Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1913-11-16 / 46. szám

1913. november 16. BALAfONYIDfíR 3 rása felé közeledjen ! Mikor e szárnyalási vágyat maga az alkotó isteni kéz oltotta szivébe, liogy a labilis emberi föltevések, okoskodások és ingatag következtetések homályos régióin át, örök életének forrá­sához jusson ! Ez a gondolat, ez az öntudat a lét legnagyobb problémájáról, mi vagyok és miért vagyok, az emberi élettel egykorú... Erről zengett remek szeráfi éneket a ker. zsoltáros, mikor lelkének nemes vergődését, örök ssomjusagát énekli — a végtelen, az örök élet után : Miként, a szarvas a for­ráshoz, kivánkozik lelkem hozzád Istenem ! A lelkek feleszmélése, öntudatra éb­resztése volt. célja és ma is az a Krisztusi megváltás fölséges gondolatinak ós tettei­nek. «Ha én fölmagasztaltatomj— úgy­mond Krisztus — mindeneket magamhoz vonzok.> A lélek magasba törő e gondola­tának ád hangot a láuglelkek egyik leg­tüneményesebb ékessége, mikor igy szól «Tennmaefadórt, teremtettél minket, ók Is­O 7 ten s nyugtalan a mi szivünk, mig Te benned meg nem nyugszik * Amire tehát, a valódi és iigy nevezett világbölcsek adósak maradtak a felelettel, í az emberi élet nagy problémája, az ember rendeltetésére) fényt dérit a Krisztusi hit, a kereszténység ! A vergődő lelkek eme fény mellett helyes ösvényre jutnak az élet, nagy problémáinak bosszú, szövevé­nyes utján. Hogy hazájába vezető jó ulon van a vándor, ez az öntudat megnyug­tatja s feledteti ve'e a fáradalmakat s megtett, utjának sebző töviseit ! A Krisztusi tanitás az a fénysugár, mely biztos kalauzként ve>et a lét leg­végső rendeltetéséhez ! Neaű volna-e okta­lanság e jóságos kalauzt elhanyagolni, semmibe sem venni ? Ha a tavaszi fugy megdermeszti a napsugárfakasztotta bimbó nyílását — az álmatag öntudatlanság, ha­lálos csapás a lelki energiákra s sülj'edés a kétségbeesés Nirvánájába. . . . Voltunk igy is ! Sokan ú»y gondol­kodtak. jó lesz igy — nekik. Sok évtize­deken lesajnáló szánakozással énekeltek szép altató szirén énekeket. . . gondtalan­ságról, szabadgondolatról, szabadelvüségiől, türelemről s más efajta altató szerekről, mialatt mi szenderegtünk, folyt a nagyon is öntudatos munka a saját végcéljuk ér­dekében . . . ! Mindenki sietett gondoskodni ebben a szép hazában testi és lelki hogylétéröl, legbensőbb javáról, nekünk pedig katho­likusoknak megengedték, hogy aludjunk, meg is dicsértek érte bennünket, mikor pedig a hosszú álom kifárasztott, bennün­ket s némi lelki rtflexmozgások tüneteit f o mutattak az alvó lelkienergiák — egy kis álmodozást is megengedtek, de vallás és hitbeli öntudatosságot és meggyőződést oly jogi birtokállománynak tartottuk, mely mindenkinek szabad tulajdona lehet, csak a kath. ember nem formálhatott, arra jog­címet, Es ha mégis akadtak jóhiszemű lel­kek — a harsona szavával hangzott felé- I jük : a haladás, a tudomány, a felvilágo­sultság altató jelszava . . . / Ezek voltak a mumusok, melyektől megijedve ismét csak a vánkos alá dugták sokan öutudatoskodó fejüket. . . Mig azt láttuk, hogy mások vallásuknak, egyhá­zuknak ügyeiben dicséretreméltóan se­rénykedtek, vezető magas állásokban, fő­gondnoki, gondnoki tisztet viseltek, vallási gyülekezeteiken elnöki teendőket láttak el, hitbeli meggyőződésüknek a nyilvánosság fórumán is öntudatos kifejezést adtak s vallásuk szabta kötelmeiknek teljesitésében előljártak buzditó példával — a mi katho­likus intelligenciánknak ugyanakkor kleri­kálizmusról regéltek . . . ! Hangzatos jel­szavak cukorkáiban adták be intelligen­t'ánknak, — a vallás csak a tudatlan, sze­gény népnek való, stb. különféle altató szereket ! Es jóhiszemű intelligenciánknak az adagolás használt ... in pejus — a ros«­szabbodásra. Mert az előítélet még sokat fogva tart, a félelem ma is álomban ringat. A lelki energiákra ólomsullyal nehezedik az emberi tekintet ! Egy gúnyoló szó még ma is elég erős altató szernek mutatkozik, hogy sokan ván­kos alá dugják fejüket . . . Hanem hát igaz e, hogy a virágnak megtiltani nem lehet. . .? Nos hát ez a lelkek kikelete pirkadozik. . . «Ha pedig a fügefát látjátok virágozni, tudjátok, hogy közel van a nj'ár. . . • A tavasz virágzása a természeti ener­giák ébredésének a jele s biztató arra, hogy szép gyümölcstermésre lesz kilátás... Egy-egy k»th. naggyülés is ilyen jel ! A lelki energiának, az öntudatra ébredésnek a jele ! Ez a most lezajlott, méreteiben : nagystílű, külsőségeiben : impozáns, tartal­masságában : súlyos erejű, oéljaiban : le­ményekre jogosí'ó, eszközeiben : a Krisz­tusi hitvalláshoz mindenképpen méltó nagy­gyűlés a biztosíték arra, hogy itt egy, a lelki átalakulásnak, a keresztény rene­szánsznak olyan folyamata indult meg, mely a magyar katholicizniusnak újjászü­letéséhez, a keresztény öntudatosság gya­korlati érvényesüléséhez vezet. Aki fi­gyelmet méltatott a nagygyűlés lefolyá­sára, az ott végbe ment, vallási, kulturális, szociális, szinte az ember egész létét át­karoló munkára, »z elhangzott beszédekre — az tudhufcja, hogy immár közel van a gyümölcsérlelő nyár. . . Veszprém bíboros püspökének szive­ket, lelkeket megmozgató beszéde a nép­szövetségi díszülésen, az ország hercegprí­másának zárószavaí és intelmei, Prohászká­nak, Ssékesfehérvár püspökének gyújtó szó- j noklata, Apponyi mély bölcseleti előadása í egymagukban is országos esemennyé avat­Iák ezt a fényes sikeiü nagygyűlést ! Le­hetetlen, hogy ennyi fényes elme, bölcses­ség, tudomány, ennyi ragyogó tehetség, kiistálytiszta jellem, lelki nngyság. jóaka­rat, matjus méltóság s ami fő, Krisztusi szeretet megnyilatkozása, a sziklákat ha­sogató dinamit erejével ne hasson a lel­kekre — ébresztőén ! Lehetetlen, hogy a materialista fe'fogás szava elnyomja, álomra ríngHssa e nagj' lelkek revelatióját s el­oltsa a lelkesedésnek azt a szent ügyét, melyet az ott elhangzott lángszavak gyúj­tottak ! Ha mindenki ébren van, nyitott szem­mel s tettre kész lélekkel figyeli a körüiöt- s tünk kialakuló s végbemenő eseményeket, miért aludnánk továbbra is mi katholiku­sok, mikor válvetett munkára serkentenek nemcsak a jehn és jövő eseményei, de a 900 éves magyar katholicizmus szent ha­gyományai is ! Ez a XII. kath. nagygyűlés történelmi puspectivája esemény volt nemzetünk lá­zas életében! Kell. hogy üdvös fordulatot jelentsen jövőjére! A magyar kath. intel­ligencia megértő, méltányoló s saját érde­két is felismerő felfogása teheti föl a ko­ronát az ott előkészített nagy műre: a magyar nemzeti megújhodás művére 1 A negyedik rend, a magynr társadalom mun­kás eleme pedig láthatja, hogy Magyar­ország nagyjai, főpapjai, főurai s igazi kath. intelligenciája a közélet terén fáradó papsággal melléje állottak. Kezet nyújtot­tak neki. Fogadja jó és megértő szivvel a boldogulására feléje nyújtott jobbot s az utópiák igért felhővára helyett a jobblét szentélye épül föl szániára a közös munka nyomán ! A fővárosi Vígadó fényes márvány­falán e nagy munkára a feszület terjesz­tette ki áldó karjait. E jelben győzödel­meskedik a magyar kereszténység megértő közös munkája is ! Levélpapírok dobozokban és mappákban nagy választékban kaphatók SUJÁNSZKY könyv- és papirkereskedésében. A Balatonvidék érdeke kívánja.*) Irta Mangold Gusztáv. A balatonvidéki fürdő- és nyaralóte­lepek földrajzi fekvésük, kedvező éghaj­lati viszonyaik és legújabban jó közleke­desi eszközeink révén, — fürdőhelyekbea oly gazdag hazánkban — legelső helyet vaunak hivatva elfoglalni. Legutóbbi néhány évben nagy mér­tékben sikerül a nagyközönség figyelmét a Balaton felé irányítani ; a mi nem cse­kély mértékben azon szerencsés körül­ménynek tulajdonítható, hogy a parti érdekeltség végre kezd a nembánomság évszázados letargiájábál ébredni. «Segits magadon, az Isten is meg­segíti! Az bizonyos, hogj' a Balntonpart fejlődése és érdekeinek igaz és becsületes fejlesztése csak oly módon történhet, hogy a parki érdekeltség kisebb csoportokra tömörülve maga veszi kezébe ügyes-bajos dolgainak és érdekeinek szálait és nem bizza azokat — kényelmes nembánomság­gal — egy osak papiroson dolgozó cent­rális vezetésre. A maga módja szerint munkálkodó központi vezetőség, szerintünk azért nem érvényesülhet a mi javunkra, vagyis kéz­zel foghatót nekünk nem eredmányezhet, mert a vidék egyéni erőit a különibözően szétágazó erdekek miatt, személyi okokból nem engedi érvényesülni s ig}' sok-sok életievaló terv meghiusulván, a lehetőség ha 1 árain tul keresi és találja érvényesülé­sének eszközeit, amelyek természetesen többször — ha nem is mindig — csütöi tö­köt mondanak. Nagy készséggel ismerjük el mind­ennek ellenére a központ létjogosultságát, és érezzök nagy hasznát még akkor is, amikor esek erkölcsi támogatásiéi van szó. Másféle támogatásra már csak azért sem igen gondolhatunk, mert hiszen a felemelt tagdíjak nem jelentéktelen összege az adminiszráció céljaira — éppen csak, hogy elegendők — pedig máma az egész ténykedés tervezgetésben ós miniszteri feliratgyártásban merül ki. A miniszteri iktatókban már bizonyos tartózkodással fogadják a szövetség fan­tasztikus fölirfctait, és az amúgy is eléggé zaklatott referens urak az unalom és kedvtelenség bizonyos nemével kezelik a garmadára érkező beadványokat. A semmitevés — hátramaradás ! Ez igaz s nem is ez az, amire mi serkenteni akaiunk, de, a légváiak hajliá­szása nem lehet a fejlődés javára. Olyan eszméket, olyan terveket ké­rünk, amelyek reális alapon elhamarkodás nélkül, meg is valósithalók ! A «Balatoni-Szövetsóg» alapszabályai a Balaton bármely pontján lévő és a jö­vőben alapítandó fürdőtelep érdekeit egy­formán kívánják szolgálni és a balatoni sajtó jóindulatát megnyerve, annak közre­működésével a Balatont és annak vidékét virágzóvá akarják tenni. Ez a pont tar­talmaz annyi jót, és szépet, de tovább megyünk, érdekeset és hasznosat, hogy a «B. Sz.> áldásos voltát még osak kétségbe vonni sem lehet s igy tehát csakis a szer­vezetben lehet a hiba, mely az alapsza­bályok félremagyarázásával a balatoni kulturának sok-sok lelkes bajnokát elked­vetleníti. Az egyes osoportok nekik szim­pátikus vezetők alatt a kelyi <bibik* tel­jes tudatában pótolnák azt, mi ma hiá­nyos. Hogyha tehát a decentralizáció foly­tán az egyes csoportok sikert érnének el, akkor egyes csoportok sikerei a B. Sz. si~ kerei lennének és akkor messze eltérne a *) Nem azért közöltük e cikket, mintha min­den állításával egyetértenénk, mert hisz a B. Sz­müködésének hasznos eredményei általánosan is­mertek, hanem azért, mert azt tartják, hogy a. vélemények súrlódásából a Balaton népszerűsíté­sére nézve esetleg haszon származhatik. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom