Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1913-02-02 / 5. szám

XVII. évfolyam. Keszthely, 1913. február 2. 5. szám. I *<>! í ti Bv;t i hetilap. M E (7 J E L E N I K R E T E N KINT E G Y S Z E R: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT SAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat, és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. — t. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 60 20 Nyilttér petitsora 1 korona. Heti kis tükör. 100.000 K. Ugyaw mire ? — Kérdi h mindig nyájas olvasó. Talán a Keszthelyen emelendő szegényházra {iyüll össze ez a tekintélyes összeg, vagy valami burokban született szerencsés felebai át unk megütötie az osztálysorsjáték egyik főnyereményét? Egyik sem. A fentebb tisztelt 100.000, mondd százezer korona a Nölc Választójogi Szövetségénele Budapesten 1918. junius havában tartandó kongresszusára kell, ha az előző választójogi kongresszusok színvonalának és a magyar vendégszeretet hírének magfelelően akarják előkészi'eni a kongresszust. Szép! De mi mégis azt mondjuk, hogy a magyar nőknek volnának közelebbi fontos teendőik is, ha feminizmust a nagy Széchenyi István m-g Vörösmarty Miháy szellemében akarnák felfogni Van nekünk tengődő irodalmunk, művészetünk. Vannak szép számban iskolázatlan gyermekeink ; vannak községeink templomok és iskolák nélkül! Ezekre gyűjtsenek a magyar nők és örök hálára kötelezi

1 a magyar hazát, mely, azt hisz | 8zük, a nők választójogának törvénybeiktatása nélkül is szépen fenn fog állt ni. Kultura — Magyar kultúra. Megjelent egy folyóirat. Neve majdnem hasonló egy másikéhoz. Iránya és tartalma cseppet *e. Egyik túlnyomóan szépirodalmi. Ami nem baj. Hogy hazug a programmja. az való. A kultúráról van >zó. Főprogrammja s hangozhatott uRgyképüsködése : vidéki irók, műrészek bemutatása, a vidék kultúrájának emelése. Munkatársainak 8G°/

0-a azonban fővárosi fiatal. Az Ady kéz és csókmotivumokon élősködő Hangay Sándor a táisszerkesztője s Szász Menyhért, Szini Lajos diszneságai, kiszólásai viszik benne a tenort. Nem, mert uj dolog volna beszélnünk erről. Dehogy ! Ettől se boldogabb, se szegényebb nem lesz az ország. Dolgoznak mások lárma nélkül a jövőnek. Hadd lármázzanak ők a jelenben ! Csekély kis magukért. Az egészben az a furcsa, hogy miért ijedt m g a kultura az előfizetések idején egy merőben más irányú szemle megjelenésekor ? A Magyar Kultura társadalmi és tudományos szemle. A tartalma is mutatja. Miért ez a lárma, ijedtség ? Hi>z egy köztudat}/a átment három esztendős lapnak nem kell konkurrenst látni egy hasonló nevű, de most szü'eteit revuben. Kivált ha az a lap haszon nélkül csak a kulturát szolgálja. Nem elegánsabb volt volna diszkréten agyonhallgatni ? Juj S mindjárt polemizálni. Baj van valahol. Kivált baj, ha a szerkesztő tollából reklámok hirdetik a Néptmiitók lapjában, hogy a Kultrra fedezte fel ezt és ezt a kétszem tanító írót. Könnyű felfedezni azokat, akik a Hét-be, Elet-be dolgoztak azelőtt. Hja, a tanítókat a Kultuia olyan falhoz állítható iskolamestereknek nézi Né; ze ! A Magyar Kultura de egyetlen egy spekulációtl»n nevű se hirdeti önmagát, embei kéinek kicsi játékait. Huneni dolgozik. S csakugyan haszon nélkül S nem igér, hanem iparkodik adni. A Magyar Kultura dolgozó társéit, egyebekben nagyon ajánlom a Kultúra fi gyeimébe. Vagy ntigyou is megnézte ? Ugy-e micsoda nevek ! ? Pedig ezek közül, a nyaki mat rá í 10 nek a tudatába se ment át, a Kultura neve. Köztudattól beszélni merészség. Illetőleg olyan üzlet,, akár a régi Uj Idők könyvreklámai Hasonlókat, a Kultura is megtett saját, kiadványairól. Sőt a Tevánt, Franklint és egyik másik konkurrenst meg is harapdálta. így az ui nevűt. N" marakodjunk, hanem dolgozzunk a hazáért, a kultúráért ! V—th. Általános sztrájk. Irta Somogyi. A szociáldemokraták tehát mégis csak diadalra juttatják álmaik ós küzdelmeik netovábbját — az általánosat, ba mindjárt egyelőre csak az általános sztrájk alakjában is ! így határoztak mult héti kongresszusukon. Azonban egy kis bökkenő van az elnevezés körül. Tudtunkkal ugyanis sztrájk alatt az egész világon bérharcot értenek. Aminek a, kapitalisztikus kizsákmányoló törekvések között lehet jogosultsága is a kétezer A B ALATONVIHEK ÍAHCAJA. Poros oárosban. *) Irta PATYI ISTVÁN. Fölolvasta a szerző a szegedi Dugonics-Társaságban. A poros város szennye fojtogat, S a látra ormait keresi lelkem ; El-elragad egy fényes gondolat. A szűkös kenyérért dolgozom szünetlen. Ha éjjel a lét zaja elcsitul, Lellcem kibontja lopva könnyű szárnyál: Megszabadni a lét bajaitul, S a csillagok lcözt lázban égve száll át. Mikor mindenki szunnyadoz, pihen, S édesen alva száll egy szebb világba : *) Midőn a kiváló költőnek ezt a pompás versét, közöljük, nem nyomhatjuk el azon való örömünket, hogy Pat.yi István lapunkat ezután is meg fogja tisztelni költeményeivel. Mióta költőnk Keszthelyről elkerült, folyton emelkedett irodalmi hírnévben, úgy, bogy a temesvári Arany János Társaságban több versét nem kisebb ember, mint Szabolcska Mihály olvasta fel. Izzó vágyak tüzes szekeriben Röpülök a menny legszebb csillagába! Felejtem, hogy a föld fia vagyok; S a földre kell hullnom, mint Icarusnak; S mig lelkem lényben fürdik és ragyog, Gond, bú, csalódás súlyként földre húznak. Rögöt túrok igavonó gyanánt. Mig szárnyas lelkem végtelenbe vágyik. Az élet súlya mélységekbe ránt, Sohsem jutok el lelkem csillagáig ! Oh bár soha, soha ne járna át A végtelenség sugara ggönyörrel ! Hadd szántanám az élet ugarát, Vágy s eszme nélkül sok békés ökörrel. Oh! hányan élünk, törtszárnyú sasok, A csillagokba nézve, szennygödörben; Megvéreznek patkányok, kakasok; S hátunkról tyúk s lud magasabbra röppen. Kis fiaim ! akikért dolgozom, Oldjátok rólam le a lét igáját ; Öleljetek át, mig gondolkozom ; S szivemen a legtisztább kéj cikáz át. Szép szemetek ragyogóbb s melegebb, Mint legszebb csillaga a végtelennek ; Mosolygástokban ott a felelet : Hogy mért élek. S dermedt lelkem fölenged. Simulj hozzánk, fűződj közénk te is, Vidám-kedélyű, édes feleségem ! S rózsa nö éltünk fáján, nem tövis, Ha hü társam lész minden szenvedésben ! Bánat s aggság örömmé változik, Ha megfelezzük tiszta hitvesünkkel; A férfi égbe nem kívánkozik, Ha csillaga szép nö szemébe tűnt fel. Oh csak viosolyogjl Ragyogtasd szép szemedl Benn a föld minden üdvét föltalálom ! Fiiröszd lelked fényében lelkemet : S virágerdővé vál sok színes álmom !