Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1913-02-16 / 7. szám

BAL A TONYTDÉK 1918. február 16 zettöl. de sajnos, általában véve a <szövetkezet* és <szövetkezés» fogalmától. Nem akarunk ezzel a kérdéssel hosszadalmasan foglalkozni, de akkor, amikor a gazdasági és pénzügyi téren az események és konjunktúrák révén a helyzet, a viszonyok egyre feszültebbé, tarthatatlanabbá válnak, lehetetlen rá nem mutatnunk arra, hogy egyedül szövetkezeti úton lehetne sok tekintetben a megélhetés nehézségeit megkönnyíteni, de nem a keszthelj'i társadalom intenciójával, hanem olykép, hogy az előnyök élvezése a kötelességek és egyetemleges, kölcsönös felelőség vállalása révén jusson ki a tagoknak. Hogy ez után a kis bevezetés után szigorúan a tárgynál maradjunk, elsősorban is ki kell emelnünk azt, hogy Gaál József elnökigazgató igazán megszívlelendő beszéddel újította meg a közgyűlést. Nem hinnők, hogy bárki figyelmét is kikerülte volna, amikor párhuzamot vont a nagy takarékpénztárak és a kis szövetkezetek között, amikor körülnézve a jelenlevők tömegén szembe állította az egyik és a másik közgyűlését, annak a kijelentésnek a kapcsán, hogy íme, amíg azok a nagy bankok egynéhány tőkepénzes vagyonából ós azok hasznára alakultak, addig a szövetkezet a sok, de kisember megtakarított garasaiból fejlődik és önzetlen, becsületes munka árán azt a fokot éri el, amelyet a keszthelyi ipari és gazdasági hitelszövetkezet fennállásának rövid 11 esztendeje alatt elért. Mert szó ami szó, mindenfélekép megbecsülendő az az eredmény, amelyet ez az áldásosán működő szövetkezet XI. mérlege felmutat. Egy tekintet reá elegendő, hogy az ember meggyőződjék, mennyire szivén hordja ez nyebben érezte volna magát, mintha az a barna leányarc a magasság növekedtével mindinkább homályosulna. « Kéi,száz-kétszázhusz> olvasta elege dett.en. Majd a kisujján levő gyűrűre esett, tekintete. Egyszerre csak zsebébe nyul, kivesz ounan egy fényképet, egy levelet. A fényképet meg-megcsókolja s visszateszi a bal zsebébe. A gyürüt leluizza ujjáról, beleteszi a levélbe, ledobja az alatta kéklő erdőbe. Mintha egyszerre megszabadult volna attól a kínzó fájdalomtól, melyet az «0» hűtlensége okozott nek. Megint a régi volt. Nem volt most már a fájó szivü ember, nem a csalódott szerelmes, hanem a katona, a pilóta. Szép fekete szemei belefúródtak az acélkék levegőbe s szinte mámorosan szivta a reggeli friss levegőt. «Lejebb,» kiáltotta s a fehér madár lassan lejebb szállott. Ez alatt egy kocsi jött Drinápoly felől a táborba. Az egyik vöröskereszt-zászlós sátor előtt megállt s a főápolónöt ke>este a belőle kiszálló hölgy. Nemsokára egy halvány uö lépett eléje, megkérdezte, hogy mit kiván. «Itt akarok maradni, felelt a leány, önök között s ápolni a betegeket.» A főápolónő bevezette egy külön sátorba, átöltöztette s négy könnyű sebesültet bízott rá. A leány az egy iktől megkérdezte, hogy ismeri-e Várhelyi aviatikus főhadnagyot. cHogyne ismerném azt a derék szelíd fiatal urat ?» A leauy szemébe könynyék szöktek s hirtelen elfordulva otthagyta a katonát. az intézet a kisemberek érdekeit. Bizonyítja pedig ezt akármelyik, a mérlegből kiragadott számadat. így például üzleti tőke címén a tagok üzletrészeire igazán fillérenként gyűlt össze 147455 korona, ami kétségtelenül annak a sok kisgazdának és kisiparosnak a vagyonát ós bizalmát jelenti. Nem óhajtunk az egyéb rovatokra is részletesen kiterjeszkedni, de egyáltalán nem hagyhatjuk említés nélkül azt a három bórlőcsoportot, amely a szövetkezet kebelében alakult s amel}' az elmúlt két esztendő alatt életrevalóságát ugyancsak bebizonyította. Ezt egyébként mondanunk sem kell. Köztudomásu, de még az ország akármely más részébe is eljutott annak a hir.e, hogy a keszthelyi szövetkezet parcellázása fénj'esen bevált és az illető falvakban uj, erős gazdasági életet teremtett az emberek között azzal, hogy kenyeret, egzisztenciát adott nekik. Az összehalmozott nagy és sokféle számadatok legvégén szerényen húzódozik meg az aránylag nagyon csekély tisztanyereség, s igy végezetül annál is inkább kiemeljük, hogy a közgyűlés —- amel}^ egyébként a rendes, szokásos napirend keretén belül folyt le — jótékonycélra a következő adományokat szavazta meg: 1.) A helybeli tanintézeteknek, nevezetesen a Zárdának 30 K-t, Főgimnáziumnak 50 K-t, Elemi iskolának 80 K-t, Tanonciskolának 20 K-t. Továbbá a keszthelyi jótékony nőegyletnek 20 K-t. A községek iskolái között felosztásra kerül : Alsó- és Felsőzsid k5—25 K, Cserszeg és Toinaj 25—25 K, Gyenes, Vonyarc és Balatongyörök 25—25—25 K, Alsóés felsőpáhok 25—25 K, Vindornyafok és Szőllős 25—25 K, Vállus 25 K. Beszámolónkata keszthelyi ipari ós gazdasági hitelszövetkezet közA pilóta pedig szállt, szállt a kék levegőbeli. Egyszer megvillant. valami alatta. Az ellenség volt, mely a 9 ik utászezredet bezárva tartotta. A nagy fehér madár zúgva szelte a levegőt s árnyéka követte a földön, a tarlón, ré'en át. S amint az árnyék hirtelen rávetődött a katonákra, azok mind egyszerre néztek föl. Egy perc alatt golyózáport zúdítottak rá. De egy sem talált. S a fiu a százötven méter magasságban büszkén szállt tova. Majd egy erdő fölé ért. Az egyik tisztásról előbukkant hat katona. Amint észreveszik, a hat fegyver egyszerre dördül el s a pilóta könnyű ütést éroz a mellén. Hirtelen megfordul, száll visszafelé. Közbe elfogja a sebláz s képeket lát. Elkezd beszélni <Ni . . . «0» . . . De mit knres itt. Most, kötözi . . . Milyen . . . szép is. Barna haja . . . homlokára omlik. A gyürü . . . hogy csillog . . A levél . . . Hogy is volt ? Felejtsen el . . . Feleszmélt. Alatta volt a tábor. Kezdett lefelé szállni. A gép zökkeut. s megállt. A katonák oda futottak. A pilóta rekedt hangon mondta egy tisztuek : «Jobbra az erdőn t.ul ... át lehet törni . . . segítség . . . kell nekik,» Egyszer csak egy fiatal leány tör magának utat a gépig. A fiu ránéz, megtört fényű szemei még egyszer felcsillannak, még egyszer felkiált «Elluska» s holtan omlik a leány ölelésre kitárt karjai közé. gyűléséről csak azzal az óhajtással fejezhetjük be : adná az Isten nem csak azt, hogy az intézet ezentúl is ily örvendetesen fejlődjék a kisemberek jólétére tovább, hanem ép ugy érkezzék el mielőbb az az idő, amikor az intelligens társadalom is közeledik és megbarátkozik a szövetkezés eszméjével, ésszerű és szükséges voltával. Levél a szerkesztőhöz. Tekintetes Szerkesztő &r ! Azt hiszem, igen sok polgártársamnak helyeslésével találkozom, ha rámutatok arra az ázsiói elmaradóttságra, melyben mi, a város periferiáin lakók sínylődünk Arról van ugyanis szó, hogy Karmacsön meg Zalaszántón a reggel érkező leveleket sokkal hamarabb kapják meg, mint pl. itt Keszthelyen, tegyük fel a Liget-utca 34. száma alatt. Sietek megjegyezni, hogy ennek a tűrhetetlen állapotnak nem a helybeli m. kir. postahivatal vezetőseKe az oka, de még csak a levélhordók sem, hanem egyetlen és kizárólagos oka az, hogy Keszthelyen nagyon kevés a levélhordóIgy történik meg azután az az anomália, hogy a reggel érkező levelek csak d. ti. 3 óra tájban jutnak a cimz* tt kezéhez. Hogy pedig ez mennyi kellemetlenséggel jár, azt ta'án nem kell hosszasabban magyarázgatni. Sok boszankodó polgártársam nevében bátor vagyok tehát felkérni a pécsi nagy tekintetű postuigazgatóságot, hogy a levélhordók számát emelni kegyeskedjék, mert nekünk is csak van annyi jogunk leveleink gyors kézbesítéséhez, mint azoknak, akik a város központjában luknak. Legyen «zabad remén vinnünk, hogy méltányos és igazságos kérésünk kegyes meghallgatásra fog ta'álni. Fogadja tisztelt szerkesztő ur szívességéért hálás köszönetemet. B. P Megyegyülés. Hétfőn délelőtt 10 órakor nyitotta meg a közgyűlést a megyebizottsági tagok nagy sokaságának jelenlétében dr. Sipeki Bálás Béla főispán. A nyomtatásban szétküldött alispáni jelentést felolvasottnak tekintették s hozzászólás nélkül elfogadták. A tárgysorozat második pontja szerint egy üresedésben levő szolgabilói állás betöltése következe t választással. Két páPAIM4 valódi HflUCSlIK-CIPOSAROft DOBOZA. MINŐSÉGE*! ARANY