességérzetet nemcsak felkelteni, hanem folyton fejleszteni, mert ez ti nemes jellem valódi koronája. Szok­tassuk a gyermeket már kis korában, hogy azon kis körnek, mely egész világát ké­pezi, kötelességérző tagja legyen ; akkor idővel a társadalomnak jó, szerény, önér­zetes és munkás tngja lészen. Nehéz dolog is az önérzet helyes fejlesztése és nem csoda, ha sok szülő eltéveszti a helyes irányt. Szeretetteljes szigO'', a gyermek belső lényének tanu'mánj ozása és ismerete szükséges hozzá, amire, sajnos, sok szülő nem törekszik. Kell, hogy a szülök jó pél­dájukkal legyenek utmutatói a józan, szor­galmas és munkás életnek. Édes anyák, ti vagytok a családi bol­dogság alapjának lerakói, ti vagytok a házi erények alkotói, ii vagytok a gyermek lelki hajlamának idomít ói, tőletek függ gyerme Sürgős kérelem a helybeli róm, kath. plébánia hivatalhoz. Abban a véleményben, hogy szerény felszólalásom kulturális közérdek, kérem a Főtisztelendő plébánia hivatalt, szívesked­jék a nagy idegenforgalomra és a vallásos é:et előmozdítására való tekintettel min városok példájára a helybeli plébániatem­plom ajtajára is a város ös<zes templo­maiban, il'etve kápolnáiban tartott nyilvá­i nos rendes istentiszteletek, de legalább a ; vasárnapi szentmisék sorrendjét kifüggesz­I teni és — mint a Baedekerben szokásos, ugyanezt Keszthely vagy a Bulatonvidék prospektusaiban is kinyomatni. Mert,, hála í Istennek, ma már igen sok olyan fürdő­vendég vagy akár átutazó is akad, aki szeretné tudni, hogy vasárnapi kirándulá­sát. mily módon egyeztetheti össze keresz­tény kötelességével, vagy hogytin kell mégérkjzése és t.ováb'utazása idejét, meg­állapítania, hogy eleget tehessen HZ egyház parancsának. Azt, mondta nekem valaki, kérdezős­ködjék az illető a helybeliektől. Hát ké­rem, a vonatok és hajók érkezésének ós indulásának idejét nem lehetne épen úgy a helybeliektől megtudakolni, mégis min­den állomáson ott függ a menetrend. A hivatalos órák is ki vannak irva a postán, a takarékban, stb. Kérjük tehát, az isteutiszielet-k sor­rendjének kifüggesztését. is legulább a lempioÉjiajtóra. Ne mondhassa senki, hogy azért nem volt. vasárnap szén'misén, mert nem tudta, mikor van. Egy fürdőző, áll. polg. ísk. tanítónő. A keszthelyi kaíh. főgimn. ifjainak tanulmányútja Veneziába. Irta —ér. (Folyt) keitek jövendő boldogsága. Igyekezzetek őket ugy nevelni, hogy egykor nem át­kozva, hanem áldva, szeretettel emlékezze­nek meg i ólatok, így lesztek a nemzet, jövő boldogságának, felvirágozásának alapitói. Neveljetek a szó legnemesebb értelmében gyermekeitekből embereket, hogy mint jó hazafiak és honleányok a haza és a társa­dalomnak minden jóért lelkesülő hasznos munkás tagjai legyenek. Hogy ezen óha­junk mielőbb megvalósuljon, kérjük a gond­viselő Istenuek atyai kegyelmét. — Tanonckiállitás. A keszthelyi Ipar­testület elöljárósága a közs. elemi iskola emeleti rajztermében folyó hó 20—27-ig tanonckiállitást, rendez, A kiállítást ingyen lehet megtekinteni. Keleti oldalán emelkedik a Szent Márk templom. Ennek a templomnak a szépségéről, nagyszerűségéről csak HZ al­kothat magának fogalmat, aki látta. Gyö­nyöiü mozaik képeivel, oszlopaival, pillé­reivel olyan látványt nyújt, melyet az ember soha éleiében nem tud elfelejteni. Még az ajtókon levő legkisebb szeg is valóságos remekmű. A templom északi oldalán van az oroszlántér, melyet az ott levő hót vörös márványoroszlánról neveznek így. Ezek­kel a szárnyas ososzlánokkal, Szent Márk szimbólumával, Venezia jelvényével, külön­ben minden lépten-nyomon találkozunk A Szent Máik tér északi oldalán van az óratorony, melynek tetején óriási ha­rang áll, mellette két bronzóriás, melyek a kezükben levő kalapácscsal ütik az órá­kat. A tér nyugati oldalán van a királyi palota, mely szintén valóságos műremeke az építészetnek, a szembe levő diszpalotá­val együtt, Itt, ebben a gyönyörű diszes palotában intézték hajdan, a hatalmas Yenezia, a »Tengerek királyának' ügyeit. Itt, a diszpalota >Nagy tanácstermében' van a világ legnagyobb festménye. Hossza 26 67 méter, szélessége 7 80 méter A kép Tintoret.to müve. Cime : >A paradicsom dicsősége.» Kár, hogy az idő vasfoga meglátszik már nagyon rajta. Megnéztük a dózse palota másik részén levő börtönö­ket is, hova a »Sóhajok utján* vitték az elitélteket. Igazán akkorát lélegzik az ember, mikor ezekből a rettenetes helyi­ségekből ismét a felvirágra jut, s szinte nem jól esik rájuk visszagondolni: Miután a dózse palotát az idő rövid­sége miatt nagyjából megnéztük, »Vapo­rettiuc Yenezia villamosán, propelleren, átmontünk a •Santa Maria deila Salute« templomba, amely gyönyörű festményeivel eltörölhetetlen benyomást tesz az em­berre. In nen a »Santa Maria dei Frazi* (barátoo templomjába mentünk. Ebben a szép templomban van, a közismert Canova emlék. Iit nyugszik továbbá Tiziano is. Délután, a hites és páratlanul szép tengeri fürdőbe »Lidoba« mentünk, hogy lemossuk az Adria habjaiban az út porát. Innen vi SSZ !'. térve végigni ntünk hajón a Ónnal Grandon, Venez'a főutcáján. Jun. 25. Reggel, a Campani'e erké­lyére mentünk fel, ahonnan élveztük a gyönyörű látványt, melyet az alattunk elterülő város, tenger'nyújtott. Megnéztük a »Szépmüvészeti academiát« mely Európa leghíresebb képtárai közé tartozik. Itt van : Tiziano legszebb, s általánosan ismert ! müve, Mária meny bemenetele, melynek & szemlélésével 'gazán alig tudunk betelni. Délután f«z eső miatt nem igen tud­tunk menni. A Szeír Márk teret körül­vevő födött csarnokban sétáltunk, no meg emlékeket vásároltunk, melyekkel — csend­ben mondom — meglehetősen beosaptak bennünket. Rémes összegeket fizettettek velünk a kereskedésekben; oly tárgyakért, melye­ket olcsó pénzért megkaphaitünk volna. Az eső dacára megnéztük Yenezia pant,­lieonját a »S. S. Giovanni e Paolct tem­plomot, s Culleoni, a híres tábornok, gyö­nyörű lovasszobrát. Este, fájó szivvel mondtunk bucsut a lagúnák városának. Lelkünk (ele volt azzal a sok gyönyörű dologgal, melyet itt láttunk. Büszkén mondhatjük el, hogy olyan dolgokat, láttunk, amelj'et sok em­ber, bár vágyódik utánna, nem láthat meg, s mikor hajónk felszedve horgonyait indulni kezdett, szomorúan náztük a Szent Márk templom tornyát, s majdnem sírva gondoltuk »Vájjon látlak e még valaha?* A Canal Grandéi ól kiérve, óriási vihart knptiink. Dörgött, vil ámlott, a hajónk meg ugy hánykolódott, mintha valami nem-s paripa lett volna. Hogy mi történt velünk, arra fátyolt. Jun 26. A viszontagságos tengeri út után végre reggel hat óra után megérkez­tünk Fiúméba. A város megtekintése után kimentünk Abbáziába. Hajón olcsóbb, meg talán rövidebb is lett, volna, de senki sem akart még egyszer hajóra ülni. Annyira megelégeltük a Venezia—Fiumei hajóutat. Délután 1 órakor vonatia ültünk, hogy ismét visszatérjünk a szép »Magyar Tenger« mellé. Hosszú, de szép út utáa végre 27-éu hajnalban hazaértünk. De csak testileg voltunk itthon, lelkünk ott, kalan­dozott, a lagúnák városában, képzeletben ismét láttuk Szent Márk teret gyönyörű templomával, kedves galambjaivei, ott voltunk u munkától lázas Triestben, a gyöuyöiü Míramareban. S lelkünk elme­rengve t'z út szépségein édes, mély má­morba szédült, S itt, leirásom végén mondok köszö­netet, az ifjúság nevében vezetőink, Gönczi Ede és Dr. Laka:os Vinczö tanár uraknak, akik nem kiméivé semmiféle fáradtságot, azon voltak, hogy mindent ami szép és jó megmutathassanak nekünk. Itt mondok köszönetet Matolay József urnák, az ifjúság Mecenásának is, aki anyagilag támogatott bennünket utunk­ban. És kívánom az uraknak, hogy az Is'eu még sokáig engedje őket élni, hogy ha­zánk ifjúságát még sokáig vezérelhessék ily szép utakon, mint ez volt. (Vége.) — Hirdetmény. A közöshadsereg és honvédségnek a földmivelő és mezei mun­kás osztályhoz tartozó tényleges állományú, legénysége az aratás és egyéb fontos me­zei munkák idejére három heti szabadsá­got nyerhet; a szabadság iránti kérelmet a katonáknak személyesen kihalldatáson (rapporton) kell kérni. Ezeu kedvezmény­ben minden fegyvernembeli katonaság ré­szesül, kivéve a Bosznia-Hercegovinában és Dalmáciában állomásozó csapatokat. Keszthely, 1913. julius lö. Elöljáróság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom