Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-12 / 2. szám

XVII. évfolyam. Keszthely, 1913. január 12. 2. szám. fl *<> 11 ( i Ív; i i hetilap. MEGJELENIK RETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZ TŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. , Kéziratokat nem adunk vissza. Egész évre Fél évre . ELŐFIZETÉSI ARAK : . 10 K. — f.| Negyedévre 5 K. — f.| Egyes szám ára Nyilttér petitsora 1 korona. 2 K. 50 20 Heti kis tükör. Változatos volt a lefolyt hét, mint a Kaleidoszkóp szines képei. Az események középpontjában a deákok hangversenye állotf, amely az idén is rengeteg emberi csalogatott össze a (Hungária* nagytermébe. <A kétezeréves menyasszony» c. zenés szinmü elöhdásával most is megmutatták deákjaink, hogy szoros feladatukon kivül a művészet különféle ágaiban is otthonosak tudnak lenni. Egy énekes színmű előadása nem könnyű feladat, mert érvényesül benne az ének, zene és mimika művészete. De még a szinpad díszítése is deákok munkájának az eredménye volt ! A római terem stílszerű kiállítása díszére vált vo'na akármily nagy színpadnak is. íme tehát, egj' ilyen színdarab előadása legjobb cáfolat amellett, hogy a giunn. ifjúság teljesen egyoldalú őnjelvi képzésben részesül. r De nemcsak művészetből ól az ember, hanem vásárból is. Ezúttal ugyan sovány kis táplálékot adott a vásár azoknak, akik a jó idő miatt talán sokat is vártak tőle. Egy csalódással gazdagabb lett a vidéki és helybeli mesteremberek tapasztalata. De vajjou okulnak-e ezen a keserves tapasztalaton ? Vájjon érdemes e hidegben álldogálni az üres sátorban és várni a vevőket, akik nem jönnek ? Bizony nem érdemes ! A vásár bármily poétikus dolog volt is hajdanán, megérett arra, hogy csak mint a multak emléke éljen. Mult szombaton hangzott el városunkban az első feminista felolvasás. Bédi Schwimmer Róza nevezhető itt a mozgalom első úttörőjének. Mikor e sorokat Írjuk, még nem tudhatjuk, hogy a felolvasó milyen kapcsolatban van a nemzeti eszmével, de reméljük, hogy az internacionalizmus utvfsztőjébe nem fog beletévedni, uiert ha igen, akkor ez az utópisztikus mozgalom, melyet, mert uj, sokan néznek gyanús szemmel, megérdemli, hogy örökké csak eszme maradjon és soha se lépjen a megvalósulás stádiumába. Ba pedig a nemzeti eszmével kapcsolatban marad, kétségtelen, hogy sok jó is fejlődhetik belőle. A válásitól jog. Irta Somogyi. Mult számunkban nagy általánosságban foglalkoztunk a választójogi reformjavaslattal. Most megállapíthatjuk, hogy az azóta kialakult országos közvélemény mindenben fedi az akkor kifejtett nézetünket. Annyi már most megállapítható, hogy ez a javaslat inkább nevezhető jogfoszícmal^, mint jogot adónap. Mert, amit eluben adni látszik, sokszorosan veszi vissza a gyakorlatban. Lukács mester ezt igen jól tudja! Nézzük csak a 80 éves korhatárt. Fele emberélet. Többet mondani itt felesleges is A 20 koronás és 8 katasztrális holdas cenzus nem ad, hanem fosztogat azok körében, kik eddigi adóalapjuk révén választói jogosultsággal birtak. Nem kell e téren bizonyítékokért mennem.Maradjunk csak a Dunántul. Mindenki tudja, hogy kisbirtokosaink nagy része 2—3 katasztrális holdnál több birtokkal nem rendelkezik ! Az a kisbirtokos a 8 katasztrális holddal már itt nábob számba megy. A mai örökösödési jog fenntartása esetén örökösödés révén ez a kisbirtokrész is mind apróbb par. cellákra fog szétdarabolódni s igy ez a javaslat nem csak a jelenben, de még inkább fogja éieztetni jogfosztó hatását — a jövőben. Eddig az egynegyed úrbéri telek legkisebb adója vidékek szerint egyes községekben már 5 koronától A BALATONVIU

fiK TÁRCÁJA. 1912. Irta Kertész Kálmán. Vége a nótámnak, nyitva áll a sírom, Bús hattyúdalomat megtörten elsírom. Haldoklik ezerkilencszáztizenkettő, Deli szép ifjúból tört aggastyán lett ő. Az Örökkévaló rövid pillantása Volt ötvenkét hetes életem folyása. Egy csepp a végtelen idő-óceánban, Egy pici porszem az idők Montblancjábau. S mégis mily temérdek sokat átéltem én! Mennyi sok szép reményt vetettek én belém! Mennyi sok szép reményt temettek el bennem ! Hányszor kellett nékem sírásóvá lennem ! Február hónapba beloptam egy napot, No, szidtak is érte a hivatalnokok, Kik havonkint kapják a fizetésüket ! A napidijasok viszont meg őrültek. Hoztam boldogságot ifjú jegyeseknek, Hoztam főnyereményt - sajnos - keveseknek, Katonagallérra hullattam csillagot, És előléptettem sok hivatalnokot. De a sok jó mellett sok baji is termettem : Háborút szítottam délen és keleten, És «miud elvitték a legények elejét,r Pusztulás és vér lett sok haza szerteszét. A húsnak, vasútnak árát fölemeltem, Ecettel dolgoztam a rövid szüretben. Viszont javítottam családapák zsebén : Családi pótlékot sokar. fizettem én. Szóvai tettem én jót és viszont egyaránt. Megházasitottam nem egy legényt, lányt. Kinek nem sikerült, azért ne aggódjon : Gondoskodik róla majd ifjú utódom. És most megyek . . . immár ütött végső órám ; Századévek sírja tátongva vár én rám. Viszem a sok áldást, viszem a sok átkot, Mely ötvenkét héten a fejemre szállott. Bájos ifjú utód, aki jösz utánam, Légy szerencsésebb, mint én voltam : kivánom ! Teljesíts több reményt, több áldást ossz széjjel, Boldogabb uj évre virradjon az éjjel ! 1913. Menj, menj, öreg előd ! Érdemlett sírodba ! Hadd jöjjeK utánad frissen és ragyogva ! Frissen ós ragyogva, csupa édes remény Milliók számára — íme, ezt hozom én ! Nem : ezerkilenc száz és tizenhárom. Tizenhármas számtól sokan félnek, látom. De hogv mily hiú e babonás félelem, Örvendve fogják majd tapasztalni vélem. A jövő titkait ki nem tárom ugyan, Pedig de szeretnék megtudni azt sokan f De ím megmutatom arcomat előre, Aki tud olvasni, olvasson belőle ! Olvasson belőle, amit szive óhajt, Amiért az Éghez küldözget sok sóhajt. A láuy olvasson ki vőlegényt belőle •— Fiatal urak — no! — ne féljenek tőle ! Anyák, kiknek szive fiukért szomorú, Imádkozzanak, hogy ne legyen háboiú. Hanem hogy békesség derüljön föl reánk, S csöndes boldogságban viruljon föl hazánk. ígérek hát békét, ígérek nyugalmat, Boltos-, vendéglősnek óriás forgalmat, A vasutasoknak gyors előléptetést, Mindenkinek pompás fizetés-emelést. G-azdáknak bő t ermést ós pompás szüretet, Örvendve aratja mindenki, mit vetett. Iparosoknak sok drága megrendelést, Aviatikusnak sikeres repülést. Üres ujjacskákra kis aranykarikát, Jucikának Pistát, Józsinak Marikát. Az örömszölőknek bájos unokákat, Egy vagy két csillagot huszárnak, bakának.