Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1913-03-09 / 10. szám

3 Ezzel a művel ismertette meg köze­lebbről Lakatos Vince dr. az egybegyűlt közönséget. Talán alifi volt valaki, aki e müvet legalább tartalmilag ne ismerte volna, azonban nem elég «• filozofikus gon­dolatokkal telt munkát egyszer elolvasni vagy végignézni, hanem, hogy kellőképen megérthessük * bogy a benne rejlő gon­dolatoknak legalább egy részét megismei­hessük, alaposan bele kell mélyednünk. E bemélyedést akarta Lakatos Vince dr.föl­olvasá.-ával megkönnyítené s áki figye em­mel hallgatta végig fölolvasását, i agj lé­péssel haladt előre Madách e remekének megértésében. Minthogy «Az ember tragédiája* szo­ros kapcsolatban van Madáchiink életével, mindenekelőtt a fájdalom költőjének élet­történetét ismertette néhány szóval. Majd végigvezette hallgatóit a tizeiirt szilből ál'ó munkán, melynek nagyszeiii koncep ciója felöli az. ember öiök valóját, sorsát, rendelt"tését. Az emberi-ég történetét dia­nieiizálta Madách, kiragadván folyárából egyes nagy szimbolikus jeleneteket. Ti­zenöt szint foglal magában e mű, mely­nek I , II., III. és XV. szine a keret s ebbe vannak beleszőve Ádámnak álomképei. Kíi'önböző korokban különh«?ő ess-n ékéit Küzd az ember, de csakhamar belátta, ho gy e küzdelem hiabavaló. Minden tör­téneti jelenet, azzal kezdődik, hogy Ádám egv eszméért rajong s azzal végződik, hogy kiábrándul belőle. Ezért állapítja meg Alexander Bernát a Következőben Ádám tragikumát : «Ádám,mint az emberi nagy­ság, az ember tisztalt öntudatának képvi­selője, bukás után bukást, kiábrándulás után kiábrándulást ér, mert mindig a 1 í z­ért, a népéit küzd, mely sol a meg nem érti eszméjét, sót magát mindig inegbuk­tatja.> De Ádám mellett ott \an E< a, a i nő, aki az érzelmeket képvist li. H > Ádám | az élet harcaiban sel eket kap is, mellette terem a »vigasztaló* nő. «Az emler tit­gédiája» ez: el egyúttal a nő felmagaszta­lása, apotheozise — A számító hideg észnek képviselője Lucif r t ki mind­nyájunkban béjjne van, Ádámban is, Évá­ban i , de Ádámban az ész mellett, jel­1-mző fő vonás t z e rő, Évában az érzelem. Igy kisérte végig Lakatos Vince dr. hallgatóit az eg\es színeken megfelelő ké­pek szemléltetésével s a jellemzőbb ré­szekuek fö! olvasásával, mely utóbbi ugy hatott, mintha Beregi Ádámját hallottuk volna a «Némzeti Színház»-bau. A nő. ákinek oly fontos szerep jut osztályrészül «Az ember tragédiájában* adta meg az alkalmat a fölolvasónak arra, hogy különösen fölolvasásának vég'n a feminizmusra is kitérjen. A feminizmus uralkodó kérdésében ahhoz a talán leghe­lyesebb fölfogáshoz c atlakozik, mely a nőnek, aki a férfitől már bíologilag is kü­lönbözik s az anyaság szerepét van hi­vatva betölteni, nem ad a meg azokat a jogokat, melyek a fétfit megilletik (köz­pályák, választójog). A nőnek helyét a családban kell megtalálnia, mert ha a csa Iádból kilép, megbomlik a társadalmi íend, amit talán m> guk a legelkeseiedettebb fe­ministák sem akarhatnak. Más elbírálás alá e«ik a nő művelődése s az a nő, aki különböző kötülméi j ek foljMán nem ta­lálván meg helyét, a családban, kenderét maga kénytelen meg I-eresr.j, ami e'ö-tt vi­szont az anti feu.inist áknnk sem szabad el­zárkózniuk. A minden tekintetben élvezetes föl­olv«sást zajos tapssal jutalmezta a kö­zönség Képvisefotestiifeti rendkívüli közgyűlés. Keszthely nagyközség képvíselőtes tülete f. hó 5-én d u. 2 órakor ret dkívüli közgyűlést tartott a köv. tárgysorozattal : 1. Priszter György budapesti lakós ajánlata. 2. Közúti hidszabályzat végre­hajtására rendelet. 3. Községi elemi iskola költségvetése. 4 Major György hitoktató kérelme fizetésemelés iránt. 5. Irgalmas nővérek segély iránti kérelme. 6. A nagy­kanizsai felsőbb leányiskolaegyesület ké­relme az egyesületbe való leiepés iiánt, 7. Gersobei- Mf.ria kérelme segélydíjának fel­emelése iránt. 8. Fertőtlenítő tanfolyamra küldendő e^ \ én kijelölése. 9. Bóry Imre és társainak utcájuk világítása iránti ké­relme. 10. A zalaegerszegi ker. munkásbiz­tositó pénztár átirata, illetőleg a község szervezési szabályrendeletének mcdositása. 11 Bizottságok választása. 12 Csatorná­zási munkálatokra előterjesztés 13. Hul­lám-szálloda építésének kiadását jóváha­gyó törvényhatósági határozat 14 A für­dőtelep fejlesztésére beadott tervpályáza­tok feletti határozathozatal. 15. Felsőhan­cókrét felosz'ását jóváhagyó törvényható­sági határozat kihirdetése. 16. Házikezelés­ben végzendő községi munkálatokhoz szük­séges faanyag szállítására beadott ajánlatok. 17 Bendőt í rnhaszükséglet szállítására vo­natkozó ajánlat. 18 Özv. Der v arics Imi éné építési ügye. 19 Szerdahelyi Jenő háztu­lajdonosnál: a szenny vtzárok részbeni be­fedésére vonatkozó im'.itványa és ajánlata. 20. Az iparosiskola felügyelő-bizottságának az jsl óla fejlesztésére vonatkozó j:;v*sb ta. 21. Keszthelyi Ipari és Gazdasági Hitel­szövetkezet ajánlt ta 22. Sclioltz és Materna pozsonyi cégnél, laktanyaterveinek t készí­tésére vonatkozó ajánlata. 23. Kórházi ápo­lási kö tségek megállapítására vonatkozó miniszteri leirat. 24. Práger Test véiek ala­pítványa. 25 Mérnöki dijak megállapítása. 26. Adó'árgyaláshoz I izálnii féifihk kikül­dése. 27 Illetőségi ü^yek. A tárgysorozat egyes pontjait megvi­tatták a következő eredménnyel: 1. Prisz­ter György szenny viz'evezetőife vonatk' zó ajánlatát elvetettél. Igen költséges lenre. 2 Elemi isk. költségvetését t fogadták. 3. Major György hitoktató fizetését a városi pénztárból kiutalai dó évi 500 K-val emel­ték. 5 Irgalmas nőv leknek fűtésre 200 K évi segélyt megszavaztak. 6. Elvetették. 7. A kérelmező diját eme'ték. 8. Fertőtlenítő tanfolyam'a Koch Antal kórházi ápolót fog­ják kiküldeni 9.A kéreln et alaposnak talál­ták. Egy lámpát fel fognak állítani. 10. Elvetették. 11. Pénzügyi bizottságin meg­választották Gaál Józsefet, dr. Lénárd Já­nost. 12. A Deák Ferfiic-u. c-t tornáját a háztulajdonosok megcsináltatják a faját költségükre. 13. Tndon ásul van. 14. A tervpályázatokért dijat némádnak. 15. Tu­domásul van, 16 Lázár és H< ffmarn 1. között megosztják. 17 Satrál szabót bízzák meg. 18. Az engedély' megadták. 19. El­vileg elfogadták. 20. Egy tanerőre 400 ko­delmi sarj tiszteletére katonai diszcsapat, is volt kivezényelve, de ez egész köztár­saságu zamatai parádéból vehette ki a német herceg, hogy > ző fogadtatása csak titulus egy polgáii ünin p rendezésére. Henrik porosz heiceg a német nagykövet hazában szállott meg s innen látogatott el a Fehér Házba. A feljegyzések szerint idáig még csak egy fejedelmi hölgy látogatott >1 Washing­tonba. Eulalia spa:iyol kiialyi hercegnő a Kolumbus-ünnepély alkalmával 1893-ban volt vendége a washingtoni Fehér Ház­nak S'kan azt hitték, hogy az akkori el­nök Cleveland, félreteszi azt az Íratlan törvényt — mely eltibja az elnököt attól, hogy v-ndége fogadására I ivonuljon a vasúti állomásra — és fejedelmi vendégé­nek fű" adására siet. Ebben azonban mindannyian csalód­tak. Mert valamint hogy Cleveland elnök még a saját menyasszonyának fogadására sem meni, mikor az esküvőre megér­kezett, ugy még kevé-bbé ment ki a spu nyol királyi hercegnő fogadásáig. Vala­mint, hogy ekkor sem az. elnök tette az első látogatást, hanem saját képviseleté­ben államtít l.áiát küldte. A spanyol kirá­lyi hercegnő minden ket kegyesen foga­dott s » látogatás akadá y nélkül történt meg a White Hons—ban Azt mondják, hogv egy elnök sem ragaszkodott még makacsabbul az előírá­sokhoz és elnöki etiketthez, mint Boosevelt Szokásban van, hogy ha az e nök va­lanie'y helyiségbe bemegy, minden jelen­levő felállva üdvözli, de ez a családi kör­ben f élre tél etik. Nem volt azonban ugy Boosevelt elnöknél. Ha pl. későbben érkezett, a családi asztalhoz, az ö megjelenésekor mindenki­nek fel kellett állani s megvárni, míg az elnök helyet foglal. E házirendre minden látogató, aki az elnök vendége volt figyel­meztetve lett előre s azt soha senki meg nem sértette. Koronás főknek — mondják az ame­rikaiak — lehetnek- bizalmas barátaik kik­hez ebédre is elmehetnek. Amerikai felfo­gás szerint az Egyesült Államok elnöke nagyon magasan áll ily társadalmi érint­kezésektől. Az elnök meghívhat bárkit a maga asztalához, de neki tiltja a jus con­snetudinís piivát emberek házánál vendé­geskedni. Szokás szerint minden szezon­ban a kabinet minden egj'es tagját meg­hívja asztalához. Nyilvános diszlakomá­ban, hol kiváló egyéneket, eseményetet ünnepelnek-, az elnök személyesen megje­lenhetik, de ez esetben is, mint minden más esetben, neki kell az első helyet elfog­lalnia. Volt ugyan rá eset, hogy az elnök a Fehér Házból magánegyének meghívását elfogadta. De efféle kegyes koncessiók az elnök részéről amerikai felfogás szerint nem helyeselietnek ; ártanak némileg az elnök nimbusának. Kivételt képez ter­mészetesen, ha az elnök hosszal b utazá­son van, mint pl Taft eliök, mikor 1909­ben Amerika nagy részét beutazta. Vagy ha az elnök saját birtokán időzik, de ek­kor is minden egyes esetben a meghívot­tak névjegyzéke • az elnöknek beterjesz­tendő. mint az a modern kabinet-ebédek­nél Washingtonban szokásos. Azok a bizonyos kabínet-6bédek Washingtonban a legui óbbi évekig a feliéi­házi etikett legunalmasabb alkotásai vol­tak, amennyiben a kormány tagjain és azok feleségén kívül más oda nem volt m^ghiva. Az elnök ilyenformán kénytelen volt tíz ebédet végig enni egy-egy szezon­ban azokkal az egyénekkel, kikkel nap­nap mellett együtt intézi hivatalos teen­dőit. Mis Boo'-é az érdem, hogj 7 a kabi­net-ebédek unalmassága megszűnt. Ugyanis amikor Mr. Boot hadügyi államtitkár volt, felesége Mre. Boot egy leleményes amerikai hölgy — s melyik nem az ? — árra a konklúzióra jött. bogy az elnök bizonyára jobbanmulatna, ha mind­egyik kabinet-ebéd külöi bözőképen rendez­tetnék s ne kizáróag csak a kormány tag­jai volnának a meghívott vendégek. A gon­dolat mindenkinek tetszett s örömmel elfo­gadták a nagy reformot. (Folyt, kőv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom