Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1913-11-09 / 45. szám

1913. november 9. BALATOFVIDEK ellenőrzése elhallgattatván, a csöndes panamák és hatalmi visszaélések szabadon burjáuOzhatuak ! Igy értelmezve a kormány e legújabb reformtermékét, érthető az az országos izgatottság, mely e javaslatot fogadta ! A szabadsajló nevében tiltakozunk mi is e legújabb merénylet eilen s Követel|ük a napirendről való levételét s egy, a sajtószabadság nagy elvét, tiszteletben tartó s a bajokat mégis orvosló ujabb javaslat készítését. Ez az ország szabad, független ország s az is akar maradni. Ilyen pedig csak akkor lesz, ha szabadságának s alkotmányának biztosítékai szabadon érvényesülhetnek. Alkotmánybiztositékaink között a legnagyobb: a szabadsajtó. Aki erre emel kezet, az alkotmány re emel kezet ! Ezt pedig egy nemzet sem tűrné el a világon! Hogy mi sem engedjük, mutatja az országos közhangulat, melyet ugyan csak sikerült lángra lobbantani. Kevés kell, hogy ezt a dobzódó rendszert felperzselje. Csak december felé közeledünk, mégis olyan wáycitisi érzés és hangulat illette meg a lelkeket, mint azon a hatvanöt év előtti rügyfakasztó máicius idusán . . . ! Több mérsékletet tehát a. fontos reformok megalkotásában ! Szent Imre-ünnepély. A keszthelyi kath. főgimnázium nov. 6-án, u Hungária-szálló nagytermében a közönség élénk részvéte mellett lélekemelő vallásos és hazafias szt. Imre-ünnepélyt rendezett. A Hiumus eléneklése után, amelyet a főgimnázium ének- és zenekara adott elő, Boda Ferenc Y. oszt. tanuló ügyesen és természetesen szavalta el (Szent Iture> c. költeményt. Ezután következett az ünnepély fénypontja. Iíertelendy Ferenc, főrendiházi tag- ünnepi beszéde. Egy-zerü, keresetlen szavakkal, őszintén, de a nála megszokott szónoki patho«szal mondta el szive meggyőződését az ifjúság vallásos és hazafias neveléséről. Es szavai nem is maradtak hatás nélkül. Megragadták az ifjúság fogékony lelkét, de épen ugy hatottak a szülőkre és általában a hallgató közönségre is, mert az illusztris szónok beszéde mind a kettőnek szólt. A hatalmas éljenzés és tapsvihar után Eckhardt Viktor VIII. oszt. tan. • Szt. Imre sirjac c. legendát szavalta el. A hatásos szavalatot Eckhardt Antal karnagy kísérte zongorán szépen, a megszokott precizitással. Majd Eckhardt karnagy Cantatéja következett, melyet az ifjúsági ének- és zenekar adott elő. Csak dicséiettel adózhatunk a szerzőnek szép kompozíciójáért és sikerült előadásáért. Az ünnepély végén Berkes Ottó, főgimunáíiumi igazgató záróbeszédben például állitván az ifjúság elé szt. Imrét, gyönyörűen kifejtette, hogy milyen az ő és a tanári kar törekvése és milyen legyen a reájuk bízott ifjúság. Az ünnepély fényét emelte, hogy azon Fürstenberg Emiiné és Windischgratz Károlyné hercegnők és Festetics Ella grófnő is megjelentek. Levélpapírok dobozokban és mappákban nagy választékban kaphatók SUJÁNSZKY könyv- és papirkereskedésében. Képkiállítás Keszthelyen. A budapesti nagy tárlat mintájára itt Keszthelyen is szoktak évente kép kiállítást rendezni, metyen az ifjabb generáció, a fiatalok mutatják be alkotásaikat, tehetségüket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy idősebb, nevezetes festőink messze elkerülik az ilyen fiók-tárlatokat, az azonban mégis bizonyos, hogy gyengébb, kevésbbé sikerült, müvekkel vesznek azokban részt. Ily tárlat az a mostani képkiállítás is, mikor is 25 festő műveiből állították össze a képsorozatot. Otr. találjuk a hires mesterek mellett a kezdők neveit, s a kezdők között néhány igen tehetséges festővel ismerkedünk meg. Feszty Árpád. Neogrády Antal, Heyer Arthur, Papp Emil mellett, ott vannak a fiatal óriások müvei, melyekből a figyelmes szemlélő sokat, tud kiolvasni. Ami a kiállítást magát illeti, felkarolja a festészet minden ágát, műfaját. Az ultramodern irtu.y, a sz'mbolista, kubista stb. irány azonban igen helyesen nem volt képviselve. Néhány képben azonban szembeötlő a túlságosan rikító színek alkalmazása, n részlelek gondatlan kidolgozása, a háttér homályos, ködös volta. Ez olyan benyomást gyakorol az embe're, mintha nem fejezték volna be egé-zen a képet. A képek tartalma eléggé változatos. Aki mit szeret, megtalálja benne, Túlsúlyban vannak azonban a táj- és -életképek, a csendéletek, tanulmányok felett. A tájképek közül messze kiemelkedik Feszty Árpád: (Lágymányosi csend* cimü nagy vászna, mely egy lágymányosi majorságot, mutat be holdvilág mellett. Igen s/ép és hangulatos Szalay Jenő (Holdas táj* és Ráday Nándor (Holdas éj* cimü igen kedves kis festménye. Ezekben a tompa színek oly élethűek, hogy órákhosszat elnézegetheti az ember, anélkül, liogy megunná Ezzel elleutétben a színezés élénksége, hogy lígy ne mondjam rikító voba, "tűnik fel leginkább Vágó Sándor «Park részlel »-ébeu. Molnár Zs. János (Patak mentén» cisrü képének ege ibolyaszínű, ami közeli zivatarra engedne következtetni, ha a szinek élénksége, a bokrok világoszöld s*iue azt a hatást le nem rontanák. Itt. kell még felemlítenem Berkes Antal három budapesti képét: "Ligeti híd a tónál*, »Kiíria* és (Beketow cirkusz.* Lénárd Leona festménye «Keszthelyi parkrészei,* igen kezdő művész ecsetjéről tesz tanúságot. Az évszakokat Bélaváry Bürchard J. • Nyár. cimü modern pipacsos festménye. Szalay Jenő «Ösz* és (Tél* cimü páros képe képviseli. Az életképek közül igen kedvesek Dely Alice «Az 6lső zsúr* és (Konyhában*, Papp Emil (Társalgás*, Zorkóczy Gyula (Lesben* cimü nagyobb képei tűnnek ki. Vágó Sándor * Trieszti kikötő »-je lehetetlen festmény, mert. - az abszurdum, hogy Triesztben a kikötőben más ember, mint az a fiakkeros és az a kocsissal alkudozó nő, ne lenne. Heyer Artúr mint ügyes állatfestő mutatkozik be *,Muki és a leveli béka*, (Muki vigyáz a tejre( pompás festmények, kevésbbé sikerült mái a (Cicák* cimü képe. A csendéletek között Korokuyay Ottóné és Németh Gyula (Csendélet*-e messze kimagaslik kiállított társai közül. A magyar életből veszik tárgyukat, Szalay Jenő (Mosás a Balatonban*. Khsznár Ring Jenő (Piaci jelenet*, Németh Gyrla (Vásári rész*, <Vásár* cimü alkotásai. Karikatúra festészetünk is képviselve van Lendvay Ernő (Párducus Árpád fia* cimü rajzával. Általában szólva a kiállítás azt a benyomást teszi az emberre, mintha a kiállító művészek nem legjobb alkotásaikkal vettek volna részt a kiállításon, hanem azt gondolnák, hogy a vidéki laikus közönségnek ezek a képek is jók. Számításba kell azonban azt is vennünk, hogy a kiállító művészek legtöbbje kenyérkeresetbői fest, s igy természetes is, hogy nem fogja százasokat, érő képeit a rongálásnak kitenni, meg vidéken amúgy sincs remény arra, hogy valaki ezreseket adjon egy-egy képért. Másiészt a kiállítás helyisége sem a legmegfelelőbb, mert a megvilágít ás lehetetlenül ross^. A söiét termet állandóan villanyfénnyel kellett megvilágítani, ami igen sokat levont a képek hatásából, az általános benyomásból. Szilárd Leó. fjurmunkás. A szatócsnál nagy paksaméta között födöztem föl. Mindaféle sötét ember — kath. vagyok — nem tudtam a világosság orgánumát a világon. Nem vádoltam lelkiismeretemet, hanem iparkodtam behatolni méhébe, hogy kibánj'ászhattam rettenetes kincseit az Ifjúmunkásnak. No lám ! Van benne szó a vörös májusról. Ugv»nis a 3—400 példán}' minden száma május 5-iki S a sajtosboltban van, ha szatócsnál' is, kilogt ámonkéut eladva, van aztán Innne egy ifjú óriásról, aki a vörös zászlót kitűzte egy pesti templom tornyába. Van benne sereg magánügy. Pl. hogyan bánik N. N. csizmadiamester (nincs a szakszervezetben) az inasával. Van polítik", vöiös, van vers. vöiös, van közgazdaság, melyben az áruk drágulásának okát akarja levitat' i a munkabérek emelkedéséből. Szóval a vezetőség lndbőrét iparkodik másra hárítani. . . . S ez az ifjúmunkásnak szól mind. Van benne néhány igazság is. Pl, a tanonctartók panaszkodnak a tudatlanul kikerült felszr badu'takon • ped'g okai épen a gazdák, akik mással fog'aiják el a tanoncokat. Vigasztalan, kevés igazság sok ferdítés között. A szándékos ferdítő stílus —csak olvasva s tapasztalt, sok íráson nevelődött ember szemében tűnik föl. De ez már nem is érdekel. A lap létét ludom. Mindenki "ismerheti, aki a szocialisták gyűlésének lefolyását- figyelemmel kiséri — az ellentábor btcsüht-s őszinteségével. A pártvezelőségben nem tudtak munkát adni néhány ambiciózus bolyhosnak. Az agitátorok, a Népszxva belső munkásainak pénzie van szükségük. Megírnak hamarosan néhány lázító vörösséget, amitől a bika is vadul s külön felvették a honoráriumot ezért is, meg rendes fizetést, még pedig fényes fizetést havonként. Mi hogy állunk ? Meg akar indulni egy leánypatronázslap. Keresztény cselédlányok lapjaként : Győrben A fluánszirozó megszületett-e ? nem tudom. Nagy Gyula, A Nag3

rasszonyunk győri főmunkatárs szerkesztője hozzáfog a toborzáshoz. Megkéri a Nagyasszonyunk írógárdájából ezt is, azt is. Szívesen ajánlkozik mindenki; hogyne ! Ingyenmunkához megszokták keresni a kath. vidéki tollforgatókat. Provinciális szokás A fővárosban kevés honoráló lap van. Annak is zsúfolt a munkatársasága. Az egészben az a fontos,, hogy a lap nem született meg. Csak megfogamzott s halva született — az agyakban. Itt taitunk. A szociálist áknál ha kevés is a lelkesedés, de van szervezettség és pártadó. Abból pedig kerül — hisz mindig nő — gondoskodásul Ifjumunkás-fóle kiadványokra. Ha a szatócsboltba kerül is. A munkatársak élnek. A pótadó nő. A vezetőség: meg jól teszi, ha a büdget emeli. Néhány száz elkól az Ifjumunkás-hó\ az ezerekböl. Es nevel néhány 100 táborba valót. Ott legalább vau tett. Nálunk csak sóhajtozás és félbenmaradt. megkezdett utak jelzik az akarást, Sírkeresztje mindegyiknek a tétlenség, a török virtus : Ha Allah úgy akarja, legyen! Váth.