Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1913-12-07 / 49. szám

1918. december 7. 3 László, Buchberger Fülöp, Steguiüller Ferenc, dr. Lakatos Vince. Az akad. tanári kai' részéről : dr, Lovassy Sándor, dr. Wmdiscii Rikhárd, dr. Palotay Dénes, dr. Piack László, Fáber Sándor. Általában el leket mondani, hogy a körnek ez az elsó nyilvános ülése nemc-ak méltán sorakozik a tavalyiak mellé, hanem egyben-másban felül is múlja őket. Martina Mihálynak, a Georgikon-kör elnökének beszéde szinte ünnepi hangulatba ringatta a szépszámú és figyelmes hallgatóságot. Igen ügyesen, igen talpraesetten ismertette a Georgikon-kör célját, feladatait, eszközeit. Rámutatott a magyar gazda szerepének szociális jelentőségére ; ez a szerep nem merül ki a kenyérkeresetben. Minden m»gyar gazdának van ezenkivül ideális feladata is, mely abban áll, hogy a magyar vér áztatta földet, melyet a nemzet ezer év ót;i bir, szeresse, ragaszkodjék hozzá s munkálkodjék közr^ a magyar föld terményeinek inegneniesitésében, A körnek kettős feladata van. Egyik az Önképzési előmozdítása, a másik pedig az egyesületi éetie való előkészítés. Martina lelkes szavakban iiivta fel az ifjúságot, a komoly munkára s az ülést megnyitottunk nyilvánította. A sz^p beszédet, a jelenlevők harsány éljenzése é* tapsa jutalmazta meg. Ezután Koicz András olvasta fel dolgozatát, meyoek minden részén meglátszott, hogy az előadó alaposan átértette a tárovát s a. szakirodalmat lelkiismeretesen felhasználta. Az előadásról vita nem is ndult meg, e helyett Fáber Sándor azt induványozta, hogy a derék munkát be kell ktatm az u. n aranykönyvbe. A gyűlés az indítványt elfogadta. Ezután következett Erdős István III. éves hallgató vitaelőadása e címmel : A magyar marha jelentősége. A szerző a magyar mezőgazdaságra nézve elég fontos kérdé-t igen behatóan fejtegei te s kifejezte azt az óhaját, h'c-gy a magyar kormány akadályozza meg a magyar marha te jt-s kipusztulását. Erdős dolgozatának befejezése olyan emelkedett hangú, olyan minden izében magyar z"matu volt, hogy a hallgatóság tapsa és éljenzése alig akart, megszűnni. A felolvasás nyomán megindult a vita, mely igen széles mederben hömpölygött tova. úgyhogy alig akart véget érni. A vitában részt vettek Szabó ifjúsági elnök és Muzsaí III éves hallgató. A gyakorlati g-tzdák közül Holly Sándor herceg, urod. intéző. A tanárok í észéről dr. Piack László és Fsber Sándor. —lik-kel szót alkotni, de csak abbnn az esetben, ha a cselekvő alanynak oszlását jelenti, « cselekvés folytonosságát, mig aranylikkal egészen mást. akarunk mondani. > Ezzel a túlságos tudományos meghatározásával Franczia nem sokat ért el, mert épen nem világosít fel az ily képzés helytelenségéi öl. íme néhány csattanósabb példa, melyekben könnvebb a. helytelenséget kimutatnunk. Ew ezernyi ezer a magyal tanúságok száma nemcsak Szász Zoltánnál, Kazárnál, Csermelynél, de még legnagyobb költőink uél is, épen ezért nem lehet tehát csodálkoznunk akkor, ha a nagyközönség javarésze is lépten-nyomon vét a magyarosság ellen. Ne legyen ez azonban mentő>zál, hogy htszsn Jókai is gyakran használja az idegen kifejezéseket, legyünk beszédünkben magyarok, mutassuk meg ezzel fajiságunkat, azt az összetartó kapcsot, mely miuket egymással összefűz. Csak akkor lehetünk nagyok a külföld szemében, ha nyelvünkkel is bizonyítjuk nagyságunkat. Ne feledjük el sohasem, hog\ minden nemzet csak addig él, amig nyelve él, virágzó erőben v«n. melyet ha elveszített, elveszítette önállóságát, létjogosultságát; emlékezzünk mindig arra, hogy «Nyelvében él a nemzet !» A gyűlés végén Muzsai III. éves hallgató azt az indítványt vetette fel, hogy ! a vita anyagát. a gyűlés előtt, legalább egy héttel közöljék a hallgatósággal, hogy a j megvitatandó k-rdésekhez alaposabban le- ; hessen hozzászólni. Indítványát némi módosítássá! elfő- . gadták. A másik indítvány az voit, hogy \ a gyűléseket élénkíteni kell szépirodalmi dolgokkal és zenével. Az ülés csak J/

2 8 óra tájban ért véget. A főgimn. Eötvös-ünnepélye. A keszthelyi kath. főgimnázium f. hó 14 én, vasáinrp délelőtt fél 11 órakor a Hungária-szálló nagytermében báró Eötvös József születésének 100 éves évfordulója alkalmából ünnepélyt rendez, amelyre a t. szülődet és érdeklődőket ez utón hivja meg a főgimn igazgatósága. Az ünnepély műsora : 7. Himnusz. Énekli a főgimn. énekkara. 2. Ünnepi beszéd. Monc/ja Lakatos Vince dr. főgimn. tanár: 3. A vár és a kunyhó. Szavalja Farkas Kálmán VII. o. t. 4. Eötvös és a zsidóság. Előadja Lustig Emil VIII. o. t. 5. Én is szeretném. Szavalja Bő hm László VIII. o. t 6. Éljen az egyenlőség! Ismerteti Leszner Pal VIII. o. t - III. felv. 7. és 2. jelenetét előadják: Szabó Tivadar VIII. o. t., Eckhardt Viktor VIII. o. t. és Kolovits Henrik VIII. o. t. 1. Bucsu. Szavalja Szalay József VIII. o. t. j 8. Végrendelet. Szavalja Lakatos Péter Pál VI. o. t. 9. Szózat. Énekli a főgimn. énekkara. Belépődíj 50 fillér. j. majdnem egyedül vfgj-ok, s majdnem egyedül áll mindenki. nki ilyen módon akarja megközelíteni. Az együttes emberi trők titáni öntudata: a kultura nincs mellettünk. Mennyi sóhaj, mennyi álom száll nyaranta a Balaton páráival versenyt ? mit kellene tenni? mi mindent lehetne itt teremteni! Hogy ez a természet egészen a miénk lehessen, s az orizéguak egyik kincses kamrája lehessen. De alig történik valami. Időnkint fö bukkan egy egy cifra rossz terv,azután tovább morog a Balaton: Lehet, hogy annak a rajongónak van igaza, aki a nagy Kezdet gát ját abban látja, hogy a Balaton körül három vármegye osztozik most a parton, s ezeknek is nagyobb a gondjuk a szárazföldjükkel, semhogy « parttal törődhetnének. Ki kéne keiekiteni a három megyéből egyet, külön vármegyének a Balaton körül : Balaton vármegy ét, ez aztán csak w Balatonnal törődjék. Ez a legújabb eszme. Ha elgondolom ; mikor lesz ebből az eszmétől terv ? . . . Ez a kesernyés hangú cikk az »Eiet» mult vasárnapi számában jelent meg s ha mi balatouniellékiek nem tudunk is lelkesedni rajta, úgy gondoltuk, hogy hozzátartozik a kéidés tisztázásához s ezért, közöltük Balatonvármegye. Mikor életemben először pillantottam meg a Balatont, az akaratt.yai széles földszakadáson keresztül — kocáról — valami félelmeteken erős érzés rángott végig rajtáin. Szinteb n és fényes volt, a ntigy vizmező. mint a tükör, s nrnt a színtelen és fényes levegőég fölött-'. Nem tudtam hirtelen, mit látok, meit az eset és vizet nem tudtam m ÖK különbőz te tiiii Érthetetlen és ijesztően álomszeiü volt a hutás : ez itt a világ széle, utána n ár nincs semmi. Azután vettem észre, hogy ez a nagy >ennni : a Balaton. Akkor neki eresztettem a szörnyű nagy, Üres és meredt, vizsiv ti tagnak a jái ékosjkedveuiet, — s a játékos kedvein mind fáradtabban és tompábban Ütődött vissza a ke niány vízfalról. Nem I irt ezzei a nagj viz zelj leigázta űz első összeütközés Lehangoltan hallgattam a lópatkók ütemes koccanását majd — hogy, hogy nem — Kant jutott estembe, s megrázó és lehangoló érzésemben észrevetlem a „fönséges" elemeit. Akko>megálUpiiottám magamban : a Balaton egy fönséges semmi. E/. a fölemelően lesújtó véleményein mai napig is alig vá'tozott. Pedig azóta egy évtizeden keresztül minden nyáron a Balatonban élek. Mindjobban köztriitem meg a víz lelkét és kedvét, a nádasok titkait, a Balhtonpart forró ós néma meséit, már tudom kedvesnek, szszélyesnek, hasznosnak találni ezt a sokszor fölmorgó vizszörnyet. Annyira azonban ma sem tudtam megközelíteni, hogy érezhetuém azt a mámoros, nagy emberi érzést, hogy úr vagyok fölötte, leigáztam, a magamévá tet tem, sőt •' magammá tettem. Nem. Kis parány vagyok vele szemben, nieg kell hajolnom az ö nyers élete előtt, nem tudom emberi életem szolgálatába befogni, mert A Balatoni Szövetség választmányi gyűlése. A Balatoni Szövetség Budapesten Óvári Ferenc dr. orsz képviselő, ügyvezető alelnök elnöklésével népes igazgató választmányi ülést tartott. Az ülésen 4 alapi tó és 57 rendes tagot veitek fel. Bemutatták Bezerédy Viktörné köszönő levelét, melj' a szövetség részváttáviratára érkezett, Hajdú Tibor pannonhalmi főapát, Békeffy Rémig zirszi főapát és Endrődy Sándor kö tő leve eit, melyekben megköszönik tb. tagokká tör'ént meg válasz tatásukat. A miniszteri leiratok kapcsán bemutatásra került, a keieskedel- mügyi miniszter leirata, mely szerint egy en'óte gözkompjárattal kívánja a szánlód-tihanyi közlekedést rendezni. A győr-dombóvái i vonal elsőrsingusitását ez idő szeiint megoldani még nem lehet, mert, nngy anyagi eiőket kötne le, ehhez pedig hiányzik a fedezet. A szövetség előterjesztésére a hajmáskén tüzértelepről külön vasárnapi vouatokiit indítanak a Balatonra, s megtörténik *z első lépés a bécs balatoni összeköttetés érdekében a bécs-füredi külön kocsi beállitá • a v h 1. Örömmel állapították meg a keszthelyi vasul i értekezletről szóló jelentésnél, hog\ a balatoni vasutak jelentős beruházásokra készülnek. Helyt siessél értesültek a balatoni körtelefon forgalomfej'eisztő hatásáról, s hogy Veszprém ós Balatonfüred között is megépül a kért második telefonvonal. Köszönettel vették tudomásul, hogy a földmüvelésügyi miui-zl.er 4 házi-ipari tanfolyam rendezéséhez segélyt nyújt. A szövetség tanfolyamokat tart Somogykilit', Ti lumy, Balatonszöllős és Kenesa községekben, ezenkívül Keszthely városában himzö tanfolyamot egy uj himzesi módszer meghonosítása céljából. Örömmel állapították meg, hogy a somogyi alispán intézkedése folytán a somogyparti községekben a piaci ellátás helyes módon nyert elintézést. — Elismeréssel voltak a badacsonyi turista menedék építésének bejelentéséért és hogy a szövetség kezdeményezésére és támogatásával Balatomuácson népház épül — Elhatározták, hogy a balatoni hírszolgálatot szervezik, hogy a Balatonról téves hirek forgalomba ne kerüljenek. — Megállapodtak abban, hogy a téli közgyűlést Budapesten,febr. 8-án t, rtjak. A számvizsgáló bizottság tagjaivá megválasztalak : Koller Sándor alispán, Fehér István tkp. igazgató, Kenessey Móric kir. közjegyző, Schreiner János jószágkcrmányzó, Laczkó Dezső főgimn. igazgató. Nagy vitára adott alkalmat a fizetési zavarokkal