Balatonvidék, 1913 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1913-06-08 / 23. szám

XVII. évfolyam Keszthely, IBI3. junius 8. 23 szám. Politllvíli etilap. M E G J E L E N 1 K H BTENKINT E G Y S Z V ii: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG É S KIADÓHIVATAL á VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk, vissza. ELŐFIZETÉSI ABAK : Egész évre . . 10 K. —- f. Negyedévre Fél évre . . . 5 K. — f.| Egyes szám ára Nyilttér petitsora 1 korona. 2 K. 60 20 Heti kis tükör. Jua. 8. A nemzet és a király kibékülésónek, melyet a koronázás ténye minden kétséget, kizárólag biztosított, Ünnepélyes évfordulóját üljük. 1867 és 1913. Minő rövid idő a neuizet "Ztedéves életeben s mégis mily nagy a különbség a nemzet akkori vezéreinek s a mostaniaknak felfogása, politikai hi' vallása és egész lelkivilága között. Bár adná meg a magyarok Istene, hogy az a tisztult felfogás, mely Deák Ferenc pályáját mindig jellemezte s mely politikájára is rányomta sajátos bélyegét, minél előbb térne vissza ez országházába s egész megromlou közéletünkbe! """"" Megértés. A. «Magy u Siketnéma Oktatási c. lapban olvasom Reischl Imre városbírónak egy igen kedves hangú ievelet, amelyet n Sik etiléma-iut. Tanárok Orsz. Egyesületének elnökségéhez intézett, midőn ez az egyesület kesztliely i gyűlése érdedében nála tudakozódnit. A levél egyik pass'-usa igy szól : «Egy estiletűk közgyűléséhez kért. erkölcsi támogatásunk, melyet, legteljesebb mértékben fogunk gyakorolni, nemcsak szivünkből folyik, de tartozó kötelességünk is, hisz ezzel egyesü'eiük révén a Balaton kultuszra!: is te-zün'- szolgálatot.» A nevezett újság Reischl Imre leve lét €megértésről tanúskodó» évéinek nevezi. Valóban az is ! Idegenforgalmat csak úgy lehet itt csinálni, ha az idekivánkozókat teljes megértésünkről biztosítjuk. Reischl Imre levele jó példával járelöl, tessék minden téren követni 1 A hévizi vasút Kenderes, 1913. junius 5. Tekintetes Szerkesztő Ur ! Rendkívül testeiem, hogy ezúttal ismét kénytelen vagyok igénybevenni szives béketüiését- és ismét — írok a villamos vasúttal összefüggő némely dolgokról és első sóiban természetesen arról, hogy a mult levelemben, de akaratom nélkül esett ívssz értesült ségemet beismerjem és érte kiváló tisztelettel bocsánatot kérjek. Bei.-merem, hogy tévedtem ! De látja t. Szerkesztő úr, a lelkem ifjúságától fogva kalandozik a szép, az igaz és a nemes dolgok keresésében és igy könnyen megérthető, hogyha olykor-olykor el el tévedek az igazság megállapításában ; de mikor észreveszem a. tévedést, sietek a lelkiismeret-világom parancsának engedelmeskedni és — bocsánatot kérni. Azt gondolom, liogy a magatartásom teljesen fedi a férfias karakter lényegét. De engedje, hogy a tárgyamra térjek ! Két levelet írtam a keszthelyi vili. vasút ügyében és az elsőben azt kerestem, hogy a keszthelyi h. é. vasút részvénytársaság (Budapest. VI.. Eötvös-u. 14.) ülésén miért hiányzott Keszthel}

7nek

; az én kedves szülővárosomnak a hivatalos képviselete? A második levelemben egész világosan rámutattam, hogy az én régi iskoláspajtásom : a Reischl Imre mostani városbíró, nem lettel tagja egi/ >észvényt ár salat igazgató tanácsának, amikor az az érdelctársulat akarja megoldásra vinni a keszthelyi villamos vasutat. Körülbelül sejtettem azt is, hogy-ugyanazok a tisztelt férfiak, akik javarészben az en apai barátaimból tehenek ki és akiket a lelkem teljes tisztelete övez, szintén vem viselhetnek Keszthely városi érdekeket, mert, hisz úgy beszelték nekem azok, akik az ügyvezetését a fenti rész vény társulatnak ismerték, hogy az igazgatóság tagjai a részvény társul attól évenként 200 kor. tiszteletdíjat és 1. osztályú szabadjegyet élveznék a helyi vasutakon. tehát : '/Íjazást fogadnak el. Ugyanezen levélben említettem a közéleti tisztaságot, ezt, az országban óhajtott, de sajnos ! ez idő szerint ismeretlen és meghatározhatatlan valamit — és erre az óhajtott valamire, amelyet a leveleimben idézett urak is, etrytői egyig keresnek, kutatnak, mondom: kedves Szerkesztő uram! A BALAÍUNV'lIlEii l'AHCA JA. A kórisía lány. Irta TASNÁDY B. GYULA. Egy szőke kis kóristalány (Valakit biztos' szeretett) Szidta a szerzőt, hogy a darab Végén is kapott szerepet. S mielőtt a deszkákra lép, Hol egy hónapja van talán, Igy szól : „Tudom, ennek se volt Még szeretője kórista lány !" Levelek. Irta TASNÁDI B. GYULA. Egy vastag levelet hozott a posta, Kihullt belőle sok ismerős levél, S az ismerős levelek közül Egy hártyapapir, finom, fehér. Remegőn, telve néztem bele : „Uri becsületében bízva Az enyémeket meg kérem vissza, Meg a hajfürtöt. Isten vele." A leveleket összeszedtem, Mindegyikre nyomtam egy csókot, Egy utolsót, és tizet, százat, Melyből egy szőke hajfürt lógott. És visszaküldtem. Tehát \ ége ! Pedig örökké tart : ezt ígérte. Mennyi szép álom hullt a porba, c> oda mind egy Ms láb taposta . . , Nikláxi. Irta Klacskó Olivér főgimn tanár. A kegyelet, a tisztelet és a hála ve zérelt-> folyó hó 1 én a keszthelyi kath. főgimnázium VI és VII. osztályát niklai zarándokutján, melyet majdnem az egész tanári kar kíséretében tett meg. Nikiára zarándokoltunk nagy költőnknek Berzsenyi Dánielnek egyik lakóhelyére, ahol egyúttal hamvai is pihennek, hogy n költő sirjánál rendezett kis ür.nepéllvel legalább valami módon lerójjuk költőnkkel szemben azon hálánkat, mellyel neki az egész magyar nemzet tartozik. Mert igaz, hogy a nemzetek élete a nagy költők müveiben tükröződik vissza, de igaz az is, hogy a nemzetek életének irányítására befolyást, gyakran igen nagy befolyást, a nagy költók gyakorolnak. Lehet, hogy ma nem egészen igv VHn, de Berzsenyi korában s magát Berzsenyit illetőleg még igy volt. Di. Berzsenyi Gerő közjegyző ur közbenjárásának és fáradozásának eredménye volt az, hogy a lelkesedéstől áthatott kis csapat vasárnap délben elindulhatott a keszthelyi állomástól zarándokútjára, melynek — eltekintve a hőségtói — pompás »selyem« idő kedvezett. Mégis csak szeiethet bennünket a jó Isten mert mire Marcali állomáson kiszálltunk, hogj- a niklai Berzsenyi család szívességéből küldött kocsikon Niklára hajtsunk, a homokos somogyi utakat jó esőtől fellocsolva találtuk. Hosszú !> ocsis'irbí n, mintha csak Követválasztásra indultrnk volna, vonultunk be a 9 kilométernyire fekvő Nikláia, megá 1 v» h régi Berzsenyi kúria :-lótt

s ahol a báziasszonx, a költőnek uuokája Berzsenyi Mariska úrhölgy, a Berzsenyi család többi tagjának élén fogadta a legnagyobb szívességgel csapatunkat. Megilletődve néztük meg a szobákat, melyekben valamikor a nag}' költő tartózkodott, s meghatva álltunk meg kedvenc s/obája falán függő olajfestményü arcképe e!őtt. Innen az óriási kert-n át, melynek egykoti méhesében Berzsenyi Dánielnek- nem egy költeménye született meg, a temető felé vettük utunkat, hogy a többi síremlék közül kimagasló s a Berzsenyi család sírboltját jelöló obeliszk előtt megtartsuk